KDNP: a magyar gyermekvédelmi törvény létfontosságú


Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője levélben arra kérte képviselőtársait, hogy tagországaikkal csatlakozzanak az Európai Bizottság és Magyarország közötti perhez, és közösen érjék el, hogy vonják vissza a magyar gyermekvédelmi törvényt.

Kizárólag a magyar szülőknek van joga dönteni a gyermekek szexuális neveléséről és ebbe senki nem szólhat bele - jelentette ki.

A magyar gyermekvédelmi törvény létfontosságú, nem engedhetjük az eltörlését - szögezte le a politikus.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt felelte, hogy az EU bírósága előtti eljárásban a kormány azt az álláspontot képviseli, hogy a tagság nem érinti a tagállamok azt a jogát, hogy a gyermekek védelmével kapcsolatos döntéseket nemzeti identitásukkal - beleértve a kulturális erkölcsi sztenderdjüket és hagyományaikat - összeegyeztethető módon hozzák meg.

A kormány ellenkérelmében tisztázta azokat a félreértéseket és félreértelmezéseket, hogy a törvény kirekesztő és hátrányosan megkülönböztető lenne - közölte.


Madách-emlékév


A 2023. év Madách Imre-emlékévvé nyilvánításáról szóló bizottsági jelentések vitájában egyedül az előterjesztők nevében felszólaló Balla Mihály (Fidesz) kért szót, aki azt mondta, úgy tapasztalta, hogy mindenki támogatta az indítványt.


Vagyongazdálkodási törvények


Az egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló indítvány bizottsági jelentéseinek és összegző módosító indítványának vitájában a törvényalkotási bizottság javaslatát ismertető Nagy Csaba (Fidesz) jelezte: a kezdeményezés célja a Károli Gáspár Református Egyetem tevékenységének elismerése és közösségépítő munkájának elősegítése.

Hangsúlyozta, ehhez elengedhetetlenek egyes beruházások, fejlesztések, amihez az állam ingyenesen ingatlanokat adna át az egyháznak, amely azokat a fennálló terhekkel együtt szerzi meg.

Nagy Csaba kiemelte: "a modern kihívásoknak megfelelő campussal nem rendelkezik az intézmény", holott egy ilyen központ megléte segítené az identitás erősítését a hatékonyabb munkavégzést is. A képviselő támogatandónak nevezte a tárgyalt előterjesztést.

Sem az előterjesztő, sem a kormány képviselője, sem képviselő nem szólalt fel a vitában, így azt az elnöklő Oláh Lajos lezárta.


Orosz-ukrán háború


Az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló határozati javaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító indítványának vitájában Csöbör Katalin (Fidesz) a külügyi bizottság álláspontját tolmácsolva jelezte: a hat beérkezett módosító javaslat egyikét sem támogatták, így a testület többsége változatlan formában javasolja elfogadni "ezt a békepárti határozatot".

Toroczkai László (Mi Hazánk) azt hangsúlyozta: száműzni kell a képmutatást, így az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Izrael katonai agresszióit is el kellene ítélni, noha ezt a parlament az elmúlt három évtized során nem tette meg.

A politikus szerint az Egyesült Államok 8-900 ezer ember haláláért felelős az utóbbi évtizedben, ez volt az az állam, amely egykor atombombát használt. Toroczkai László arról beszélt: Nagy-Britannia a világ országainak 90 százalékában volt már jelen megszállóként, és részt vett rengeteg civil meggyilkolásában, Izrael pedig több ezer áldozat halálálért felel.

Kijelentette: minden nagyhatalom terjeszkedik és mészárol civileket. Bármilyen nagyhatalom lehet az, el kell ítélni, ha agresszor - fogalmazott a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője.

A határozati javaslat visszavonását javasolta Vadai Ágnes (DK), aki a kormányoldal színjátékáról beszélt, mondván, a miniszterelnök minden, általa elhibázottnak nevezett szankciót megszavazott.

Ez a határozati javaslat se nem békepárti, se nem uniópárti, se nem NATO-párti, hanem Putyin-párti - vélekedett, szerinte a kormányoldal folyamatosan egyeztet orosz partnerével, nem a nemzet érdekét, hanem Vlagyimir Putyint szolgálják, és azon van, hogy megtörje az uniós egységet.

Vadai Ágnes arról beszélt: az EU után a NATO-tól is eltávolítja a kormányoldal az országot, holott a lakosság körében a katonai szervezet támogatottsága az unióénál is nagyobb.

Csárdi Antal (LMP) szerint nincs és nem is lehet abban vita, hogy fontos elítélni az orosz agressziót, ám szerinte ez a határozati javaslat "egyáltalán nem békéről szól", hanem egy "cinikus módon megalkotott csapda", amelynek célja, hogy becsapja a magyar embereket és elfedje az agresszor felelősségét, és legitimálja a kormány oroszpártiságát.

A képviselő történelmi példaként a második világháború előtti időszakot hozta fel, mondván, nem gondolhatjuk, hogy egy engedményt kapó agresszor megáll ezen a ponton és nem kezd újabb hódításba.

Akkor lesz itt hosszú távon béke, ha igazságos béke születik - mondta, ez alatt azt értve, hogy Oroszország kivonul az általa megszállt területekről.