Kormány: fontos a mezőgazdasági generációváltás


Az indítványt ismertető Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára azt mondta, hogy Magyarországon, ahogy az egész EU-ban fontossá vált a mezőgazdasági generációváltás kérdése. Hozzátette, hogy jelenleg az agráriumban gazdálkodók meghatározó többségét a kis- és közepes vállalkozók körébe tartozó mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók alkotják, de mind az egyéni gazdálkodók, mind a gazdasági szervezetek irányítóinak körében kedvezőtlen a korösszetétel.

Az őstermelők esetében életszerűbb, egyszerűbb adminisztratív és adószabályok lépnek életbe 2021-től - mondta Farkas Sándor. A tevékenységi körük kibővül a mező- és erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységekkel. Ilyen például a falusi turizmus vagy mezőgazdasági szolgáltatások nyújtása - közölte.

Azt is meghatározzák, hogy a gazdálkodók csak őstermelőként vagy az őstermelők családi gazdaságának tagjaként járhatnak el - emelte ki felszólalásában az államtitkár. Az őstermelők családi gazdasága a tagok vagyonától elkülönült, önálló vagyonnal nem rendelkezik - tette hozzá.

Az őstermelői adózást módosító javaslat legfontosabb részei között említette, hogy sem az adóköteles jövedelem megállapításánál, sem az adózási értékhatároknál nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által az e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét.

A minimális bevétellel rendelkező őstermelőknek továbbra sem kell jövedelmet megállapítaniuk és szja-bevallást benyújtaniuk az őstermelői tevékenységgel elért bevételük után. Ez az adómentességi értékhatár a jelenlegi hatszázezer forintról az éves minimálbér felének megfelelő bevételi összegre nő - mondta.

Továbbra is megmarad az általányadózás lehetősége, amelynek felső határa nyolcmillió forintról az éves minimálbér tízszeresének megfelelő értékhatárra nő; ez a jelenlegi adatok alapján 19 millió 320 ezer forint - hívta fel a figyelmet Farkas Sándor.

Az őstermelőkre megállapított módosított szabályokat az őstermelők családi gazdaságának tagjai is alkalmazhatják - jelentette be.

A méhészek támogatásáról beszélve az államtitkár elmondta, hogy - a jövedelemszámítás módszerétől függetlenül - az éves minimálbér felének megfelelő összegig adómentessé válik a mezőgazdasági őstermelő meghatározott méhészeti termékek előállításából számított jövedelme.


Fidesz: időszerű volt az új jogszabály megalkotása



Győrffy Balázs (Fidesz) szerint a jelenlegi szabályozás bizonyos gazdálkodási módok esetében még a fejlődés gátja is lehet. Emlékeztetett: a 2000-es évek elején nem annyit ért 600 ezer forint - a jövedelemadó bevallásának értékhatára -, mint most. Mivel 40 millió forintos árbevételig lehet élni az adókedvezményekkel, a gazdáknak nem éri meg fejleszteni sem - ismertette, jelezve: ezért van szükség a fejlesztéseket ösztönző szabályokra.

Köszönetet mondott az agrár-, a pénzügyi és az igazságügyi tárcának az elmúlt kétéves munkáért, amely alatt a jogszabály megszületett, és közölte azt is: számos fórumon kiderült, hogy a gazdatársadalom várja ezt az előterjesztést, amely a gazdálkodók zömének pozitív változást hoz.

A jogszabály a minimálbér változásához alakítja majd a bevallási kötelezettség alsó határát. Őstermelőknek 10 millió forintos árbevétel alatt nem kell adót fizetniük, efölött is csak az értékhatár feletti összegre - ismertette -, és 20 milliós árbevételig lehet az átalányadózást alkalmazni.

A támogatások sem a jövedelemszámításba, sem az értékhatárokba nem számítanak bele.

Új kategória a családi mezőgazdasági társaság, aki ezt választja, az családi gazdálkodónak minősül a földforgalmi törvény értemében is, vagyis az elővásárlási sorban előrébb kerül - ismertette.



A Jobbik módosításokkal támogatja a javaslatot


Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta: a csomag valóban csökkenti a bürokráciát, tisztább képet teremt a mezőgazdaságból élők körében és érdemi járulékcsökkentéseket is tartalmaz. Ezért támogatni fogják az előterjesztést, de módosításokat is kezdeményeznek.

Kijelentette ugyanakkor: bátrabb lépéseket várt, mert nem hinné, hogy a mezőgazdaságból kiesett százezrek a javaslat által visszatérhetnek az ágazatba. Ettől valóban életképesebb lesz-e a vidék? - tette fel a kérdést. Hozzátette: az agrár-generációváltást sem ez a szabályozás oldja majd meg és az öröklés kérdésének problémái is újratermelődnek majd.

A leginkább azonban a szövetkezetek ügyének rendezése hiányzik a javaslatból - jelentette ki.

Szerinte a kormányzat célja néhány család bebetonozása egy-egy településen.


KDNP: csökkennek az adóterhek


Nacsa Lőrinc (KDNP) elengedhetetlennek nevezte a generációváltást az agráriumban, így a fiatalok támogatását. Fontosnak nevezte, hogy a fiatal gazdák a jövőjük alapításban aktívan részt kívánnak venni.

Fontos lépcsőnek nevezte ebből a szempontból a javaslatot, amely széleskörű egyeztetések során alakult ki. A pénzügyminisztérium, az igazságügyi és az agrártárca, a kamara vagy a gazdakörök egyaránt részt vettek az alakításában.

Minden termelési kategóriában csökkennek az adóterhek és egyszerűsödik az adózás folyamata - hangsúlyozta. Rosszabbul semelyik termelő nem jár, csak jobban.

Hangsúlyozta: a KDNP támogatja a javaslatot.