OGY - Krónika 15. rész (állatvédelem, keresztnevek)
Belföldi hírek, 2025.05.20
Az állatok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat vitája után az anyakönyvezhető utónevekkel kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslat vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.
Független: támogatandó a javaslat
Balassa Péter (független) közölte, nagy részében egyetért a javaslattal, ezért támogatja azt, javaslatot tett azonban néhány kiegészítésre is. Elmondása szerint szükség lenne egy országos, állami finanszírozású ivartalanítási akcióra a kutya- és macskapopuláció kordában tartásához, valamint egy anyagi ösztönzőrendszerre is az ivartalanítás és a chippel való ellátás előmozdítása érdekében.
Javasolta a kötelező ivartalanítás bevezetését azon kutyák esetében, amelyek nem törzskönyvvel rendelkező tenyészállatok, hozzátéve: tájékoztató kampányra van szükség a kötelező chipezésről.
Szólt arról is, hogy megfelelő költségvetési forrást kell biztosítani az állatvédő szervezetek és engedéllyel rendelkező menhelyek működésére. Szükséges lenne továbbá az állatvédelmi oktatás bevezetése az általános és középiskolákban, valamint hogy az állatvédő szervetek mentőjárművei is használhassanak megkülönböztető jelzést - közölte.
Zárszó
Ovádi Péter (Fidesz) zárszavában megköszönte a támogató hozzászólásokat, Szabó Rebekától azonban megkérdezte, mit tett eddig a főváros állatvédelemért felelős ombudsmanjaként.
Köszönetet mondott az ivartalanítási program támogatásáért is, figyelmeztetett azonban az állatorvosi kapacitásokra.
A felelős állattartáshoz hozzátartozik az ivartalanítás - hangsúlyozta, figyelmeztetett azonban: ha az állattartás feltételeit szigorítanák, az a kóbor állatok számának növekedésével járna. Jelezte, az állatvédelem oktatásba történt bevezetésével egyetért, noha nem a Balassa Péter által javasolt formában.
Kitért arra is, hogy jogszabályokkal próbálják ellehetetleníteni a szaporítók működését, betiltva például kutyák és macskák árusítását a vásárokban. A 2021-es törvény hatásáról szólva kiemelte, hogy az állatvédelem mára közös ügy lett, az állatkínzásokat már bejelentik az állampolgárok, és az állatviadalok is megszűntek, miután nemcsak a szervezők, hanem minden résztvevő büntethetővé vált.
Figyelmeztetett arra is, hogy csak menhelyről vagy professzionális tenyésztőtől szabad állatot örökbe fogadni.
Anyakönyvezhető utónevek
Előterjesztő
Kósa Lajos (Fidesz) expozéjában hangsúlyozta, mindenki legszemélyesebb identitásának részéhez tartozik a saját neve, ugyanakkor egy nemzet identitásához is hozzátartozik annak keresztnévkincse.
Elmondta, jelenleg a Nyelvtudományi Intézet honlapján jelenik meg a választható keresztnevek listája, amelyre az intézet bírálata után kerülhet fel új név, a nemzeti kisebbségek pedig maguk dönthetnek a nemzetiségi alapon adható nevekről.
Nehezményezte azonban, hogy az anyakönyvezés így nem közhiteles módon zajlik, hiszen az internetről kell utánanézni. Javaslata szerint ezentúl a kormány kultúráért felelős minisztere teszi közzé a választható keresztnevek listáját a Magyar Közlönyben, ha pedig valaki ehhez új nevet szeretne hozzáadni, a minisztérium konzultál kutatókkal, majd döntést hoz.
Javasolta továbbá, hogy a nemzetiségi önkormányzatok kétharmados többséggel döntsenek a felvehető nevekről.
Ezzel a rendszerrel legalább lesz felelőse a névlistának - mondta, jelenleg ugyanis adható magyar női név a Kandida vagy az Orália, férfi név a Késav, az Orda, a Gida vagy a Legolasz. Nehezményezte azt is, hogy a ma legnépszerűbb keresztnevek jelentős része nem kötődik a magyar hagyományokhoz, ráadásul 220 olyan név is van a jegyzékben, amelyeket senki nem visel.
A kormány támogatja a törvényjavaslatot
A kormány támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, hangsúlyozva: az egyensúlyt teremt a hagyomány, a nyitottság, a szakmaiság és a szülői felelősségvállalás között.
Az államtitkár kiemelte: a névadás "a család legintimebb, a pillanaton jóval túlmutató döntése", "mélyen személyes és kulturális döntés".
Hozzátette, utónévkincsünk pedig a nemzeti identitás és kultúra legelemibb része, éppen ezért fontos, hogy ne csak a szülő kívánságát elégítse ki, de a gyermek érdekeit és a közösség kulturális szempontjait is tükrözze a szabályozás.
Az államtitkár megemlítette: a módosítás áttekinthetőbbé teszi a névjegyzék összeállításának szempontjait, mégpedig olyan módon, hogy a jövőben is érvényesíti a tudományos megalapozottság elvét, valamint rögzíti, hogy az alapelvek érvényesülése érdekében felülvizsgálható lesz az utónévjegyzék.
Zsigó Róbert kitért arra is: a nemzetiségi jegyzékbe felvételről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó, a beemelés feltétele, hogy a név beilleszthető legyen az adott közöség nemzetiségi kultúrájába és ne legyen hátrányos viselőjére.
Fidesz: fontos az utónévkincs védelme
A törvényjavaslat elfogadása a magyar utónévkincs, a nyelvi kulturális örökség és a kiskorúak védelmét szolgálja - hangsúlyozta Pajtók Gábor, a Fidesz vezérszónoka.
Kiemelte: fontos cél a magyar utónévjegyzékben nem szereplő nevek felvételével és a jegyzék összeállításával kapcsolatos szabályok módosítása a nemzeti identitásunk részét képező utónévkincsünk megőrzése érdekében.
A képviselő megemlítette: a módosítással törvényben rögzítik az összeállítás során alkalmazandó, a tudomány képviselői által kimunkált legfőbb alapelveket, a változások rendeletben történő közzétételének feladatát pedig a kultúráért és innovációért felelős miniszterhez telepítik.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!