A délután fél hat körül kezdődő parlamenti vitában este 11-kor még az írásban előre jelentkezett felszólalók mondták el beszédeiket. Több ellenzéki párt már a törvényjavaslat megtárgyalásának kezdetekor jelezte, hogy obstrukcióra készül és egész éjjel vitázni akar a indítványról.


Képviselői felszólalások


Kovács József (Fidesz) arról beszélt, hogy a javaslat az egészségügyi ellátás egészét nézi, az alapellátástól a járóbetegen át a fekvőbeteg ellátásig.

A törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy lemondhatnak az alapellátási feladatukról, ha azt nem tudják ellátni - közölte. Ara is kitért, hogy valamilyen szintű krónikus ellátás minden kórházban kell, hogy legyen.

Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarország 2010-ben a GDP-jének öt százalékát költötte egészségügyre, míg Ausztria 7,9 százalékát. Hozzátette: 2019-ben Magyarország a GDP-je 4,5, míg Ausztria 8,3 százalékát fordította a területre. A politikus kijelentette, hogy 2020-ban a lélegeztetőgépek megvásárlása miatt emelkedett 6,4 százalékra a GDP-arányos költés, ugyanis ezekért az eszközökért mintegy háromszázmilliárd forintot fizetett az állam.

Sebián-Petrovszki László (DK) arról beszélt, az elmúlt tíz évben is rosszabbodott az emberek egészségügyi állapota és az ellátás színvonala.

A születéskor várható élettartam 5 évvel az európai átlag alatt van, és nemcsak a nyugat-európai országoktól, a visegrádi négyek mindegyikétől is elmarad Magyarország. A 15 évnél idősebb lakosságnak pedig majdnem kétharmada szenved valamilyen betegségben.

Az egyre több beteg ellátásához az egészségügy egyre nagyobb finanszírozására volna szükség, ehhez képest míg a Gyurcsány-kormány idején 15, addig jelenleg a költségvetés 13 százalékát költi a kormány az egészségügyre - mondta a politikus.

A lakosság azon része, amely megteheti, a magánegészségügyben kénytelen finanszírozni saját ellátását, miközben ugyanúgy befizeti a tb-t.

A Fidesz kormányzása idején az orvosok száma csökkent, a külföldön munkát vállaló orvosok száma nőtt - sorolta.

A kormány válasza erre a helyzetre valódi megoldás helyett ez a javaslat, amely nem megoldja, csak elodázza a problémát - vélekedett Sebián-Petrovszki László.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az elhangzott kritikákra reagálva jelezte, minden magyar embernek van háziorvosa, akihez a TAJ-kártyája hozzá van rendelve.

Arra a kérdésre, mitől lesz jó a betegnek, ha egy helyen csörög majd a telefon, úgy felelt, azért, mert azon a helyen egy jól kiképzett mentős szakember fogadja majd a hívást, és a beteg kikérdezése alapján ő ítéli meg, hogy milyen ellátásra van szüksége.

A szolgáltatás pedig azért lesz jobb, mert míg korábban nem lépték át a szolgáltatók az ügyeleti körzethatárokat, addig a mentőszolgálat szervezésében a mentőnek kötelessége lesz, hogy a beteghez legközelebbi egységet riassza, akár a szomszédos járásból is, ha fizikailag az van közelebb.

A várólistákról szólva az államtitkár azt mondta, a tervezett várakozási idő és a valós műtőasztalra kerülés idejének aránya 5 az 1-hez, és a koronavírus-járvány lecsengése után az egészségügyi ellátórendszer dolgozói többletmunkát vállalva ledolgozták a listákat.

Az orvoselvándorlás kritikájára reagálva Takács Péter kiemelte, 2019-hez képest egyharmadára csökkent azon orvosok száma, akik kikérik papírjaikat külföldi munkavégzésre, és 60-70 százalékuk az ezt követő évben is rendszeresen ír Magyarországon receptet, tehát nem hagyják el véglegesen a magyar ellátórendszert.

Sebián-Petrovszki László kritikáit cáfolva az államtitkár jelezte, a képviselő valótlan adatokra és korábbi statisztikákra hivatkozott.

Hegedüs Andrea (DK) azt mondta, a kormány a felelős azért, hogy szétzilált, omladozó az egészségügyi rendszer. A politikus azt állította, hogy a kabinetnek esze ágában sincs megállítani az orvosok és az ápolók elvándorlását.

Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy az átlag dolgozók életük során "vagyonokat fizetnek be" az államnak, de amikor szükségük lenne rá, akkor biztosan nem kapnak kielégítő ellátást. Magyarországon nemhogy javulnának a feltételek az egészségügyben, az oktatásban vagy a szociális szférában, sokkal inkább az érzékelhető, hogy egyre nehezebb az élet - tette hozzá.

Takács Péter államtitkár az elhangzottakra reagálva tévedésnek nevezte, hogy délután négy óra után nem lesz normál rendelés.

Az indokolatlan mentővonulások aránya a központi triázsnak köszönhetően 20-25 százalékkal csökkent - hívta fel a figyelmet.