A polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása


Fazekas Sándor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a javaslat a polgári perrendtartásról szóló törvény két éves hatályosulásának tapasztalatai, az Alkotmánybíróság döntései és a jogalkalmazó szervek visszajelzései alapján pontosítja a szabályozást, egyszerűsíti a perjogi szabályokat, és megkönnyíti a jogkereső állampolgárok és szervezetek bírósághoz fordulási jogának gyakorlását.

Gyüre Csaba( Jobbik) jelezte: a Jobbik támogatja a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítását, mert értékelésük szerint a két éve hatályba lépett jogszabály elégtelenre vizsgázott. Úgy vélte: ez a javaslat próbál javítani ezen, de még mindig nem teszi jóvá a jogszabályt.

Az elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára elmondta: egy új kódex bevezetésének időszaka alatt mutatkozhatnak olyan változási igények, amelyekre a jogalkotó reagál és ennek alapján módosítást nyújt be az Országgyűlésnek.


Családi gazdaságok


Fazekas Sándor (Fidesz) szólt azokról a kedvezményekről, amelyet a családi gazdaságok vagy az őstermelők kapnak a jövőben. Közölte: a magyar gazdaság kis és közepes szereplőit segítő javaslat gazdabarát, így támogatandó.

Schmuck Erzsébet (LMP) jobbítónak neveztet pártja módosító javaslatait, amelyekből többet elfogadott a kormányoldal a szakbizottságban. Fontosnak nevezte, hogy a fiatalabb generációk is megtalálják helyüket az agráriumban.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) is jónak ítélte a javaslatot, amit pártja ezért támogatni fog - közölt.

Győrffy Balázs (Fidesz) üdítő színfoltnak nevezte az előterjesztést a parlamenti együttműködés szempontjából. Hangsúlyozta: a jogszabály fontos változást idéz majd elő a magyar vidék életében, az vonzóvá válhat a fiatalabbak számára, hiszen több jövedelmet biztosíthat számukra.

Balczó Zoltán (Jobbik) szintén örömét fejezte ki, hogy a Háznak sikerült találnia "egy közös nevezőt".

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára üdvözölte, hogy a tárcája előterjesztéseiben az ellenzéki képviselők sem találnak kifogást.

A módosítások közül kiemelte azt, amely szerint a saját gazdaságban előállított alapanyagfeldolgozás is őstermelői tevékenységnek minősül és így kedvezményes adózású lesz. Életszerűnek nevezte azt a javalatot is, hogy az őstermelő helyett hozzátartozója is eljárhat.

Szólt a méhészek kedvezményes adózása érdekében elfogadott módosító javaslatról is.


Energetikai tárgyú törvények


Héjj Dávid (Fidesz) szerint a szektorban végbement változások tették szükségessé a módosítást. Elmondta: az árszabályozás eddig kétszintű volt, a jövőben azonban háromszintű lesz.

Szólt az országgal szembeni uniós eljárásról az energetikai tárgyú törvények kapcsán. Rámutatott: számos kifogásolt pontról derült ki, hogy az ország nem sértett uniós jogot.

Ugyanakkor Magyarország a jövőben biztosítja a megfelelő jogorvoslatot az energiahivatal által meghatározott rendszerhasználati díjakkal szemben - mondta.

Magyarország rezsipolitikája nem ütközik az uniós jogba az Európai Bíróság szerint - hangsúlyozta.

Balczó Zoltán (Jobbik) leszögezte: a törvényjavaslat azért került a Ház elé, mert egy energetikai elírás az Európai Bíróság szerint nem felel meg az uniós szerződéseknek. Bár a bizottság valóban sok esetben kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást, és ebből mindössze kettő jutott a bíróság elé, amely aztán egyet ítélt helytelennek.

A bíróság arra késztette a kormányt, hogy tegyen korrekciót a jogorvoslati lehetőségek esetében. A Jobbik ezért támogatni fogja az előterjesztést.

Közölte: Magyarországon mind a földgáz, mind a villamosenergia ára a legolcsóbbak között van az unóban.

Keresztes László Lóránt (LMP) az atomenergia biztonságosságát kérdőjelezte meg.

Mesterházy Attila (MSZP) arra kérdezett rá, miért drágábbak az energiahordozók Magyarországon, mint amit a világpiac lehetővé tenne.

Kaderják Péter energiaügyekért felelős államtitkár közölte: a javaslat az energiahivatal határozata elleni jogorvoslati lehetőséget teremti meg, miután az Európai Bíróság ennek szükségességét mondta ki.

Közölte: hosszú jogvita után Magyarország megvédte a rezsicsökkentés eredményeit, amelyek összesen 25 százalékkal csökkentették a végfogyasztói árakat. Ezzel mintegy 1700 milliárd forintot takarítottak meg számláikon az emberek.

Szerinte a rezsicsökkentés ahhoz a határhoz érkezett, ahonnan kockázatos tovább mozdulni.

A szolgáltatóváltás jogát ugyanakkor nem veszítették el a fogyasztók, ha szabadpiaci szereplők jobb árakat kínálnának, ilyen azonban egyelőre nem látható.

Kijelentette: az energiaárak ingadozók, ezért amikor olcsóbb, tartalékolni kell, hogy drágább időszakban ne kelljen árat emelni.