Fidesz: milyen állapotban van a déli határ védelme?


Kontrát Károly (Fidesz) arról beszélt, hogy folyamatosan nő a migrációs nyomás a déli határon. Példaként hozta egyebek között, hogy míg 2021-ben több mint 122 ezer határátlépési kísérlet volt, tavaly már több mint 269 ezer. Nem hazánk, hanem a nyugat-európai országok jelentik a célt, ahol már kezdenek rádöbbenni, nem "Willkommens-kultúrára", hanem a szabályok szigorú betartására és fokozott határvédelemre van szükség - mutatott rá. Kitért arra is, hogy a legutóbbi uniós csúcson a határvédelemre szánt források növeléséről született döntés, kérdés, hogy nem túl késői-e ez a felbuzdulás.

Azt kérdezte, milyen állapotban van a déli határ védelme, megfelelően el tudja-e látni a védelmet a határvadászokkal megerősített rendőri állomány, illetve az uniótól számíthat-e Magyarország bármilyen segítségre.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: ma Európában az embercsempészek döntik el, ki lesz európai lakos és ki nem. Az unió képtelen megakadályozni, hogy ezeket az embereket tömegesen behozzák, nem tudja a határait megvédeni. Magyarország megvédi határát, tavaly közel 270 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg, és ezt folytatni kívánják idén is.

Magyarország fenntartja a jogot magának, hogy eldöntse, kik éljenek a területén, az illegális migrációt nem fogadjuk el, és megköveteljük az álláspontuk tiszteletben tartását - hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy a nyugati uniós államok kiutasításból is elégtelenre vizsgáztak, az Eurostat adatai szerint tíz határozatból egyet tudnak végrehajtani.

A képviselő a választ elfogadta.


Azonnali kérdések


DK: nem tudni, mi lesz az árstopok után


Sebián-Petrovszki László (DK) kifejtette: ijesztő belegondolni, hogy ha árstopokkal ilyen élelmiszerdrágulás van, mi fog történni majd nélkülük. Azonban erre semmilyen tervet, megoldást nem hallottak a kormánytól - mondta.

Úgy látja, a kormánynak eddig sem volt ötlete, hogyan húzza ki az országot az inflációs helyzetből, nem tudni, mire készül az árstopok kivezetése után, hogyan állítja meg az inflációt és miért nem tesz semmit az élelmiszerárak letöréséért.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy az európai és a magyarországi inflációs helyzet oka alapvetően a háború és az arra adott brüsszeli szankciós politika. A kormány eddig is minden tőle telhetőt megtett, de a brüsszeli szankciós politikát nem tudja befolyásolni, a háborút pedig nem tudja megakadályozni, mégis mindent megtett a családokért és a vállalkozásokért, amit lehetett - hangsúlyozta.

Megjegyezte: az áfacsökkentés azért nem jó megoldás, mert annak hasznát a kereskedők lenyelik.

A képviselő viszonválaszában közölte: vitatható, hogy az inflációt valóban a szankciók okozzák, hiszen máshol nem ilyen magas az áremelkedés.

Az államtitkár azt mondta: bízik benne, hogy a kormány megoldásai meghozzák az eredményt.


Momentum: mi lesz az ígért fejlesztésekkel?


Bedő Dávid (Momentum) azt kérdezte, mi lesz a választások előtt bejelentett beruházásokkal, fejlesztésekkel, a legtöbb esetében ugyanis még semmi sem történt. A kampány során a Dunakanyarban is közlekedési fejlesztéseket ígértek, de úgy tűnik, a kormány elfeledkezett az infrastruktúra fejlesztéséről - fogalmazott.

Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára azt mondta: ugyan a háború és a szankciók nehezítik Magyarország helyzetét, de még így is sokat építenek, fejlesztenek. A kormány korábban is minden vállalását teljesítette, ezért is kapott ismét felhatalmazást az emberektől a legutóbbi választáson - közölte.

Bedő Dávid viszonválaszában kiemelte: szokás szerint a háborúra és a szankciókra mutogatnak, de a valódi baj a kormány elhibázott gazdaságpolitikája. Sok mindenre van pénz, csak az alapvető infrastrukturális beruházásokra nincs - tette hozzá.

Az államtitkár azt mondta: az emberek úgy döntöttek, olyanokra bízzák az irányítást, akik építik az országot.


MSZP: kétséges, hogy az építésügyi hatóságok el tudják-e látni a feladatukat


Hiszékeny Dezső (MSZP) arról beszélt, hogy egy Váci úti építkezés miatt veszélyes helyzet alakult ki, ami miatt felmerült, hogy az építésügyi hatóságok alkalmasak-e a feladatuk ellátásra. Nem biztos, hogy az építkezések biztonságos felügyeletét valóban képesek a hatóságok biztosítani - vélekedett.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára közölte: a képviselő kormányellenes élt akar vinni egy olyan kérdésbe, ahol nem érdemes ezt megtenni, ugyanis a kormányhivatal is tette a dolgát az említett bontásnál, működik a jogállam és a szakmai közigazgatás is.

A képviselő viszonválaszában kijelentette: le kell vonni a történtek tanulságát, az építkezés veszélyes üzem, de a jelenlegi rendszerbe kódolva van a katasztrófa.

Az államtitkár közölte: a kormányt nem szokták azzal vádolni, hogy elugrana a felelősség elől. A hatóságok a jövőben is betartatják a szabályokat - jelentette ki.