OGY - Krónika 11. rész (víziközmű-szolgáltatás, atomenergia)

Belföld, 2024.10.01

(MTI) - Lezárta a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításának vitáját és áttért az atomenergiáról szóló törvény módosításának vitájára keddi ülésén a parlament.

Zárszó

V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára zárszavában korszakhatárként értékelte, hogy a három vízgazdálkodással kapcsolatos minisztériumi felelősségi kör, a vízgazdálkodás, a vízvédelem, illetve a víziközműszolgáltatás egy minisztériumhoz került. A munkának most már nem akadálya a szervezeti tagozódás - mondta, megjegyezve: az Agrárminisztériumban is van egy jelentős rész, de ennek oka, hogy a víz megtartásának csak egyik része infrastrukturális természetű, a másik agrártechnológiai.

Az ivóvízhiánytól való félelmet megfogalmazó és az akkumulátorgyártás kiszolgálását kritizáló felszólalásokra úgy reagált: a vízgazdálkodási törvény pontosan rögzíti a prioritási sorrendet, ami lehetetlenné teszi, hogy bármilyen ipar elsőbbséget élvezen a lakossággal szemben. A jogszabály szerint először a létfenntartást biztosító ivóvizet kell biztosítani, ezt követően kell kielégíteni a közegészségügyi, gyógyászati igényeket, azután jön csak az állatok itatása, a természetvédelmi vízkivétel, az öntözés, és csak ezután következik a gazdaság.

V. Németh Zsolt a víziközműrendszer vízvesztésére vonatkozó kritikákra azt felelte: a magyarországi vízveszteség az európai átlaggal azonos, Olaszországban 30 százalék fölötti, Írországban 40, Horvátországban 40, Szlovéniában 30 százalék a vízveszteség.

A víziközműrendszerek állami átvételéről szólva jelezte, nem kényszerítették az önkormányzatokat az átadásra. Ugyanakkor megjegyezte azt is, a nagy állami rendszerek sok szempontból éppen nagyságuk miatt hatékonyabban tudnak működni.

Az árvíz idején az országon átfolyó víz felhasználásáról azt mondta: a dunai árvizet nem lehet egyszerűen a Tisza aszályos területére vezetni, és az árvízi csúcstározókban tárolt vízzel a következő nyáron nem lehet öntözni.

Az ágazatra fordított forrást keveslő kritikára azt mondta: százmilliárdos nagyságrendű a fejlesztési alap, még ha ebből - a jogszabály szerint megengedetten - karbantartásra is költenek. Lehet - tette hozzá, hogy 400 milliárd lenne az ideális, de mint mondta, nem biztos abban, hogy az ágazat 400 milliárd forintnyi munkát el tudna végezni egy évben. Ugyanakkor az évi 200 milliárd forint rekonstrukcióra fordítását szeretnék megcélozni - mondta V. Németh Zsolt.

Atomenergiáról szóló törvény

Kormány: a nemzeti energiamixben megkérdőjelezhetetlen a paksi atomerőmű szerepe

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára az atomenergiáról szóló törvény módosításával kapcsolatos előterjesztésben hangsúlyozta, a paksi atomerőmű stratégiai szerepet tölt be a hazai villamosenergia-termelésben. A klímacélok eléréséhez még több zöld energiára, de atomenergiára is szükség van - jegyezte meg.

Elmondása szerint a kormány saját forrásból igyekszik kielégíteni az energiaigényt. Mára 43 százalékkal csökkent az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátása, miközben a gazdasági teljesítmény is jelentősen nőtt - emlékeztetett, hozzátéve: ebből a paksi atomerőmű is kivette részét.

Kiemelte azonban, hogy az elmúlt évek nemzetközi változásai újra felvetették az energiabiztonság kérdését. A kormány célja ebben a kritikus helyzetben az energiaszuverenitás megteremtése, az ellátásbiztonság garantálása, valamint a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése - jegyezte meg.

Mindehhez helyben előállított és fenntartható módon megtermelt energiára van szükség nagy mennyiségben, olcsón és biztonságosan - mutatott rá.

Steiner Attila szerint a paksi erőmű négy blokkja a hazai áramtermelés felét, a belföldi fogyasztás több mint harmadát biztosítja, a blokkok üzemidejét ezért újabb húsz évvel tervezik meghosszabbítani. A közben elkészült két új blokkal együtt így 20 évig párhuzamosan működhet Paks I. négy egysége - közölte.

Hangsúlyozta: a paksi atomerőmű jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a kormány a rezsicsökkentéssel Európa legalacsonyabb áram- és gázárait biztosítja a magyar családok számára, miközben az erőmű évente 14 millió tonna szén-dioxid kibocsátásától mentesíti az országot.

Elmondta, az atomtörvény módosításának elsődleges célja a paksi atomerőmű további üzemeltetéséhez szükséges törvényi rendelkezések megalkotása.

A hosszabbításhoz az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) engedélye szükséges, ennek előfeltétele a további üzemeltetés végrehajtási programjának jóváhagyása. Az atomerőmű üzemidejét érintő módosítások mellett a javaslat pontosítja az OAH további hatásköreit is - jegyezte meg.

A tervezet az energiaügyi miniszter feladatkörébe utalja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló nemzeti program benyújtását az Európai Bizottsághoz - közölte.

Fidesz: a javaslat az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges rendelkezéseket teremti meg

Szeberényi Gyula Tamás, a Fidesz vezérszónoka emlékeztetett: a paksi atomerőmű több mint 30 éve látja el a magyar fogyasztókat biztonságosan termelt energiával.

Hozzáfűzte, az atomtörvény jelenleg nem tartalmaz részletszabályokat a tervezett üzemidőn túli üzemeltetéshez, ezért a módosítás megteremti ezeket a rendelkezéseket.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Paks II beruházás nemzetközi együttműködésben zajlik, az orosz fővállalkozó mellett amerikai, francia, német, osztrák és svájci cégek is dolgoznak.

Az erőmű bővítésével a teljes hazai áramigény 70 százaléka fedezhető és a 3 milliárd köbméternyi gázfogyasztás is kiváltható lesz - közölte, a törvényjavaslat támogatására kérve az Országgyűlést.
(MTI)

Címkék

Országgyűlés őszi ülésszak ellenzéki pártok Fidesz-KDNP
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!