Államtitkári expozé


Németh Szilárd, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára expozéjában elmondta, hogy a javaslat leghangsúlyosabb része a Magyar Honvédség szervezeti átalakítására vonatkozik. Kifejtette: a honvédelmi tárca és a Magyar Honvédség szervezetileg különválna egymástól, de továbbra is érvényesülne, hogy a minisztérium a civil kontroll jegyében irányítói jogkört gyakorol a honvédség felett.

Célként jelölte meg a honvédség személyi állományát érintő kérdések szabályozását, s jelezte: létrejönne a Magyar Honvédség parancsnoksága, a minisztérium pedig megőrizné az alkotmányos polgári irányítói jogkörét.

A kibertér védelmével összefüggő feladatok ellátásával, a szükséges közjogi keretekkel is foglalkozik a javaslat - közölte az államtitkár, illetve a Zrínyi 2026 programmal összefüggő feladatok biztosításával is.

Bevezetnék a honvédelmi veszélyhelyzet fogalmát, ami békeidőben alkalmazható, hosszabb idejű, és az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó rugalmasabb felhatalmazást adna a kormánynak. Mindez nem járhat ugyanakkor az állampolgárok alapjogainak korlátozásával - rögzítette az államtitkár.

Az alaptörvény továbbra is hadiállapot, megelőző védelmi helyzetben teszi lehetővé - kétharmados országgyűlési határozattal - az úgynevezett sorozást - közölte, hozzátéve: az ötven éves korig való behívhatóság nem egyedülálló gondolat, van ahol ez hatvan év. Nagycsaládosokat, gyermeküket egyedül nevelőket még háború esetén sem lehet behívni - hívta fel a figyelmet.

A honvédek jogállásáról szóló törvény módosítása kitér a hivatásos állományba kerülés szabályainak rugalmasabbá tételére, azon lehetőség megteremtésére, hogy a katonák a minisztériumban is teljesíthessenek szolgálatot, a külszolgálati juttatási rendszer bevezetésére, a részszolgálati szabályok kedvezőbbé tételére bizonyos szülői helyzetek esetében - sorolta Németh Szilárd.

Módosul a többi között a minősített adatok védelméről szóló törvény, és a választási eljárásról szóló törvény is - jelezte az államtitkár.


Fidesz: igen a javaslatra


Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka jelezte: támogatják a törvényt. Kiemelte, hogy a javaslat számos olyan kérdésben lépett, amely már néhány éve problémát jelent. A minősített adatok védelméről szóló törvény módosítása ilyen - említett egy példát. Rámutatott: a szabályok élethez igazítása a katonákat is védi.

Leglényegesebb és az ország védelmi képességét érintő passzus, a legnagyobb hatású elem, hogy megszűnik az integrált irányítási rendszer, amit ma alkalmaznak - jegyezte meg a fideszes politikus, aki szerint az eddigi szabályozás több vitás helyzetet eredményezett. A különvált működés segíti a nemzetközi szervezetekben való részvételt és erősíti az irányítási és vezénylési rendszert - értékelt.

A honvédelmi veszélyhelyzet fogalmának kialakítása szintén lényeges pont - közölte, a korhatár emelése a népesedési adatok mellett ésszerű és elfogadható.

Megjegyezte: a javaslat jobbítását célzó módosításokra nyitottak, az a kitétel, hogy az ország védelmi képességét semmiképp ne gyengítse.


Jobbik: a kihívások kezelhetők lennének a meglévő törvényi rendelkezésekkel


Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka hangoztatta: az integrált vezetés megszüntetésének célja helyén való, ugyanakkor a módosító csomag egyes elemeit az alaptörvényben kellett volna szabályozni.

Hozzátette: azon kihívások, amelyek az utóbbi időben érik Magyarországot és Európát, tökéletesen kezelhetők az alaptörvényi és a meglévő törvényi rendelkezésekkel. Nem történik más, mint elterelés a jogszabály valódi céljától - jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy nem csökkent azon személyek száma, akik behívhatók, sőt az egymillió új magyar állampolgárral még nőtt is.

Felvetette, a határon túli területeken milyen olyan parancsnokság van, amelyen keresztül behívhatók?

Úgy látta, a tábornokok létszámát maximálni kellene.

A honvédség parancsnokságának létrehozásával egyetértenek, de kérdés, miként hajtják végre.


MSZP: kérdéseket vet fel a honvédelmi veszélyhelyzet fogalma


Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka a behívhatósági korhatár emelését tette szóvá. Azt mondta, ennek valódi indoka, hogy a katonai szervezeteknél a létszám betöltése nehézségekbe ütközik.

Hozzátette: azzal számol az előterjesztő, hogy a behívhatósági korhatár emelésével 850 ezerrel több lesz a behívhatók száma.

A honvédelmi veszélyhelyzet bevezetése szintén kérdéseket vet fel - hangsúlyozta, és felvetette, a jogintézmény alkalmas-e arra, hogy hozzájáruljon Magyarország védelméhez, vagy csak szimbolikus jelentőségű.

A közérdekű használati jog alapítása új elem, ami szerinte aggályokat vet fel. Aggályos az is - folytatta -, hogy indokolt-e az internet akár teljes blokkolására felhatalmazni a kormányt bizonyos helyzetekben.

A javaslatot nem támogatják - közölte.