LMP: a kormány a félperiférián képzeli el Magyarországot



Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka szerint a kormány a félperiférián képzeli el Magyarországot, a centrumországok és a periféria között. Magyarország egyaránt függ a nyugati és a keleti tőkétől, mert a kormány szövetséget kötött mind a nyugati, mind a keleti multinacionális vállalatokkal.

Ezek a szövetségi viszonyok állnak a hátterében annak, hogy Magyarországot "akkumulátorgyarmattá" akarják tenni.

A kormány a feldolgozóiparra, illetve az autóiparra akarja alapozni Magyarország munkaerőpiacát, de nem a magyar, hanem kizárólag a külföldi tőkebefektetőket támogatva. Ebben a modellben Magyarországra a folyamatos másodrendűség, a "felzárkózás hazug ígérete" vár - mondta.

Ennek lenyomata a magyar munkaerőpicon, hogy igyekeznek kényelmes, kellemes környezetet teremteni a külföldi nagytőkének. "Olcsósítják" egyrészt a környezetünket, a kincseket, a vízkincset, a termőföldünket, az energiahordozókat, másrészt a magyar munkaerőt. A magyar akkumulátor- és autógyárakban jóval kevesebbet keresnek a munkavállalók, mint a nyugat-európai országokban és a rájuk vonatkozó munkavédelmi szabályok is jóval gyengébbek. A munkavállalók könnyen betanítható, magas szintű tudást nem igénylő munkát végeznek, ami maga után vonja az oktatási rendszerünk leépítését - sorolta.

Megjegyezte, a magas fizetések, amelyekkel a kormány büszkélkedni szokott, valójában a túlórákkal és éjszakai munkával érhetők el ezekben a gyárakban.

Ugyancsak kormányzati csúsztatás - tette hozzá, hogy a gyárakkal a kormány munkahelyeket teremt a magyar embereknek, ugyanis nem a külföldön dolgozó magyarokat csábítják haza, hanem Közép-Ázsiából, a csendes-óceáni térségből, Kínából jön majd a munkaerő ezekbe a gyárakba.


Független: mindenki érzi a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját


Varga Ferenc (független) azt mondta, hogy családok százezrei kényszerülnek nélkülözni, nem akad olyan ember, aki ne érezné a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját.

A közmunkásbért idén bruttó 116 ezer, vagyis nettó 77 ezer 140 forintban rögzítették - hívta fel a figyelmet a politikus. Azokon a településeken, ahol nem nagyon van más munkalehetőség, a közmunkások ki vannak szolgáltatva a település vezetőjének - jelentette ki a képviselő.


Kormány: rekordszintre sikerült emelni a foglalkoztatottak számát


Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy 2010-ben sokkal jobban megérte segélyből élni, mint munkából, és a 12 százalékot közelítette a munkanélküliség. A mostani kormányzási időszak első fontos fegyverténye, hogy rekordszintre sikerült emelni a foglalkoztatottak számát, a munkanélküliség pedig négy százalék alá csökkent - tette hozzá.

A súlyos gazdasági nehézségek - mint például a járvány és a háború - előtti időszakban több mint hetven százalékkal nőttek a reálbérek - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a legnehezebb helyzetben lévők bérét is sikerült jelentősen emelni. A minimálbér jelenleg 232 ezer forint, ami jóval magasabb annál, amennyi akkor volt, amikor a mostani kormány megkezdte a munkáját - mondta. Több ágazati béremelési program is indult, például a pedagógusok, majd a rendvédelmi dolgozók számára, és most is folyamatban van az orvosok és az ápolók béremelési programja - közölte.

A beruházások ebben kulcsfontosságú szerepet játszottak, ezért annak is van jelentősége, hogy tavaly rekordokat döntöttek a beruházások - szögezte le az államtitkár.

Arra is kitért, hogy a jövő évi költségvetési javaslatban oktatásra 3434 milliárd forintot különít el a kormány, ami 629 milliárddal magasabb, mint az idei összeg. Egészségügyre 3225 milliárdot tervez fordítani a kabinet, ami 424 milliárddal magasabb az ideinél és 2027 milliárddal több, mint a 2010-es összeg - tette hozzá.

Az államtitkár "csacsiságnak" nevezte azokat a felvetéseket, hogy a kormány ki szeretné vezetni az országot az EU-ból.

Egész Európa rég nem látott gazdasági problémahalmazzal szembesül, aminek nemcsak a háború ténye az oka, hanem a "rendkívüli, elhibázott, benézett, rosszul kiszámított" brüsszeli döntések - fogalmazott.

Az energiaszankciók drasztikusan megnövelték a kontinens energiaszámláját. Az orosz energiabehozatal eddig viszonylag versenyképes árat jelentett jó pár ország számára, de ennek vége, mert az orosz energiaimportot a szankciókon keresztül kiszorítják a kontinensről - jelentette ki.