DK: a versenyt szorítja vissza a javaslat


Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka annak a véleményének adott hangot, hogy a 23 törvényt módosító javaslat érdemi változtatásai "szinte csak negatív irányúak".

Arról beszélt: miközben deklarált cél a versenyképesség erősítése és a nemzeti szuverenitás védelme, sok területen a verseny visszaszorításán alapul a törvényjavaslat, amely szerinte megfojtja a kis könyvkiadókat, ellehetetleníti a nem modellváltó egyetemeket.

A képviselő jelezte: frakciója nem támogatja a törvényjavaslatot, amely szerinte nem a kívánatos átalakításokat hajtja végre a felsőoktatásban.

Arról beszélt: elfogadása esetén a módosítás úgy vonja össze a Magyar Nemzeti Múzeumot több másik múzeummal, illetve az Országos Széchényi Könyvtárral, hogy annak csak "a kormány kétségbeesett centralizálási mániája" lehet a magyarázata.

Barkóczi Balázs kijelentette azt is: érthetetlen, hogy az új formában hogyan erősíthetik egymást a közös irányítás alatt összevont múzeumok.


KDNP: az integráció irányíthatóbbá teszi az intézményeket és nem szűkíti szakmaiságukat


Aradszki András, a KDNP vezérszónoka fontosnak nevezte a javaslatban szereplő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE) tervezett tanárképző kar létrehozását, amely reményei szerint 21. századi módszerekkel képez majd pedagógusokat.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ létrehozásárnak tervéről szólva megjegyezte, pályafutása során azt tapasztalta, az integráció - noha a kezdetén mindig ellenzik az intézmények -, ha jól csinálják, irányíthatóbbá teszi a tagintézmények tevékenységét.

Értékelése szerint az összevonás nem jelenti a szakmai specifikumok megszüntetését, nem szűkíti a szakmai tartalmakat.

Aradszki András azt is mondta, a javaslatcsomag könyvkiadásra vonatkozó részének célja - szemben az ellenzéki kritikákkal -, hogy védje a piaci alapon nem versenyképes, nem a szélesebb olvasóközönséghez szóló, de a magyar kultúra szempontjából fontos könyvek megjelenését.

Megjegyezte, a szabályozáshoz hasonló működik több uniós országban, így például Németországban és Ausztriában.


MSZP: gyengíti az államot a közgyűjteményi központ létrehozása


Hiller István, az MSZP vezérszónoka szerint a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ létrehozása nem egyszerű integráció, hiszen a hat közgyűjteményi intézményt nemcsak összevonják, hanem létrehoznak egy ezek feletti vezéregységet, amely mind a hat részleget irányítja majd.

Meglátása szerint gyengíti az államot és intézményesített formáját az ilyen, minisztériumon kívüli központok létrehozása. Feltette a kérdést, hogy ha igaz a sajtóban megjelent hír, amely szerint a kormány a színház- és a zeneművészet terén is hasonló központok létrehozására készül, mi ezekkel kormány célja?

A pedagógusképzéssel kapcsolatban sajátosnak nevezte, hogy az NKE-t bővítik pedagógusképzéssel, miközben attól 4,5 km-re van a magyar pedagógusképzés légnagyobb tradícióval rendelkező intézménye, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara. Meglátása szerint nem egy új intézményre kellene tízmilliárdokat költeni, hanem az 1635 óta színvonalas pedagógusképzést folytató ELTE-n dolgozó tanárok bérét kellene megemelni.


Jobbik: támogatandó és elvetendő elemeket is tartalmaz a javaslat


Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, a felsőoktatás nemzetköziesítése és a digitalizáció minden intézményre történő kiterjesztése, a mobilitás megteremtése támogatandó, ahogy az is, hogy a szakképzésben az állami vizsgákat független és akkreditált vizsgaközpontokban szervezik, feladataikat újradefiniálják. Megjegyezte: a diákolimpiai eredmények valóban büszkeségre adnak okot, de az összképet a nagy átlag elég komoran árnyalja.

Nincs olyan képviselő, aki ne azonosulna a céllal, hogy a felnőttképzésben az érintett korosztály 60 százaléka vegyen részt - fűzte hozzá.

A kötött könyvárrendszerről elmondta: komoly aggályok vannak, hogyan valósulhat meg ez Magyarországon. Ugyanakkor van jó gyakorlat is - mondta és példaként Németországot említette.

Ha ezt a kiadók, szerzők és kiskereskedők védelmében meghozandó lépésként hozzák meg, akkor a bizalom még meg is előlegezhető. Azt kérdezte, a változást mennyi időn belül kívánják megvalósítani?

Megjegyezte: vannak művelődési és szociálpolitika célok, és ha nem "sanda szándék" vezérli a kormányt, akkor a nem tömegízlést követő könyvek "megmaradása" nagyon fontos cél lehet.

Az NKE-n bevezetendő tanárképzésről azt mondta: kettős mérce nem érvényesülhet, a bérek érdemi rendezésére van szükség.

A közgyűjteményi integrációról azt mondta: az elképzelés nem ördögtől való, a célokkal azonosulni tudnak, a kérdés azok megvalósítása.