Klímatörvények módosítása


A kormány főként azért módosítana több klímapolitikai tárgyú törvényt, hogy a magyar szabályozás megfeleljen az uniós elvárásoknak.

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a törvényt ismertetve elmondta, a javaslat a szabályozás átláthatóbbá tételét, egyszerűsítését és egyes esetekben deregulációját célozza. Egyes szabályok ugyanis törvényi és kormányrendeleti szinten is léteznek.

Elmondta még, hogy több olyan rendelkezést is kivezetnek a szabályokból, amelyek a nemzetközi jogi környezet változása miatt "kiüresedtek", és bevezetik az úgynevezett "effort sharing" magyarországi szabályait, amelyekkel az uniós kereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban is csökkenteni tudják a üvegházhatású gázok kibocsátását.


Fidesz: egyszerűbbé válik a klímapolitikai szabályozás


Böröcz László (Fidesz) a javaslat legfontosabb elemének tartotta, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon a hazai klímapolitikai szabályozás, valamint, hogy megerősítsék azokat a kereteket, amelyek az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást szolgálják.

Az indítvány egy újabb lépés annak érdekében, hogy Magyarország 2050-re elérje a teljes klímasemlegességet - jelentette ki. Magyarország az uniós országok közül az elsők között volt, ahol törvényben rögzítettek egy negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentési célt 2030-ra - emlékeztetett a vezérszónok.
Az Európai Bizottság által javasolt 55, illetve az Európai Parlament által javasolt 60 százalékos cél az EU egészére vonatkozik, nem pedig az egyes tagállamokra - hívta fel a figyelmet. Magyarországon az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás az átlagos uniós érték 74 százalékát éri el, és hazánk az EU összkibocsátásának mindössze 1,5 százalékáért felel - közölte.


A Jobbik a módosító javaslatok alapján dönt a támogatásról


Nunkovics Tibor (Jobbik) hangsúlyozta, hogy egy kötelező ratifikációról van szó, amelynek vannak üdvözlendő elemei.

A fideszes vezérszónokra reagálva azt mondta, hogy egy-másfél évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnöktől még olyan kijelentéseket lehetett hallani, hogy az ellenzék "klímahisztit folytat". Miután a kormány is felismerte a probléma jelentőségét, elkezdett foglalkozni a témával, ekkor jelent meg a klímavédelmi akcióterv is - tette hozzá.

Azt kérte, hogy a jövő energiaforrásából, a napenergiából ne csináljanak "családi bizniszt".
A rendszerváltozást követően olyan ütemben szűnt meg Magyarországon a nehézipar, hogy az jótékony hatással volt a kibocsátásra, de 2013-14. óta ez az adat megint elkezdett emelkedni - hangsúlyozta a képviselő.

A politikus azzal összegzett, hogy a javaslathoz apróbb módosításokat kívánnak benyújtani és azok elfogadásának fényében döntenek arról, hogy támogatják-e az indítványt.


KDNP: alapvetően technikai jellegű a módosítás

Aradszki András (KDNP) is azt mondta, hogy a törvénymódosítás alapvetően technikai jellegű.

A magyar kormány, amikor klímapolitikával kapcsolatos jogi szabályozásról volt szó, mindig határozottan és megfelelő időpontban hajtotta végre a jogharmonizációs feladatokat - emelte ki a vezérszónok.

A törvényjavaslat mögöttes tartalmát elemezve közölte, hogy az indítvány is megfelelően fogja szolgálni az Európai Unió klímavédelmi céljait.

Magyarország élen jár abban, hogy már törvényben írt elő egy negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentést 2030-ig - emelte ki a politikus.

A KDNP támogatja az előterjesztést - jelentette be.


MSZP: a válsághelyzetre azonnal megoldást kell találni!


Gurmai Zita (MSZP) is azt hangsúlyozta, hogy az indítvány túlnyomó többségében technikai jellegű módosításokat tartalmaz. A javaslat elfogadásakor azonban tartózkodni fognak, mert nem támogathatják, hogy a törvényeket felváltsa a rendeleti úton történő szabályozást - jelentette ki. Azt sem támogatják, hogy a jogalkotók kiemeltek egyes repülőjáratokat - tette hozzá.

Magyarországot és a Kárpát-medencét súlyosan érinti a klímaváltozás és erre a válsághelyzetre nem évtizedek múlva, hanem azonnal megoldást kell találni. Vállalni kell, hogy az éghajlatvédelmi megállapodás célkitűzéseit még a határidő előtt elérjük - szögezte le a képviselő.


LMP: kevés a negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentés


Schmuck Erzsébet (LMP) az éghajlatváltozást korunk egyik legnagyobb kihívásának nevezte. Külön felhívta a figyelmet, hogy a Kárpát-medencében a hőmérséklet emelkedésének üteme 30-40 százalékkal gyorsabb, mint az Egyenlítő környékén.

Ha nem kezdjük meg haladéktalanul visszaszorítani a kibocsátást, akkor nem sikerül elkerülni az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait - jelentette ki.

Magyarország nem klímabajnok, a negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentési cél kevés, az LMP bízik abban, hogy a kormány nem fogják az unióban blokkolni az 55 százalékos kibocsátáscsökkentésről szóló javaslatot - közölte.

Az LMP egyelőre gondolkozik azon, hogy miként viszonyuljon a törvényjavaslathoz - zárta felszólalását.



Hajdu László (DK) szerint nagyon nehéz végrehajtani a klímacélokat egy olyan megváltozott intézményrendszerben, amelyben nincs környezetvédelmi minisztérium, hiányoznak szakhatóságok, amelyeket 2014-ben szüntettek meg. A DK nem fogja támogatni a javaslatot - tette hozzá.



Kaderják Péter államtitkár zárszavában visszautasította azt a megjegyzést, hogy a napenergia családi biznisz lenne, mivel 500 megwattnyi energiát termelnek a háztetőkre telepített napelemek, ez több, mint a paksi atomerőmű egy blokkjának teljesítménye.