Képviselői hozzászólások


Varga Zoltán (DK) azt a kormányzati érvet kritizálta, miszerint 450 milliárd forintot hagytak ott az embereknél. Ócska, "Rodolfo trükknek" minősítette a kormánypártok magatartását, azzal a különbséggel, hogy ő mindig azt mondta: a kezemet figyeljék, mert csalok. Önök nem mondják, de csalnak. Visszaélnek az emberek helyzetével, bizalmával. Az pedig egészen elképesztő és vérlázító, hogy ebből "termelési regényt" gyártanak - fogalmazott.

Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy reagált: most arról vitatkoznak, az, hogy egymillió embert érint a moratórium meghosszabbítása, sok vagy kevés. 2008-ban és 2009-ben nem voltak ilyen viták, mert akkor nem voltak ilyen intézkedések sem, csak megszorítások, sanyargatták az embereket - mutatott rá, és felsorolta az akkori kormány polgárokat hátrányosan érintő intézkedéseit. A mostani kormánynak az az álláspontja, hogy segítséget kell adni, ösztönözni kell a beruházásokat, munkahelyet kell teremteni - rögzítette.

"Kedves Lőrinc, ez kevés lesz" - mondta Z. Kárpát Dániel (Jobbik), aki arra hívta fel a figyelmet, hogy jóval kevesebben, - 1,6 millióval szemben csak 750 ezren - tudnak majd élni a lehetőséggel. Arra szólított fel, hogy ne szűkítsék a lehetőséget igénybe vevők körét, azt bővítsék ki legalább az eddigi körre.

A multikat és bankokat is terheljék, ha az önkormányzatokkal, pártokkal így tesznek - hangoztatta.

F. Kovács Sándor (Fidesz) a Ház méltóságának megtartására szólított fel, és azt kérte: ne hívják egymást a keresztnevükön vagy különböző gúnyneveken a képviselők a felszólalások során.

A kormánypárti politikus érthetetlennek nevezte az ellenzék részéről érkező "kioktatást", és felidézte, volt, amikor olyan kiszolgáltatott volt a kormány és a miniszterelnök, hogy az IMF diktátumának kellett eleget tenni.


Államtitkári zárszó


Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár zárszavában azt mondta: a jelenlegi moratórium egyedülálló a nemzetközi gyakorlatban. Ahol bevezették, ott nem volt teljeskörű, sokkal szelektívebb volt, és nem kilenc, hanem általában három hónapig tartott.

Kiemelte: most azt látják az augusztusi számok alapján, hogy a munkavállalók száma januárhoz képest nőtt, ahogy az átlagbérek is emelkedtek. Azt is látják, kik azok, akik ténylegesen rászorulnak a moratórium meghosszabbítására.

Nincs kamatos kamat és nincsenek pluszköltségek sem, ez benne van a törvényben - rögzítette az államtitkár.

Az elnöklő Jakab István ezt követően az általános vitát lezárta.


Járványügyi intézkedések


Kormány: adminisztratív könnyítéseket tartalmaz a javaslat
A járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját a parlament.

Az expozét ismertető Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, hogy nehéz őszre és talán még nehezebb télre számítanak a koronavírus-járvány miatt.

A kormány továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje a magyar emberek biztonságát és azért is, hogy az ország működőképes maradjon - jelentette ki.

A törvényjavaslat elsődleges célja a három karanténfajta, vagyis a járványügyi megfigyelés, a járványügyi zárlat, illetve a hatósági házikarantén elrendelésével és végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív könnyítések bevezetése, valamint a hatósági házi karantén megsértése miatti szankciók meghatározása - emelte ki az államtitkár.

Az indítvány elfogadása után törvény mondaná ki azt, hogy kiknek kell a külföldről való érkezés után házi karanténba vonulniuk - ismertette a részleteket. A javaslat másik pillérét képezik azok az ügyek, amikor a jogszabály nem állapít meg egy bizonyos tényállás mellett mindenkire alkalmazandó karantént. Itt továbbra is egyedi döntéseket kell hozni, ezért az indítvány olyan eljárást alakít ki, amellyel tömegesen, egyszerűen és azonnal érvényesíthetőek az egyéb karanténügyek - mondta.

Az operatív törzs tevékenységét a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter által létrehozott járványügyi tudományos munkacsoporttal kívánják támogatni - közölte.

A koronavírus terjedésének megállításának érdekében szükség van az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), a Köznevelési Információs Rendszer (KIR), valamint a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) összekapcsolására - érvelt.

A helyszíni bírság legmagasabb összege, a védelmi intézkedés megszegése, illetve a védekezéssel összefüggésben közérdekű üzem működésének megzavarása esetén 50 ezerről 150 ezer forintra nő - hangsúlyozta az államtitkár.