Demokratikus Koalíció (DK): nem a versenyképességre irányuló pontokkal foglalkozik a javaslat


Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka azt mondta, az agrárium nem csak azzal foglalkozók, az abban dolgozók ügye, hanem mindenkié. Hozzátette: a törvényjavaslat agrárkamaráról szóló módosításait egyértelműen elutasítják, szerinte a kamara ebben a formában nem képviseli a gazdák érdekeit. Akkor tudnák támogatni a javaslatot, ha a kamara egy politikailag független szerv lenne - jegyezte meg, hozzátéve: az agrárkamara, amikor arról kellett volna beszélni, mi a helyzet a versenyképességgel, egyáltalán nem szólalt meg.

Bár salátatörvényről van szó, alapvetően nem olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a magyar mezőgazdaság versenyképességére irányulnak - mutatott rá a DK-s politikus.

Kitért arra is, hogy uniós források nélkül a versenyképesség fenntarthatatlan lenne. Arról is beszélt, hogy a 400 napos elbírálási idő nem tartható, az a magyar agrárium versenyképességét nem növelni, hanem folyamatosan csökkenti.



Államtitkári reagálás


Farkas Sándor, a szaktárca államtitkára úgy reagált, ma valóban meglehetősen szűk területen valósul meg öntözés. A 70-es években kiépített művek elavultak, vagy tönkre mentek, ezek rekonstrukciója elkerülhetetlen. Gondot okoz ugyanakkor a földtulajdonviszonyokban bekövetkezett változás - jegyezte meg az államtitkár. Közölte: a kormány a kamarával közösen 120-130 ezer hektár öntözésre való felkészítését szeretné elindítani a jövőben. Ez aránylag kis költséggel megvalósítható, és aztán minden évben fix összeggel támogatnák az öntözésfejlesztést. Az öntözővíz azonban önmagában nem elég, mellette megfelelő technológiákra, fajtákra és természetes csapadékra is szükség van - tette hozzá.

Az agrárium versenyképességéről azt mondta: az a technológiai fejlesztés és fejlődés ami elmúlt 6-8 évben elindult, minőségi változást jelent.
A robotika elterjedése pedig egy új szemlélet megvalósítását eredményezi majd.


Győrffy Balázs zárszavában, vadászati ügyben azt mondta: csak teljes egyetértés esetén lehet a tájegységi határt módosítani. Maga is hangot adott a vadászterületek kifüggesztéssel kapcsolatos visszásságoknak. Egyszerűbbnek nevezte, ha a kihirdetés digitálisan történne.

Steinmetz Ádámnak (Jobbik) azt felelte, ha a fegyverlámpára gondolt a képviselő, annak használatának szabályozása szerinte egyértelműen jó irányba halad.

A különös rendeltetésű területeknek több mint 50 százaléka van állami kézben, vagyis jogi értelemben eddig is megtehette volna a többségi tulajdonos állam, hogy felmondja az előhaszonbérleteket - válaszolta egy másik felvetésre.

Kijelentette azt is: ha egy természeti érték védelme közérdek, akkor az okozott kárt is közpénzből kell fedezni.

Vadai Ágnesnek (DK) úgy felelt: neki is hiányérzete van, amikor a DK sajtótájékoztatójáról utóbb kiderül, hogy "alaptalan marhaságokat" beszélnek. Európai átlagos helyzetnek nevezte, hogy olyan szigorú előírások vonatkoznak a termelőkre, amelyeket, ha betartanak, a világpiacon nem tudnak versenyképesek lenni. Cserébe igen szigorú élelmiszerbiztonsági szabályoknak tesznek eleget - jelentette ki.


Az általános vitát az elnöklő Jakab István lezárta.


A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról


Előterjesztő: önállóvá válik a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács


Az eddig is működő Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács önállóságát teremti meg a testületről szóló törvényjavaslat - mondta expozéjában annak fideszes beterjesztője.

Bánki Erik rámutatott: a tanács pluszfeladatokat is kap, nemcsak a kormány informatikai és hírközléssel kapcsolatos tevékenységét vizsgálja, hanem a jövőre vonatkozó fejlesztési terveket is véleményezi majd.

A tanács működését eddig a médiatörvény szabályozta, a testület Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) alá tartozott - emlékeztetett -, költségvetését is az NMHH biztosította, és titkársági feladatokat is a médiahatóság látta el, vagyis annak "árnyékában és felügyeletével működött" az öttagú testület. Annak elnökét és alelnökét a miniszterelnök nevezte ki eddig, további tagokat pedig a médiatanács és a tudományos akadémia delegált.

A tanács az új jogszabállyal kikerül a médiatörvény hatálya alól, és a jövőben az összes tagját a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Szervezetét önállóan alakítja ki és önálló költségvetéssel működik majd, a részletszabályokat kormányrendelet fogja rögzíteni.

A képviselő emlékeztetett: a testület feladata volt eddig is, hogy véleményezze a kormány informatikai, hírközléssel kapcsolatos és a média területét érintő stratégiai döntéseit, előterjesztéseit, a minisztériumok hírközlési, informatikai beszerzéseit.


Innovációs és Technológiai Minisztérium: fontos a digitális állam fejlesztése



Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára fontosnak nevezte a digitális állam fejlesztését, mint mondta, az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások megfelelő igénybevétele kulcstényező.

Rámutatott: a beszerzések esetében is fontos, hogy szakértőkből álló testület véleményezze azokat.

Üdvözölte a tanács feladatainak és működésének újraszabályozását és azt mondta: a kormány támogatja, hogy a testület hangsúlyosabb szerepet kapjon a döntési folyamatokban.