OGY - Krónika 14. rész (lakhatás)
Belföldi hírek, 2024.11.25
(MTI) - A lakhatási válsághelyzet megoldásáról és a lakhatási nehézségekkel küzdő magyarok megsegítéséről szóló, ellenzéki képviselők által kezdeményezett politikai vitával folytatta munkáját az Országgyűlés hétfő este.
Kormány: az új gazdaságpolitikai akcióterv második pillére a megfizethető lakhatás biztosítása
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: az elfogadható minőségű és megfizethető költségű lakhatás az élet minőségének egyik kiemelkedő jelentőségű eleme.
Ezért is az egyik sarokpontja a kormány politikájának 2010 óta a háztartások megélhetésének javítása, és az elmúlt másfél évtizedben számos intézkedést hoztak, amelyek közvetlen vagy közvetett módon a lakhatási körülményeket is javítják - mondta.
A korábbi baloldali kormányok elhibázott segélyalapú szociális rendszerével ellentétben 2010 óta a munkaalapú társadalom megteremtésére, valamint a családtámogatásokra helyezték a hangsúlyt - mutatott rá.
Fónagy János emlékeztetett: 2010 óta minden évben emelkedett a családokra szánt források volumene, amely idén meghaladta a 3300 milliárd forintot, amely a bruttó hazai termék megközelíthetőleg négy százaléka. mindezzel már három és félszeresen haladják meg a korábbi baloldali kormányok 2010-es 960 milliárd forintos költését - emelte ki.
Kijelentette: jövőre pedig tovább bővülhet Európa legszélesebb családtámogatási rendszere, amely az orosz-ukrán háború és a globális gazdasági nehézségek ellenére is 3750 milliárd forintból, a GDP 4,3 százalékából gazdálkodhat.
Az államtitkár az elmúlt másfél évtized lakhatást támogató intézkedéseit mutatta be, amelyek elsősorban a gyermekszületés-gyermeknevelés támogatásán és a tulajdonszerzés megsegítésén keresztül fejtették ki hatásukat.
Tájékoztatása szerint a csokot több mint negyedmillió család vette igénybe 470 milliárd forint támogatást igényelve, több mint százezer gyermek vállalása mellett. A falusi csokot idén szeptember végéig több mint 44 ezer család mintegy 244 milliárd forint értékben vette igénybe.
A babaváró kölcsönt idén november elejéig csaknem 260 ezer család vette igénybe 2520 milliárd forintos aggregált volumenben. A már befogadott csok plusz hitelkérelmek száma megközelíti a 11 ezret - ismertette.
Hozzátette: a falusi csokhoz igénybe vehető adóvisszatérítési támogatás lehetőségével szeptember végéig mintegy 27 ezer család élt csaknem 30 milliárd forintos volumenben.
Arról is beszélt: falusi csokkal vagy a csok plusszal vásárolt ingatlanoknál a családok mentesülnek a négy százalékos visszterhes vagyonátruházási illeték alól.
Az államilag támogatott kölcsönfelvételeknél a közjegyzői díjakat is csökkentették, az otthonfelújítási program révén júliusban 108 milliárd forint keretösszegű támogatási struktúrát hirdettek az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére - sorolta. Szólt az új építésű ingatlanok áfájának öt százalékra csökkentéséről is.
Fónagy János megjegyezte: ma Magyarországon a stabilan saját tulajdonú ingatlanban élők aránya 90 százalék, amely 21 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot.
Bár a kormány sikeresen legyőzte az inflációt, a lakásárak és a bérleti díjak növekedését nem sikerült megállítani - mondta. A 2015-2024 közti időszakban az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a lakások ára
Az idei évben átadott ingatlanok száma még a 15 ezret sem haladja meg, és rövidtávon a későbbiekben sem várható emelkedés - fűzte hozzá. Jelezte: Budapesten "rendkívül mély lakhatási válsággal nézünk szembe", amelynek megoldása elsősorban fővárosi önkormányzati feladat lenne, azonban annak vezetése meg sem kísérelte érdemben enyhíteni a krízist.
Fónagy János hangsúlyozta: a kormány új gazdaságpolitikai akciótervének második pillére a megfizethető lakhatás biztosítása. Továbbra is fontos célnak nevezte a saját tulajdonú ingatlanhoz jutás elősegítését, majd arról beszélt: a társasházépítések lehetőséget biztosítanak az energiahatékonyság, a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére.
Jelezte: a kormány bérlakásépítési lehetőségeket is vizsgál, a cél elősegíteni évi 25 ezer lakás megépítését.
Budapesten évről évre nő a rövid távú lakáskiadások száma, ezért a fővárosban jövőre nem lesz nyilvántartásba vehető új magánszálláshely, és adójuk is emelkedik - hangsúlyozta.
Kiemelte: Budapesten és a vidéki egyetemi városokban folyamatosan nő a kollégiumi férőhelyek iránti igény, a túljelentkezés több mint két és félszeres. A budapesti diákváros megépítésével, akár 20 ezer kollégiumi férőhely is kialakítható lesz - tette hozzá.
Az albérleti piac szabályozásáról szólva megjegyezte: a bérbeadás áfájának öt százalékra csökkentésével ösztönöznék a bevallást.
Jelezte: a kormány újraindítja a vidéki otthonfelújítási programot az ötezer lakosnál kisebb településen élő gyermekes családoknak.
Fónagy János beszélt még a munkáltatók által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatásról, valamint arról, hogy meghosszabbították két évvel az új lakások értékesítésénél az ötszázalékos áfát, továbbá arról is, hogy lakásfelújításra felhasználható lesz átmenetileg a SZÉP-kártyán levő összeg fele, valamint a nyugdíjpénztári egyéni számlákon felhalmozódott összeg is.
(MTI)
Címkék
Országgyűlés
Véleménye van? Szóljon hozzá!