Nemzetközi Migrációs Szervezet


A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában előterjesztőként felszólaló Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta: a parlament kilenc éve fogadta el a nemzetközi szervezet alapokmányának és annak módosításának kihirdetéséről szóló törvényt, ám a dokumentumokat 2020-ban ismét módosították; ezt tárgyalja most az Országgyűlés.

Az államtitkár hangsúlyozta: a parlament előtt fekvő módosítások technikai jellegű, a főigazgató-helyettesek számát egyről kettőre emeli, pontosítja választásuk szabályait. Az előterjesztéshez a törvényhozás támogatását kérve jelezte, nemzetközi jogi kötelezettséget teljesít az elfogadással az Országgyűlés.

Balla Mihály, a Fidesz vezérszónoka azt idézte fel: az IOM 1951-ben alakult, konkrét feladatra, a második világháború utáni 11 millió menekült elhelyezésére, ideiglenes jelleggel. Hozzátette, a szervezet máig, változó feladatokkal, prioritásokkal látja el munkáját, például az 1956-os magyar menekültek közül 180 ezernek segítettek áttelepülni, de napjainkban az ukrajnai krízis kezelését is támogatja.

Jelezte: frakciója támogatja az előterjesztés elfogadását.

Sebián-Petrovszki László (DK) is azt hangsúlyozta, alapvetően technikai a módosítás, az ilyen kérdésekben pedig "konszenzus szokott lenni", ami most is létrejöhet; képviselőcsoportja nevében támogatásáról biztosította az előerjesztést.

Gurmai Zita (MSZP) megjegyezte: a migráció korunk fontos kérdése, ezért mindent meg kell tenni annak megfelelő kezelése érdekében.

Képviselőcsoportja nevében Sas Zoltán (Jobbik) is támogatta az előterjesztést, kitérve arra is, hogy az IOM az egyik legnagyobb válságkezeléssel foglalkozó nemzetközi szervezet. Egyben emlékeztetett arra: pártja régóta szorgalmazza az önálló határőrség létrehozását.

Mivel több felszólaló nem jelentkezett, az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát.


A kormány a veszélyhelyzet 180 nappal való meghosszabbítását kéri


A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját a parlament.

Répássy Róbert az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, hogy az Ukrajna területén dúló háború humanitárius és gazdasági hatásai Magyarországot is egyértelműen érintik. Ez igazolja annak indokoltságát, hogy a kormány május 25-én az alaptörvényben biztosított jogkörével élve veszélyhelyzetet hirdetett ki - tette hozzá.

A veszélyhelyzet ideje alatt a kabinet egyebek között meghosszabbította a lakossági hiteleket érintő kamatstopot, a rezsivédelmi alappal és az ahhoz kapcsolódó pluszforrások bevonásával küzdött az energiaárak elszabadulása ellen, valamint a mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára is kamatstopot állapított meg 2023 nyaráig - sorolta az intézkedéseket.

A háború elhúzódása miatt Európát fenyegető gazdasági válság megkívánja, hogy a kormány - szoros együttműködésben az Országgyűléssel - az elkövetkezendő hónapokban is megtehesse a szükséges intézkedéseket a magyar emberek megélhetésének és biztonságának védelme érdekében, valamint biztosítsa a Magyarországra menekülők segítését és támogatását - szögezte le az államtitkár.

Az alaptörvény kilencedik módosításával megváltozó, a különleges jogrendre vonatkozó közjogi szabályrendszer olyan időszakban lépett hatályba, ami a különleges jogrend fennállását indokolja - emelte ki az államtitkár.

A 2020-ban elfogadott alaptörvénymódosítás eredményeképpen, a megváltozó közjogi alapokra tekintettel a májusban kihirdetett veszélyhelyzetet meg kellet szüntetni. A kabinet arra a döntésre jutott, hogy 2022. november 1-jével a különleges jogrendet újra ki kell hirdetni - szögezte le.

A kormány a törvényi lehetőségeknek megfelelően a veszélyhelyzet 180 nappal való meghosszabbítását kéri az Országgyűléstől - jelentette be.

A Ház többek között arról dönt, hogy fennmaradhatnak-e a hatósági árak, maradhatnak-e a takarmány- és élelmiszerellátás-biztonság szempontjából stratégia jelentőségű mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos intézkedések, a lakosságot és vállalkozásokat érintő kamatstopok, az elszabaduló energiaárakat keretek között tartó intézkedések és biztosítani lehet-e az Ukrajnából menekülők részére a szükséges humanitárius intézkedéseket - hangsúlyozta Répássy Róbert.


Fidesz: az orosz-ukrán háború humanitárius katasztrófát eredményezett


Földesi Gyula (Fidesz) arról beszélt, hogy az orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius katasztrófát eredményezett. Hangsúlyozta, hogy a fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, illetve ezek Magyarországi következményeinek elhárításának és kezelésének érdekében a kormány az ország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

2022. november 1-jén hatályba lépett az alaptörvény kilencedik módosításának azon része, ami a jogszabály különleges jogrenddel, így a vészhelyzettel kapcsolatos szabályait koncepcionális jelleggel átalakítja - emelte ki. Az új alkotmányos szabály szerint a kormány a fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára tekintettel a veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló kormányrendelettel november 1-i hatálybalépéssel új veszélyhelyzetet hirdetett ki - ismertette.