Jobbik: nincsen társadalmi kohézió és gazdasági biztonságérzet


A társadalmi kohézió és a gazdasági biztonságérzet hiányát emelte ki felszólalásában Ander Balázs (Jobbik), aki azt hangsúlyozta: miközben a gyermekszegénység elleni nemzeti stratégia a létminimumot sem biztosító bért jelöli meg a probléma egyik okaként, manapság egymillió ember kap "végtelenül megalázó keresetet", mert minimálbéren vagy garantált bérminimumon kell élnie.

A politikus szerint túl kellene lépni a napjainkban uralkodó "káros versenyképességi paradigmát", és nem az alacsony béreknek kellene a magyar versenyképesség alapjaként szolgálnia, hanem a nagyobb hozzáadott értéknek, amely a jelenleginél magasabb fizetéseket vonhatna maga után.

A Jobbik vezérszónoka sürgette annak a - szerinte a rendszerváltást megelőző idők óta működő - "gyarmati modellnek" a meghaladását is, amelynek részeként "242 milliárd dollárt pumpáltak ki Magyarországból a globalista körök", akik "az országot kifosztották és kifosztják most is".

Arról beszélt: társadalmi kohéziót kellene teremteni és gazdasági biztonságérzetet kialakítani, emellett pedig volna hova fejlődnie a hazai gyermekvédelmi rendszernek is.

Ander Balázs az egyén és a család mellett az állam felelősségére hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy a helyzet javításához rendezni kellene a szociális szféra, "az elnyomorított ágazat" helyzetét.


Mi Hazánk: több pénz kell a rendszerbe


A szociális ágazat alulfinanszírozottságára vezette vissza a tárgyalt problémákat Dúró Dóra (Mi Hazánk), hangsúlyozva: sürgősen az európai uniós 2,5 százalékos GDP-arányos átlagra kellene fordítani az e területre fordított, Magyarországon jelenleg két százalékos forrásarányt.

A politikus hangsúlyozta: csökken a termékenységi ráta, amely jelenleg ismét a "sokkoló" 1,4-es szint alá csúszott, a többgyermekes családok elszegényednek, egyre több a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény, eközben pedig a kormányzatnak nincsen a közösségi média rombolásával szemben megoldási javaslata.

A gyermekvédelem alapja, alanya a család; ha egészséges, ép családban tud felnőni egy gyermek, ennél nagyobb védelmet nem tudunk neki biztosítani - fogalmazott Dúró Dóra, aki azt hangsúlyozta: a kormányzati politikával elért eredmények nem válságállók, így egyre kisebb az esély a demográfiai katasztrófa elkerülésére.

Kitért arra is: a szakellátásban egyre több a gyerek, nő a nevelőszülők leterheltsége; míg 2000-ben két, mostanra már legalább három gyermek jut egy-egy nevelőszülőre. Hozzátette: jelenleg 1500-2000 nevelőszülő hiányzik a rendszerből, de kevés a gyám és a gyermekjogi képviselő is. Dúró Dóra válságálló támogatási rendszer bevezetését sürgette, ennek részeként említve az állami szociális háló fejlesztését.



Párbeszéd: 8 év alatt semmi nem változott a gyermekvédelem területén



Szabó Tímea, a Párbeszéd egyik vezérszónoka szerint a kormánypárti képviselők összetévesztik demográfiai számokat a gyermekvédelemmel, de ezen a téren sincsenek eredményeik, hiszen Európában a legnagyobb mértékben Magyarországon csökken a születések száma.

A gyerekvédelemről szólva jelezte, az elmúlt 11 évben 91, a gyermekvédelemhez kötődő javaslatot nyújtott be. A javaslatokban szerepelt gyerekjogi ombudsman intézményének létrehozása, a szakemberhiány megszűntetése, a gyermekvédelemben dolgozók bérénke 50 százalékos emelése és a nevelőszülői rendszer fejlesztése a megfelelős kritériumrendszer kidolgozásával. Hozzátette: a 8 éve és a néhány napja benyújtott javaslatban ugyanazok szerepelnek, mert nyolc év alatt semmi nem változott a gyermekvédelem területén.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd másik vezérszónoka szerint a kegyelmi ügy miatt került a figyelem középpontjába a gyermekvédelem. A kegyelmi ügyben pedig a Fidesz bűnrészes, hiszen Balog Zoltán korábbi miniszter pontosan tudta, hogy a bicskei gyermekotthon vezetője bűnös, ennek ellenére még kitüntetésre is felterjesztette.

Szabó Rebeka kitért arra: Magyarországon még mindig körülbelül 7 ezer gyermek él intézményi ellátásban, ahol óriási probléma a szakember- és pénzhiány. A kapacitáshiány miatt sok jogsértés történik - tette hozzá, példaként említve, hogy sokszor olyan távol kerülnek a gyerekek a szülőktől, hogy azok, ha akarják sem tudják velük tartani a kapcsolatot, és előfordul az is, hogy a testvéreket nem együtt helyezik el.

Nemcsak a nevelőszülői hálózatban, hanem az intézményekben elhelyezett gyerekek is sokszor vannak kitéve súlyos bántalmazásoknak, a nevelőktől és kortársaiktól szenvedve el bántalmazást.