MSZP: hány lőteret hoztak eddig létre?


Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, jó lenne, ha a honvédelem területén nemzeti konszenzusok mentén lehetne előrehaladni. Helye van a kritikának, lehet kritizálni azt, amit a korábbi kormányok elrontottak, de van helye az önkritikának és az illő szerénységnek is - tette hozzá.

A javaslatban nem szerepel a hibrid hadviselés problémája - emelte ki a politikus, aki hangsúlyozta, hogy Magyarország nem csatlakozott a NATO Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központjához.

A képviselő azt kérdezte, hány járásban hoztak létre eddig lőteret?

Mesterházy Attila azt mondta, reméli, hogy a kormány nem fogja valamilyen formában visszaállítani a hadkötelezettséget.


Jobbik: az ellenzék is részt szeretnének venni a jogszabály kidolgozásában


Varga-Damm Andrea (Jobbik) azt mondta, a jogszabály indoklásában is benne van, hogy a honvédelem nemzeti ügy. Az ellenzéki képviselők azonban mégsem vehetnek részt a jogszabály kidolgozásában, pedig azt szeretnék, ha ők is alkotó tényezők lehetnének - jelentette ki. Úgy fogalmazott: nyújtsanak egymásnak békejobbot, de ehhez először a minisztériumnak kell kinyújtania a kezét.


Kormány: a hadiügyi beszerzésből a katonák nem hagyhatók ki


Németh Szilárd államtitkár az elhangzottakra reagálva kijelentette, egyetért azzal, hogy nyújtsanak egymásnak békejobbot, de nem kellene "páros lábbal beleszállni" az előterjesztésbe és az előterjesztőbe. Az ellenzéki képviselők felszólalásai során egyikük letolvajozta a kormányzatot és a katonákat, a másik pedig hozzá nem értőnek nevezte őket - fogalmazott.

A hadügyi beszerzésekből a katonák nem hagyhatóak ki, mert ők tudják, hogy mi a legfontosabb - jelentette ki. A beszerzések során optimális árban kell gondolkodni - tette hozzá.

A honvédségnek az ország szuverenitását és a magyar emberek biztonságát kell szolgálnia. Ezért kell egy modern, ütőképes, a régióban legmeghatározóbb szerepet játszó hadsereget létrehozni - emelte ki.


Védelmi és biztonsági beszerzések


Az elmúlt 35 év legnagyobb és legátfogóbb honvédelmi és haderő-fejlesztési programjának nevezte a Zrínyi 2026-ot expozéjában a honvédelmi tárca államtitkára. Németh Szilárd kijelentette: a beszerzés olyan fejlődési pályára állítja a hadsereget, amely meghatározó erővé teszi.

A vásárlások központi beszerzéssé tételét teszi lehetővé az előterjesztés, a közbeszerzési törvényben meghatározott eljárásrendhez igazodva, azt mintaként alapul véve - ismertette -, a honvédelmi beszerzéseknél ugyanis a közbeszerzés nem alkalmazható.

A kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a központi beszerzések tárgyát, részletszabályait, az önkéntes csatlakozás lehetőségét és a költségek viselésének módját.

Németh Szilárd elmondta: olyan eszközöket szereznek be, amelyek megfelelnek a honvédség igényeinek, figyelembe veszik az ország gazdasági érdekeit és beszerzési áruk a legoptimálisabb.

Nemzeti érdeknek nevezte mindezt, amelynek során a katonai és szakmai szempontok az irányadók. A beszerzések lehetővé teszik, hogy Magyarország egyre nagyobb mértékű felajánlást tegyen a NATO felé.

Az anyagi fedezetet ehhez a folyamatosan növekvő költségvetés biztosítja, így az ország eléri, hogy 2024-ben már eleget tesz az ország elvárásának, vagyis büdzséje 2 százalékát fordítja védelemre.


Fidesz: rendeletben kell meghatározni a beszerzés szabályait


Hubay György (Fidesz) azt mondta: az elmúlt időszakban példaértékű fejlődésen ment át a honvédség, és a folyamat még közel sem ért véget. Mindez szerinte elengedhetetlen egy ütőképes hadsereghez.

Alapvető elvárásnak ítélte az átláthatóságot és a maximális szakmaiságot.

A kormány döntésének értelmében a védelmi és biztonsági beszerzések érdekében is biztosítani kell a központosított beszerzéseket, amelynek szabályait kormányrendeletben kell meghatározni - mondta.


Jobbik: a javaslat jogkörelvétel a honvédelmi tárcától


Varga-Damm Andrea (Jobbik) kifogásolta, hogy beterjesztés előtt az ellenzéket nem tájékoztatták az előterjesztésről.

Szerinte a javaslatból az látszik, hogy a honvédelmi tárca kezéből kiveszik a beszerzés eszközrendszerét, vagyis a katonák kezéből kiveszik azt, hogy mit vásároljanak a honvédségnek.

Emlékeztetett: a központosított beszerzés a bevezetésekor azokat a beszerzéseket szolgálta, amelyek a közszféra minden elemében szükségesek. Ha azonban a honvédelmi tárcát helyezik központi beszerzés alá, a döntéseket nem a honvédelmi tárcánál hozzák meg - jegyezte meg, amit jogkörelvételnek minősített.

A honvédelmi beszerzés ne az új stadion legyen - kérte.

Kifogásolta, hogy a Zrínyi 2026-ban nem látszik az a tudatos szervezetrendszer, amelybe az eszközöket beszerzik.

Nem tartotta helyesnek, hogy az egész központi beszerzés rendszerét kormányrendeletben szabályozzák, mert az teljes egészében kikerül az Országgyűlés ellenőrzése alól, vagyis a honvédség fölött nem lesz civil kontroll.

A javaslat "szaftos" részének nevezte, kik kerülnek ki a központi beszerzés alól: a Magyar Nemzeti Bank és társult alapítványai, annak ellenére, hogy közpénzből dolgozik, közpénzt kezel - fogalmazott.