Szabó Zsolt (Fidesz) az elmúlt 12 év kormányzásának pozitívumait sorolta, majd azt hangsúlyozta: kívülről szigorú szabályok szerint lehet munkaerőt Magyarországra hozni, mégpedig olyan módon, hogy az ne korlátozza a hazaiak állásba lépését. Hangsúlyozta, az elmúlt egy-másfél évben állt be a magas infláció, emelkedtek az energia- és anyagárak is, de olyan verseny van a jó munkavállalókért, hogy emiatt emelkedtek a bérek is.

A politikus arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy amikor javaslatot tesznek, jelezzék annak következményeit is, valamint érveljenek felvetéseik mellett érdemben.

Dávid Ferenc (DK) szerint 12 évvel ezelőtt az Orbán-kormány felszámolta a két évtizede működő Országos Érdekegyeztető Tanácsot, hatalmas veszteséget okozva ezzel a társadalmi párbeszédnek. Mint mondta, ennek az a következménye, hogy elvesztette jelentőségét a béralku, a kormányzat pedig csak az általa kiválasztott, vele egyetértő partnerekkel egyeztet, eközben érdemi eredményeket pedig csak a nagyvállalatoknál lehet elérni - ehhez viszont a kormányzat tevékenységének semmi köze nincsen. Szerinte a kormányzat nem problémának, hanem előnynek tekinti az alacsony béreket.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) megköszönte a vitanap kezdeményezését az ellenzéki képviselőknek, majd azt hangsúlyozta: a kormány és frakciója számára elsőrendű szempont a családok támogatása. Céljukként említette, hogy a családokat minél nagyobb mértékben támogassák és minden vágyott gyermek megszülethessen. "Mi nem elveszünk a családoktól a háború idején, hanem igyekszünk" egyre nagyobb támogatást nyújtani - fogalmazott a politikus, majd a 2010 óta eltelt időszak kormányzati családtámogatási intézkedéseit sorolta. Felvetette: az ellenzék szerinte elmulasztotta elmondani, szerintük ki a gazdag, azaz kitől vennének el juttatásokat.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik európai parlamenti képviselője hangsúlyozta: hat-hét évtizede "a hanyatló Nyugat" a multikulturális modellt választotta, amelyben bevándorlók végezték a fizikai, a hazaiak a kvalifikált szellemi munkát. Napjaink magyar modelljéről úgy nyilatkozott, "multi abban is van, de a kultúra rohamosan épül le": a vendégmunkások dolgoznak a szalag mellett, a magyarok vagy beállnak melléjük, vagy elmehetnek nyugatra. Hozzátette: Rákosiék a vas és acél, a most hatalmon lévők "a kínai akkumulátorgyárak országát építik, ehhez pedig nem öntudatos polgárság és nem erős középosztály kell nekik, hanem igénytelen, képzetlen tömegek, akiket aztán propagandamédiájukkal tetszés szerint lehet manipulálni", holott a Jobbik éppen az erős középosztály megteremtését tekinti az ország előrelépése zálogának.

Witzmann Mihály (Fidesz) a bérekről azt mondta: ma már sokkal többen élnek munkajövedelemből, mint 2010 előtt, és akik dolgoznak, lényegesen többet keresnek, mint a rendszerváltoztatás óta bármikor. Szerinte a baloldal a kormányzása idején sem védte meg a munkahelyeket és az ország szuverenitását is feladta. Több százezren tengődtek segélyeken akkoriban, a dolgozóknak pedig jelentős adóval kellett számolniuk - fogalmazott. Szólt a reálkeresetek emelkedéséről, a családi adókedvezmények jelentőségéről.

Apáti István (Mi Hazánk) szerint a kormánynak sokkal több lehetősége lenne a bérnövekedés elérésére, mint vallja; például adócsökkentéssel járulhatnak hozzá ahhoz.

Szerinte a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) alá tartozók körét inkább tágítani, mint szűkíteni kellett volna. Az akkumulátorgyárak helyett pedig hazai tulajdonú élelmiszeripari feldolgozóüzemeket kellene létrehozni - mondta. Kijelentette azt is: többeknek kellene alacsonyabb árú gázt biztosítani.

Cseresnyés Péter (Fidesz) szerint a baloldal "romhalmazt" hagyott a kormányzása után, remélve, hogy abból a jobboldali kormány majd nem tud építkezni. Ennek ellenére a munkahelyek számával párhuzamosan nőttek a bérek 2010 óta. A vásárlóértékük is több mint 70 százalékkal nőtt - hangsúlyozta.

Kanász-Nagy Máté (LMP) azt mondta: az atomerőmű-építés oroszoknak teremt munkahelyek, míg az épületszigetelés magyaroknak adna megélhetést. Az oktatás fejlesztését szorgalmazta, mert szerinte csak ez hozhat felzárkózást. Az akkumulátorgyártás értékláncát elemezve kijelentette: Magyarországra nem a nagy tudást igénylő és jelentősebb jövedelmet hozó tevékenység települ. "Ebből nem lesz felzárkózás" - fogalmazott.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára felelevenítette a 2010 előtti válságkezelést, amikor szerinte az embereknek nem segítettek, csak a bankoknak, a munkanélküliség pedig 11 százalék fölé szökött. Példákat hozott a béremelésekre, hangsúlyozva: jelentősen többet keresnek az orvosok, mint 2010 előtt, ahogy az ápolók is. A baloldal ugyanakkor 16 ezer egészségügyi dolgozót bocsátott fel, és csökkentette a bérüket - mondta. Bírálta a baloldalt, amiért "akadályozza a brüsszeli támogatások megérkezését", ezzel hátráltatja a pedagógusbér-emelést.

Gelencsér Attila (Fidesz) azt mondta, furcsa végignézni az ellenzéki padsorokon, a képviselők kétharmada nincs jelen az általuk kedvezményezett vitanapon. Kitért arra, hogy Európában és Magyarországon is szankciós infláció van, ami súlyosan negatív irányba befolyásolja a magyar családok életét. Ezért bevezették az árfigyelőrendszert, a kötelező akciózást. Kitért arra is, hogy továbbra is kiemelt cél a magyar családok védelme, ezért döntöttek az árstopok bevezetéséről.

Rétvári Bence azt mondta, 2010-ben egyre kevesebbet tudtak a jövedelmükből vásárolni az emberek, ebben 2013-ban következett be fordulat. Ezt vágta ketté a háború kirobbanása és a szankciók bevezetése - jegyezte meg. A környező országokban a többszöröse az aránya "a külföldön dolgozóknak, mint nálunk" - reagált egy másik felvetésre.