Jobbik: kialakult egyensúlyt bontana meg a javaslat


Balczó Zoltán, a Jobbik vezérszónoka szóvá tette, hogy hétfőn reggel nyújtották be a javaslatot, ami nem a szokott rendben került a Ház elé, a kulturális szakbizottságnak sem volt módja megtárgyalni.

Kifejtette: a javaslat nem szól olyan személyi kérdésről, mint amilyen a Gothár Péter-ügy. Utalt azokra a kormányzati nyilatkozatokra is, miszerint aki nem támogatja az előterjesztést, az kiáll a zaklatók mellett.

Szerinte a javaslat meg akar bontani egy kialakult egyensúlyt, ami a színházak önkormányzati és állami fenntartása között van. Mi ennek az oka? - tette fel a kérdést. A felelősség teljesen érvényesíthető lesz így a jövőben is?

Úgy látta, attól, hogy az állam forrást biztosít, nem egyértelmű, hogy joga legyen beleszólni a vezetői kinevezésekbe. "Ez nem axióma", kiindulási feltétel - jelentette ki.

Felvetette azt is, hogy a politika nem gerjeszti-e az ellentéteket.

Hangsúlyozta: nem lenne szabad a színházakra bélyeget ragasztani. Példaként említett a zaklató színház fogalmának használatát, amit a politikai propaganda felelőtlenségeként értékelt.

A kulturális területet részben átszabó törvény mögött az áll, hogy igyekezzenek mindent fékezni, ahol autonómia-gondolatoknak lehetősége megvan.

A Jobbik nem támogatja a javaslatot.


KDNP: világos felelősségi viszonyok megteremtése a cél


Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka sorra vette a napokban a médiában megjelent számos "fake news-t", többek között példaként említetve, hogy megszűnik az NKA. Nem szűnik meg - jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.

Nem igaz az sem, hogy az alternatív színházakhoz hozzányúlna a kormány - rögzítette.

A kormánypárti politikus cáfolta azt is, hogy a művészi-alkotói szabadság sérülne, majd szó szerint idézett a vonatkozó pontot a törvényjavaslatból. Kiemelte: csak az önkormányzati fenntartású színházaknak ajánl a kormány közös finanszírozást.

Kitért arra is, hogy míg 2010-ben 172 milliárd forint állt rendelkezésre a magyar kultúrára a költségvetésben, 2020-ban ez már 584 milliárd forint lesz.

A kultúrstartégiai intézmények fogalmának megalkotásával az a legfőbb cél, hogy világos felelősségi viszonyok mellett biztosítottak legyenek a színházak működéséhez szükséges források, és igazságos helyzetet teremtsenek. A javaslat tisztázza az intézmények fenntartásával összefüggő kérdéseket - hangsúlyozta.

Azért is indokolt a szabályozás - folytatta Nacsa Lőrinc -, mert az elmúlt időszakban több köztörvényes, nem pénzügyi visszaélés gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból működő színházakban egyaránt. Az ellenzék ugyanakkor nem követelte a botrányok kivizsgálását, lezárt dolognak tekintették a Gothár-ügyet. Falaztak azoknak, aki megpróbálták eltussolni több mint egy éven keresztül a Gothár-ügyet, ezt a kirívó botrányt - jegyezte meg.

A kormánypártok szerint nincs helye a zaklatóknak a színházi életben - jelentette ki Nacsa Lőrinc, aki megjegyezte azt is: Karácsony Gergely főpolgármester kultúrpolitikája abból áll, hogy megmondta, ki nem nyerhet a színházigazgatói pályázatokon.

A KDNP támogatja a tárgyalt javaslatot - közölte a kormánypárti politikus.


MSZP: a művészeti szabadság csorbítását tartalmazza a javaslat



Hiller István, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott, a kormány javaslatának szellemisége a művészeti szabadság csorbítását tartalmazza. A Fidesz a politikai és a gazdasági tér elfoglalása után most a kultúrát, a művészetet vette célba - tette hozzá.

A szocialista politikus beszédesnek nevezte, hogy a javaslatot késő estébe nyúlóan, az utolsó napirendi pontban tárgyalják. Szerinte a kormányoldal ezzel el akarja rejteni a változtatásokat a nyilvánosság elől.

Hangsúlyozta, a kabinet erőterjesztése újra rosszul értelmezi az állam szerepét és ezzel folytatja a "köztársaság kiüresítését".

Hiller István elmondta, nem olyan államot szeretnének, ahol a miniszter az állami támogatásokért cserében megmondhatja, kik legyenek az iskolák és színházak igazgatói, ez ugyanis a helyi autonómiák semmibe vételét jelenti.

Az MSZP politikusa kitért arra is, a kormányoldal "kulturális kollektív bűnösségről" beszél, amikor a "zaklató színház" kifejezést használja, ami miatt bocsánatkéréssel tartozik a színházi világgal szemben.