OGY - Krónika 12. rész (adótörvények, állami projektértékelők)

Belföld, 2021.05.18

Lezárta az adótörvények módosításáról szóló indítvány tárgyalását, majd az állami projektértékelői rendszer kibővítéséről szóló törvényjavaslattal folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.



Adótörvények módosításáról szóló indítvány


Képviselői felszólalások



Varga-Damm Andrea független képviselő felszólalásában úgy értékelt: a javaslatcsomag célja, hogy még kedvezőbb helyzetet teremtsen a spekulációból élő szervezeteknek.

Kifogásolta, hogy miközben a törvénymódosítással a kormány javítani kívánja az adófizetési morált, továbbra sem sikerül adózásra kényszerítenie azt az egymillió embert, akikről senki nem tudja, hogy miből élnek, akik segélyeket vesznek fel, miközben Mercédesszel járnak.

Álságosnak nevezte a javaslatot, amiért az a nagytőkét és nem a munkával szerzett jövedelmet támogatja és még a spekulációs módszerű jövedelmekre is adókedvezményt biztosít.

Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló szerint a javaslat túlnyomó része a gazdaság újraindítását szolgálja. Az adócsökkentések és adóegyszerűsítések minden Magyarországon működő vállalkozást, így a nemzetiséghez tartozók vállalkozásait is előnyösen érintik - mondta.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) az alapvető élelmiszerek és az gyermekneveléshez kapcsolódó termékek áfacsökkentését sürgette.



Zárszó



Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára zárszavában azt mondta, úgy látszik, slágertéma lett az ellenzéki képviselőknél a közérdekű alapítványokkal kapcsolatos szabályozás. Elmondta, a módosítással ezek az alapítványok pontosan ugyanazokat a kedvezményeket kapják meg, mint a most is működő közhasznú alapítványok.

Beszélt arról is, hogy népszerűbb a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), mint valaha, 430 ezren választották ezt az adózást. Vannak olyan egyéni vállalkozók, akiknek a tételes 25, vagy 50 ezer forintos kata is magas, mert részmunkaidőben dolgoznak, nekik most adómentességet javasolnak - közölte.

Kitért arra is, hogy az idegenforgalmi adót a veszélyhelyzet végéig nem kell megfizetnie a magánszemélyeknek.

Az államtitkár azt mondta, az elmúlt év márciusa óta ezermilliárd forintnyi adókedvezményt hagyott a kormány a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt a vállalkozásoknál és a magánszemélyeknél.

A kriptovaluták szabályozásáról azt mondta, a nemzetközi gyakorlatot vették figyelembe, a tervezett szabályozás előremutató és jó intézkedés. Úgy látta, a kriptoeszköz a mai fiatalság életének része, ezzel nem foglalkozni hiba. A tőkejövedelmekkel hasonló mértékben fogják ezt adóztatni - részletezte.

Izer Norbert úgy becsülte, hogy az összes alapvető élelmiszer áfakulcsának csökkentése ezermilliárd forintos kiesést is elérhet a költségvetésben. Véleménye szerint a fogyasztói árakat nem az áfakulcs határozza meg, jobban befolyásolja a kereslet-kínálat, az időjárási viszonyok, nemzetközi kereskedelmi szabályok. Egy adott pillanatban lehet az áfacsökkentéssel befolyásolni az árakat, de hosszú távon nem - mondta. Úgy összegzett, az általános áfacsökkentés drága és nem hatékony módja az újraelosztásnak.


Az állami projektértékelői jogviszony



Előterjesztő: kiváló szakemberek munkáján alapul az új fejlesztési ciklus forrásainak felhasználása


Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításának általános vitájában Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy 2021-től nemcsak új fejlesztési időszak kezdődik az Európai Unióban, hanem a koronavírus-járvány hatásait enyhítő Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében újabb 2511 milliárd forintnyi forrás felhasználására válik jogosulttá Magyarország.

Hozzátette: az ország ebben az új fejlesztési ciklusban is megtartja "már jól bevált intézményrendszerét", aminek hatékonyságát, átláthatóságát és függetlenségét az Európai Bizottság is megerősítette. Elmondta, ennek az intézményrendszernek a jó gyakorlataira alapozva biztosítanák az RRF forrásainak felhasználását is.

Jelezte, arra számítanak, hogy az RRF-hez május 11-én benyújtott magyar tervet augusztusban hagyja jóvá az unió.

Felidézte, hogy az állami projektértékelők végzik az önkormányzatok, valamint a mikro-, kis- és közepes vállalkozások pályázatainak tartalmi bírálatát 2016 óta. Hozzátette: a szakmai kritériumok teljesülése mellett projektértékelő az lehet, aki állami szervvel áll jogviszonyban.

Közölte, igény merült fel az állami projektértékelői rendszer feladatkörének kiterjesztésére. Kifejtette: a törvénymódosítással az állami projektértékelők feladata a tartalmi értékelés mellett kibővül a közbeszerzési eljárások műszaki ellenőrzésével. Lehetőség nyílik olyan szakemberek bevonására a közbeszerzés ellenőrzésébe, akik ugyanolyan magas színvonalon tudják ellátni a munkát, mint az ellenőrző hatóságok - magyarázta.

Véleménye szerint a közbeszerzések ellenőrzése gyorsabbá, a rendszer hatékonyabbá válik. A kormány célja, hogy a Magyarországot megillető utolsó forintot is lehívja, a lehető leghamarabb a magyar gazdaság szolgálatába állítsa - hangoztatta.

Ágostházy Szabolcs ismertetése szerint a közbeszerzések műszaki szempontú ellenőrzésére külön pályázatot írnak ki.

Lehetővé teszik azt is - közölte - , hogy az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók is állami projektértékelői jogviszonyt létesíthessenek.

Az államtitkár azt mondta, a módosítás az értékelések gyorsítására is javaslatot tesz.

Úgy összegzett: a kormány felkészült és kiváló szakemberek tapasztalataira, munkájára alapozza az új fejlesztési ciklus forrásainak felhasználását, ezzel szolgálja Magyarország erősödését.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!