MSZP: torz gazdaságpolitikát valósított meg a Fidesz


Komjáthi Imre (MSZP) értékelése szerint a legnagyobb gond, hogy 2010 után torz gazdaságpolitikát valósított meg a Fidesz, ami dupla kiszolgáltatottságra épül.

Magyarország csak akkor működik, ha hiánytalanul jönnek az uniós források, és folyamatos az olcsó magyar munkaerőre, elégtelen munkavédelemre és nagylelkű adókedvezményekre apelláló külföldi tőke beáramlása - fejtette ki.

"Ezzel a módszerrel uralták a pillanatot, de megették a holnapot" - fogalmazott, hozzátéve: a politikai és gazdasági hatalmuk fenntartása érdekében a kormánypártok olyan messzire távolodtak az unió alapvető értékeitől, ahová már nem viszik ki az uniós forrásokat.

Szavai szerint addig rugdosták ki sorban a jogállami pilléreket, addig hizlalták uniós pénzen "a kormánypárti oligarchákat", amit már az unió sem tudott szó nélkül hagyni. Biztos jó ötlet volt a források elleni szabadságharc, pont így akarták megállítani Brüsszelt, utalás előtt? - kérdezte.

Szóvá tette, hogy védtelenül hagyták a magyar dolgozókat válságos időkben, még mindig 25 százalék körüli az infláció, ami rekordmagasnak számít, akárhonnan is nézik.

Felszólította a kormánypártokat, ismerjék be, hogy az unortodox gazdaságpolitika megbukott, nyugdíjkatasztrófa felé robognak, ezért azonnali 5 százalékos nyugdíjemelésre van szükség.

Azt is sürgette, hogy ne sarcolják meg az alapvető élelmiszereket, ne legyen áfa rajtuk.

Szólt arról a kezdeményezésükről is, amellyel élelmiszer-bankkártyára a legrászorulóbb családoknak 20 ezer forintot utalnának.


Jobbik: rendezni kell az egyetemi dolgozók bérét


Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka az egyetemi világ bérrendezése mellett érvelt.

Kiemelte: egy társadalom fejlettségi szintjének legfontosabb mutatója az értelmiség erkölcsi és anyagi megbecsültsége.

A jelenlegi Fidesz-kormány tudás- és értelmiségellenes politikájának bizonyítéka a pedagógusbérek helyzete mellett az, hogy az egyetemi dolgozók nap mint nap milyen alacsony bérekkel szembesülnek.

Ezek már nem csupán európai, hanem közép-európai összehasonlításban is elmaradnak, sőt Magyarországon belül is rosszabbak, mint a tisztességes bérszínvonal - közölte.



Mi Hazánk: a kormánynak a kétharmados támogatottságához és nem a 2010 előtti kormányokhoz kéne mérnie a teljesítményét



Apáti István (Mi Hazánk) szerint a két politikai tömb, a Fidesz-KDNP és a balliberális pártok között 33 éve folyik az egymásra mutogatás, "egymás politikai anyázása".

A Fidesz-KDNP tökélyre fejlesztette azt a tudását, hogy a külső körülményeket okolja, ha rosszul mennek a dolgok, emellett az ő felelősségük, hogy a korábbi kormányok felelőseit nem számoltatták el.

Ugyancsak kifogásolta, hogy a jelenlegi kormány a 2002 és 2010 közötti időszakhoz méri a saját teljesítményét, ahelyett hogy a kétharmados támogatottsága alapján ítélné meg azt.

Apáti István kitért arra: míg az Európai Unióban 23 euró az átlagos órabér, addig a magyar átlag órabér 9 eurónyi. Ráadásul az ország különböző részei között európai összehasonlításban kirívó a keresetegyenlőtlenség, a budapesti átlagkeresetek 73 százalékkal haladják meg a legszegényebb régióban dolgozókét.

Az ellenzéki politikus szerint a munkabérek felzárkóztatásának témájától nem elválasztható az infláció. A kormány a háborúra fogja a magas inflációt, ez azonban nem korrekt - mondta, azzal érvelve, hogy már a háború kitörése előtt kénytelen volt a kormány árstopokat bevezetni az infláció miatt. Igaz ugyanakkor - jegyezte meg, hogy a háború tovább rontott a helyzeten.

A kormány visszaél azzal, hogy a jövedékiadó- és az áfabevételek elképesztő pluszforrásaiból képes toldozni-foldozni a költségvetés egyre nagyobb lyukait, valamint azzal, hogy a közvélemény-kutatások szerint még mindig nagy a kormánypártok támogatottsága.

Feltette a kérdést, milyen lehetőségeket lát a kormány arra, hogy ne csak munkahelyek létesítésére, hanem a meglévő munkahelyek megtartására és bérfejlesztésre is kapjanak támogatást a legkisebb vállalkozások; milyen kilátásai vannak a legszerencsétlenebb helyzetben lévő észak-alföldi vállalkozásoknak; illetve hogyan tudja csökkenteni a kormány a munkáltatói és a munkavállalói terheket.