Mi Hazánk: az egészségügyi válság elmélyítéséhez vezet a javaslat


Szabadi István, a Mi Hazánk vezérszónóka a kellő időt és előzetes társadalmi vitára bocsátást hiányolva úgy fogalmazott: a törvényjavaslat az egészségügyi ellátórendszer megújítása ürügyén "parancsuralmi egészségügyi centralizációs törekvések betetőzésének" is tekinthető.

Azt mondta: a törvényjavaslat nem tekinthető az egészségügy átfogó stratégiai javaslatának, mivel a finanszírozással, valamint a köz- és magánellátás viszonyával nem foglalkozik. A Mi Hazánk szerint az első és legfontosabb lépésnek kellene lenni a finanszírozás rendbetételének.

Jelezte: nincs két egymással párhuzamosan működő egészségügyi rendszerre elegendő személyzet ma Magyarországon. Ezért a biztonságos betegellátás érdekében lehetővé kell tenni az állami és magánszektor közti szabad, de szabályozott átjárást.

Hozzátette: a Mi Hazánk a szakrendelők államosításával sem ért egyet.

A törvényjavaslat Szabadi István szerint az egészségügy válságának elmélyítéséhez, az alap- és szakellátás hozzáférhetőségének és minőségének romlásához vezet.


LMP: nem teljesértékű reform a javaslat


Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka fontosnak és helyesnek nevezte, hogy a vita előtt egyeztetést tartott az egészségügyi államtitkárság. Azonban a javaslat szerinte nem tekinthető teljesértékű reformnak, alapvetően a meglevő struktúrát próbálják finomhangolni, holott átfogó reformokra lenne szükség.

A képviselő problémaként szólt a várólistákról, a 687 betöltetlen háziorvosi praxisról, a szakdolgozók bérezéséről, az egészségügyi és a szociális ellátási szektor közti bérfeszültségről, illetve arról is: egyre többen kényszerülnek arra, hogy a magánegészségügyet vegyék igénybe.

Meglátása szerint ápolási-gondozási válság van Magyarországon, sokan vannak, akikről nem gondoskodnak, és azok is, akiknek nagy terhet okoz hozzátartozójuk gondozása.

A törvényjavaslat egy kapacitás- és forráshiányos egészségügyi rendszerben próbál a meglévő kapacitásokkal gazdálkodni - vélekedett.

Később arról is beszélt, hogy a szakrendelők államosításának veszélye fokozódik, és a központosítás ellen érvelve kijelentette: az önkormányzatok bebizonyították, hogy jó gazdái a szakrendelőknek.


Államtitkári reakció


Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára megköszönte a konstruktív hozzászólásokat. Jelezte: az előző napi egyeztetés is ilyen hangnemben zajlott, sajnálatát fejezte ki, hogy három frakció nem vett részt azon.

Egyetértett azzal, hogy fontos a kommunikáció és a felvilágosítás, ezért igyekszik, hogy ez aktív módon meg is valósuljon.

Takács Péter kitért arra is: a kormány kötelezte a Belügyminisztériumot, hogy egy új szemléletű prevenciós és szűrőprogrammal jöjjön ki március végéig.

Arról, hogy az ellátás egyre távolabb kerül a lakosságtól, azt mondta: nem a fizikai távolság, hanem az idő az a dimenzió, amit figyelni kell. Megyei szinten egy központi telefonszám lesz, amit felhívhatnak és a megfelelő ellátási szintre irányítják a beteget.

A mentőszolgálat bevonásáról közölte: nem kizárólag a jelenlegi létszám látja majd el az ügyeletet, az este tíztől reggel nyolcig tartó idősávra szerződést tudnak kötni orvosokkal, és erre többletforrást kapnak. Megerősítette, nem zárnak be kórházat, s új feladatokat is adnának a kisvárosi kórházaknak. Azt szeretnék, ha ezek nem a betegségüggyel, hanem az egészségüggyel foglalkoznának, például szűrési feladatokat kapnának.

A vezénylést alkalmazzák, de nem visszaélésszerűen. A Covid esetében a legnagyobb távolság Dunaújváros-Budapest volt - tette hozzá.

Takács Péter egy későbbi felszólalásában azt is megerősítette: a szakrendelőknél később ha állami fenntartói átvétel történne, az önkormányzati tulajdon megmaradna.

Jelezte: az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése óta 1872 orvossal dolgozik több Magyarországon, mint 2020 decemberében, és 4718 egészségügyi dolgozóval van több a közellátásban.

Arról is beszélt: a romák másfélszer annyiszor fordulnak háziorvoshoz, mint az átlagpopuláció, de a járóbeteg-szakellátásban 20, míg a fekvőbeteg-ellátásban 30 százalékkal kevesebbszer fordulnak meg. Ezért az alapellátás megerősítése az ő a szempontjukból is a legfontosabb - hangsúlyozta az államtitkár.


Képviselői hozzászólások


Molnár Ágnes (Fidesz) közölte: egyetért a stratégiai célokkal, és szerinte a kormány megfelelő válaszokat adott a kihívásokra. Az egészségügyi alapellátás az elmúlt évtizedben finanszírozási szempontból jelentősen megerősödött - mondta. Rámutatott arra is: az alapellátás költségvetése a 2010-es 120 milliárdról idénre 354 milliárd forintra, a háromszorosára emelkedett.

Gy. Németh Erzsébet (DK) embertelennek nevezte a törvényjavaslatot, mert az alapjaiban kérdőjelezi meg az állami felelősségvállalást.

A politikus megjegyezte, hogy információi szerint a kormány az indítványról nem egyeztetett szakmai szervezetekkel.

A magyar államnak kötelessége biztosítani a szociális ellátást a rászorulóknak - jelentette ki a képviselő. Hozzátette, a kormány sorra hagyja az út szélén a gondoskodásra szorulókat.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a hozzászólásokra reagálva azt mondta, hogy külön kezelik a gyermekháziorvosi ellátást. A telemedicina eszközeit az ügyeletben is használják - emelte ki az államtitkár.

A védőnő most nem a házi gyermekorvoshoz van hozzárendelve - hívta fel a figyelmet.

A betegbiztonság a legfontosabb szempont, amikor a fekvőbetegellátásról beszélünk - szögezte le.