Az Oroszországra kivetett szankciókról kérdezett egy momentumos képviselő


Az Oroszországra kivetett szankciókról kérdezte a külgazdasági és külügyminisztert Tompos Márton (Momentum), aki szerint a gazdasági mutatók alapján működnek ezek az intézkedések.

Magyar Levente, a tárca parlamenti államtitkára kijelentette: a történelmi példák azt mutatják, hogy Oroszországot "kicsit megrázni" nem ugyanaz, mint térdre kényszeríteni.

Oroszországnak fájnak ezek a szankciók; a kérdés az, hogy jobban fájnak-e Oroszországnak, "mint nekünk" - mondta, hozzátéve, "a jelen pillanatban ez nem adott". Arról beszélt: a szankciós rezsim alkalmatlan a háború megállítására, hiszen ezt a célt nyolc hónap alatt sem érte el.


Jobbik: honnan lesz elég tűzifa?


Bencze János (Jobbik) arra várt választ az agrárminisztertől, honnan lesz elegendő tűzifa, hiszen a háztartásonként 10 köbméter hatósági áras fával és 2 millió potenciális felhasználóval számolva az éves hazai kitermelés háromszorosára volna szükség.

Farkas Sándor, a szaktárca parlamenti államtitkára - az energiaválságra hívva fel a kérdező figyelmét - arra utalt: a fával fűtők igényeit a korábbi években is ki tudták elégíteni, a tervszerűségnek és a kiegyensúlyozott hozamoknak is köszönhetően.

Hozzátette: az ellenzéki eddig a kitermelés szabályainak enyhítését kérte számon, most viszont azt, hogy nincs elegendő fa. Közölte, hogy a fában szegényebb régiók ellátásával is foglalkozni fognak.


Momentum: mikor lesz megint kapható a 11,5 kilós gázpalack?


Berki Sándor (Párbeszéd) a technológiai és ipari miniszterhez fordult kérdésével: mikor lesz újra kapható a 11,5 kilogrammos PB-gázpalack? Szerinte a kereskedők a termék kivezetésével érték el, hogy ne kelljen hatósági áron adni.

Koncz Zsófia, a tárca parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: fontos a nehéz sorsú emberek helyzetének javítása. Megjegyezte, 2010 óta sikerült egymillió munkahelyet létrehozni, jelentős mértékben leszorítani a munkanélküliségi és a szegénységi rátát.

Kijelentette: a 11,5 kilós gázpalack "a jövőben is a hatósági árszabályozás alá tartozik".


Mi Hazánk: meddig fokozzák a rezsiemelést?


Novák Előd (Mi Hazánk) azt kérdezte a gazdaságfejlesztési minisztertől, "meddig fokozzák az államcsődhöz vezető rezsinövelést". Példaként azt hozta fel, hogy "a vegetáló állami egészségügyet" a magánszolgáltatók tehermentesítik.

Koncz Zsófia válaszában az Ukrajnában dúló háborúra és a szankciós politika miatt elszabadult energiaárakra hivatkozott, hozzátéve: a kormányzat mindent megtesz ebben a helyzetben azért, hogy - Európában páratlan mértékben - segítse a családokat, valamint mindent megtesz az energiaellátás biztosítása érdekében.


LMP: miért nem vonja vissza a Fidesz az "erdőirtó rendeletet"?


Miért nem vonja vissza a Fidesz az erdőirtó rendeletet? - firtatta Kanász-Nagy Máté (LMP). Felidézte, hogy augusztus 4-én jelent meg az "a döbbenetes kormányrendelet", amelyik kiiktatta a természetvédelmi szempontokat, s lehetővé tette a tarvágást az állami erdőkben.

Kitért arra, hogy ez komoly károkat okozhat az élővilágban, s szóvá tette azt is, hogy ha nem honos fákat vágnak ki, helyükön nem kell őshonos fákat ültetni. Szólt arról a petícióról is, amelyet a WWF indított, és csaknem 100 ezren írták alá.

Farkas Sándor államtitkár válaszában hangsúlyozta, bármilyen erdészeti beavatkozást többszintű hatósági egyeztetés előz meg, és a természetvédelmi hatóságnak ebben kiemelt szerepe van.

Felhívta a figyelmet: a magyar erdők jelentős kitermelhető faanyagtartalékkal bírnak. A rendelet alkalmazásakor ehhez úgy férnek hozzá, hogy a kiemelt jelentőségű "zöld tőkét" nem veszélyeztetik, "az erdők ökológiai szolgáltatását" kár nem fogja érni.


Fidesz: milyen eredményei vannak az áldozatsegítő központoknak?


Becsó Zsolt (Fidesz) célként jelölte meg, hogy 2025-re minden megyeszékhelyen legyen áldozatsegítő központ, és országos hálózat alakuljon ki. Fontosnak nevezte, hogy minden állampolgár biztonságban érezze magát és tudatában legyen annak, van hová fordulni, nincs egyedül, ha bűncselekmény áldozatává válik.

Kitért arra is, hogy a központok közvetlen kapcsolatban állnak az állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetekkel. Azt kérdezte, hogy országos szinten milyen eredményei vannak az áldozatsegítő központoknak és a kapcsolódó társadalmi edukációnak.

Varga Judit igazságügyi miniszter hangsúlyozta, a kormány kiemelt feladatának tekinti a magyar áldozatsegítési rendszer továbbfejlesztését. Három év alatt megnégyszerezték az ilyen központok számát; jelenleg 11 megyeszékhelyen érhető el ez az intézmény, és 2025-re valamennyi megyeszékhelyen létrehoznak ilyen központot. A magyar állam kötelessége, hogy a bajba jutottaknak segítsen és a sérelmeket enyhítse.


DK: hová tűntek a katások?


Dávid Ferenc (DK) azt tette szóvá, hogy ötvenezer katás tűnt el a rendszerből és nem jelent meg más vállalkozóként. Felmerül a kérdés, mi történt velük - mondta, hozzátéve: csak az oktatásban 30 ezren dolgoztak mellékállásban katásként, de sokan választották ezt a formát az egészségügyben is. Kinek jó, ha az egészségügy és oktatás újabb dolgozókat veszít el? - kérdezte.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára türelmet kért, mondván, hétfőn volt az első határidő, amíg az új szabályok szerint lehetett a katát választani.

Ismertette: tíz nappal a határidő előtt 115 ezren választották az új katát a korábbi 400 ezerből, s 125 ezer új átalányadózó jelent meg, azaz összesen a katások fele már rendezte a saját sorsát.