Módosulnak az Állami Számvevőszék működési szabályai



Az Országgyűlés 136 igen, 41 nem és 15 tartózkodó szavazattal elfogadta az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosítását.

Az ÁSZ a jövőben bértömeggazdálkodást folytat. Költségvetését úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél. A jogszabály szerint a szervezet az elnök döntése alapján a jövőben az ellenőrzési tervben nem szereplő, soron kívüli ellenőrzést is végezhet, amelyről az éves beszámolójában ad tájékoztatást az Országgyűlésnek.

Változnak az ÁSZ foglalkoztatási viszonyai is: a törvénymódosítás értelmében a számvevői kinevezést felváltja a számvevői közszolgálati szerződés. Az ÁSZ elnöke szabályzatban határozza meg a számvevői besorolási kategóriákat, az egyes számvevői munkaköröket és a munkáltató által meghatározható pótszabadság mértékét. Az indoklás szerint ez lehetőséget biztosít a munkáltató számára egy rugalmas, teljesítményorientált humánpolitikai rendszer kialakítására.

A jogszabály nemzetiségi szervezetek számára átmeneti időszakot állapít meg arra, hogy nemzetiségi egyesületként vetessék magukat nyilvántartásba, és így jelölő szervezetként jelöltet állíthassanak a nemzetiségi és a helyi önkormányzati választásokon.



Büntetőjogi tárgyú törvényeket módosított az Országgyűlés



A képviselők 148 igen, 21 nem és 21 tartózkodó szavazattal büntetőjogi tárgyú törvényeket módosítottak. Az igazságügyi tárca előterjesztése alapján uniós és nemzetközi kötelezettségek, az Alkotmánybíróság határozatai, illetve a jogalkalmazó szervek visszajelzései miatt módosult nyolc büntetőjogi tárgyú törvény, illetve ezekhez kapcsolódó ágazati törvények.

A büntetőeljárásról szóló törvényben a terhelt, a sértett és a tanú esetében is kiterjesztik a kötelezően közlendő adatok körét az elektronikus elérhetőségekkel, mint a telefonszám, az email-cím, illetve más kommunikációs alkalmazások, hogy hatékonyabban biztosítható legyen az eljárási jelenlét.

A jogszabály egyértelműsíti a harmadfokú bíróság tényálláshoz kötöttségét, illetve egységesíti a magánvádló és a pótmagánvádló mulasztásának jogkövetkezményeit.

A mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében módosul a büntetőtörvénykönyv kábítószer-fogalma, így a rendelkezés a jövőben az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló, jelenleg előkészítés alatt álló rendeletére hivatkozik, amely egy helyen tartalmazza majd valamennyi - a nemzetközi, az uniós, illetve hazai szervek által - kábítószernek minősített anyagot.

Egyszerűsödnek a büntetés-végrehajtási eljárásrendek: az ott dolgozók munkaterheinek csökkentése érdekében teret kapnak az elektronikus belső ügyintézési lehetőségek. A jövőben a fogvatartottak személyi igazolványának érvényessége a jogszabály erejénél fogva meghosszabbodik a szabadulást követő kilencven napig, így a bv. intézet dolgozóinak nem kell foglalkoznia az igazolványokkal kapcsolatos ügyekkel.

A büntetés-végrehajtási szervezetben agglomerációs együttműködési rendszert alakítanak ki, az agglomerációs vezetők az országos parancsnok által meghatározott feladatköröket gyakorolják.

A módosítással megteremtették annak a lehetőségét, hogy a bv. intézetek a be- és kilépés ellenőrzésére, illetve a szökés és a rendkívüli események megakadályozására drónokat alkalmazzanak.

Az Európai Unió Bíróságának novemberi döntése miatt hatályát veszti a menedékjogról szóló törvény azon rendelkezése, amely szerint elfogadhatatlan a menekültügyi kérelem, ha a kérelmező olyan országon keresztül érkezett, ahol üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének nincs kitéve, vagy ha abban az országban, amin keresztül Magyarországra érkezett, a megfelelő szintű védelem biztosított. Az uniós bíróság döntésével összefüggésben a rendőrségről szóló törvény és a btk. is módosul.


Mentelmi ügy



Az Országgyűlés 24 igen, 143 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett nem függesztette fel Apáti István (Mi Hazánk) mentelmi jogát. A képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte rágalmazás miatt. Az ügy a Jobbik egy 2021 végi, vidéki rendezvényével van kapcsolatban, ahol a párt egyik politikusa megpróbált megerőszakolni egy nőt.

A feljelentő szerint Apáti István egy televíziós és egy lapinterjúban az esettel kapcsolatban a becsület csorbítására alkalmas tényeket állított róla.

Hargitai János (KDNP) a mentelmi bizottság nevében elmondta: az ügyben két közszereplő vitájáról van szó, ezért bizottság azt javasolta, hogy ne függesszék fel a képviselő mentelmi jogát.



Újraválasztották az MNB felügyelőbizottsága elnökét és tagjait



Az Országgyűlés újraválasztotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Felügyelőbizottsága elnökét és tagjait 2023. január l-jei hatállyal.

A felügyelőbizottság elnöke 134 igen, 30 nem szavazattal ismét Papcsák Ferenc lett, aki 2015 óta tölti be ezt a tisztséget.

Továbbra is a felügyelőbizottság tagja Madarász László, Nyikos László és Szényei Gábor András, őket 134 igen, 31 nem szavazattal választották meg.

A jegybank felügyelőbizottsági tagjainak megbízatása jövő évtől az MNB elnöke megbízatásának időtartamára szól. Matolcsy György jegybankelnök mandátuma 2025-ben jár le.

A felügyelőbizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve.