Palkovics: magasabb szintű függetlenség, nagyobb források



Az átalakítás előnyeit ecsetelte Palkovics László szakminiszter a vitában, hangsúlyozva, a tervezetből tisztán látszik a létbiztonság, az irányítás és a költségvetés mikéntje, ugyanakkor nem olvashatóak ki belőle az ellenzék által hangoztatott kifogások.

Egy jobb rendszert akarunk létrehozni - jelentette ki, megjegyezve, "nem igazi félelmek" élnek az elképzeléssel szemben.

A függetlenségről szólva kiemelte, az "felkerült a parlament közvetlen irányítása alá", a kutatás-fejlesztésre fordított állami források 32 milliárd forinttal való emelése 25 százalékos bővülést jelent.

Hangsúlyozta, 2003 óta érdemben nem változtak - 120-ról 133 milliárd forintra emelkedtek - a kutatás-fejlesztésre fordított állami pénzek, hozzátéve, a GDP 1,33 százalékát fordítják erre a célra, de a kiadások háromnegyedét a magánszféra állja, és a következő években ennek az aránynak a megtartása a cél.

A miniszter megjegyezte: maga is ismeri az alapkutatás értékét, maga is dolgozott ezen a területen, az akadémiai vagyon "einstandolásáról" szóló felvetésekre válaszolva pedig kijelentette, "a magyar kormány senkinek a vagyonát nem veszi el", senki nem akarja az intézményektől ezeket az épületeket, felszereléseket tulajdonba kapni.

A forrásokat elosztó testületről szólva elmondta: annak kétharmada a tudomány művelői közül kerül ki, a 13 ember pedig személyében felelős a kutatóintézeti hálózat működéséért.

A miniszter a vita lezárása után zárszavában azt mondta, hogy Széchenyi István nem akarta, hogy az MTA kutatóintézet hálózatot működtessen. Úgy fogalmazott: ez a helyzet lehetővé teszi, hogy visszaállítsák a Magyar Tudományos Akadémia tanácsadó szerepét.


Változik a takarékszövetkezeti integráció szabályozása


A parlament szerdán utolsó napirendi pontként a vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló, valamint a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő törvények módosítását tárgyalta meg.

Fónagy János, nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár expozéjában arról beszélt, hogy az indítvány lehetővé teszi, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) legyen a Planetárium vagyonkezelője.

A javaslat a takarékszövetkezeti integráció szabályozását érintő módosításokat is tartalmaz - folytatta a politikus. A szövetkezeti hitelintézeti integrációt létrehozó 2013-as törvény olyan stabil intézményi és szabályozási környezetet teremtett, ami biztosította a takarékszövetkezeti szektor fejlődését és hagyományainak megőrzését - mondta. A mostani javaslat legfőbb célja, hogy biztosítsa az integráció struktúrájának továbbfejlesztését, de érintetlenül hagyja a már kiépült és jól működő strukturális elemeket - érvelt Fónagy János.

A módosítás az integrációban jelenleg is zajló egyesülési folyamatok során is biztosítja a szövetkezeti elv maradéktalan érvényesülését - hívta fel a figyelmet. Az indítvány nevesít egy új típusú szereplőt is, a holdingszövetkezetet - közölte az államtitkár.

A holdingszövetkezet fő tevékenysége a szövetkezeti hitelintézetben fennálló tulajdoni részesedések kezelése - hívta fel a figyelmet.

Fónagy János elmondta, a javaslat megújítja az integráció üzleti irányításáért felelős központi bankra vonatkozó szabályozást is, ami ennek megfelelően integrációs üzleti irányító szervezetként látja el feladatait.


Fidesz: a hitelintézeti integráció struktúráját fejleszti a javaslat


Witzmann Mihály (Fidesz) a javaslat fő céljának nevezte, hogy az biztosítsa a hitelintézeti integráció struktúrájának továbbfejlesztését.

A vezérszónok is kitért arra, hogy a javaslat nevesíti a holding szövetkezetet, aminek fő tevékenységét a szövetkezeti hitelintézetben fennálló tulajdoni részesedés kezelésében határozza meg.

A képviselő hangsúlyozta, hogy az előterjesztés módosítja az integráció üzleti irányítási feladatait ellátó központi bankra vonatkozó szabályozást.


DK: semmire nem való szépségtapasz


Szépségtapasznak nevezte az előterjesztést a DK vezérszónokaként Varju László, hangsúlyozva, hogy a módosítás nem javít a helyzeten, nem a felhasználók, legfeljebb a szövetkezetet irányítók számára lehet előnyös.

Tragikusnak nevezte a takarékszövetkezeti rendszer 2013-as átalakítását, és arról beszélt: az előterjesztést a hibák beismerésének lehet csak tekinteni, hozzátéve, azóta a helyzet nemhogy javulna, hanem romlik, a pénzintézetek működésének pedig semmi köze már a szövetkezeti elvhez.

Frakciója nevében elfogadhatatlannak nevezte az előterjesztést.



Jobbik: megoldatlan problémák maradnak


Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a takarékszövetkezeti átalakítás során a kistelepüléseken felmerült problémák orvoslására ezzel a módosítással sem alkalmas a rendszer.

Reményét fejezte ki, hogy a kormányzat átdolgozza az előterjesztést, egyben a szövetkezeti elv rendszeren belüli érvényesülését hiányolta.


Zárszó


Fónagy János arról beszélt: ő maga volt a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény előterjesztője, akkor is, és most is úgy gondolja, hogy az átláthatóság és a biztonságos működés szavatolása a magyar társadalom érdeke. Az integrációt megelőző időszak takarékszövetkezetei csődjeire emlékeztetett, hozzátéve, hogy abban politikai szerepe volt az előző kormányzatnak is.



Mivel senki nem szólalt fel napirend után, az elnöklő Latorcai János bezárta az ülést. Az országgyűlés csütörtökön reggel kilenc órakor folytatja munkáját.