Képviselői felszólalások


Hiszékeny Dezső (MSZP) a valódi egyeztetést hiányolta a javaslattal kapcsolatban, felvetve, hogy akár nemzeti konzultációt is lehetett volna tartani az egészségügy átalakításáról.

Úgy értékelt: a javaslat minden egyes részelemében hátrányos az embereknek, mert az ellátórendszer térben és időben is távolabb kerül a betegektől, de erősödik a szakdolgozók kiszolgáltatottsága is és a változtatások súlyosan veszélyeztetik a mentést.

Fekete-Győr András (Momentum) azt mondta: kettészakadt a magyar egészségügy, nagyok a várólisták, "tömegek állnak tömött sorokban lepukkant egészségügyi intézményekben". Szektorsemleges finanszírozást bevezetését szorgalmazta, szerinte az államnak a magánegészségügytől kellene megvásárolnia azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az állami intézmények nem tudnak elvégezni.

Korszakváltást sürgetett az egészségügy irányításában, mondván, nem egy "rendőrnek" kellene vezetnie az ágazatot, aki csak központosításban gondolkozik.

Jámbor András (Párbeszéd) az átalakításhoz szükséges forrásokat hiányolta, szerinte nem világos, hogy a szociális ellátórendszer és a mentőszolgálat hogyan bírja majd ki a megnövekedett terheket. Arra is választ várt, hogy a szakrendelők az önkormányzatoknál maradnak vagy átkerülnek az államhoz.

Kálmán Olga (DK) arra szólította fel a kormányt, ne játsszon az emberek életével. Az egészségügy átalakításáról szóló javaslatot úgy érétkelte: ez már nem kormányzati dilettantizmus, hanem embertelenség.

Tóth Endre (Momentum) azt emelte ki: a mentők jelenleg is túlterheltek, ezért nem észszerű, sőt veszélyes újabb feladatokat a "nyakukba varrni". Hogyan lesz plusz kapacitás és pénz a mentőknél a többletfeladatok ellátására? - kérdezte.

Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára az ápolási ágyakkal kapcsolatban azt mondta: cél, hogy az ápolási, gondozási intézmények egy helyen legyenek, a törvény ehhez biztosítja a megfelelő kereteket, a részletszabályokról pedig rendeletben döntenek majd.

A költségvetési források miatt aggódó ellenzéki felszólalásokra úgy reagált: mind a szociális, mind az egészségügyi területen 2010 óta jelentős költségvetési bővülés volt. Ezt az irányt nem lehet elvitatni - hangsúlyozta. Visszautasította azt az ellenzéki állítást, hogy az állam kivonulna a szociális ellátórendszerből.

Mellár Tamás (Párbeszéd) azzal vádolta a kormányt, hogy az elmúlt 12 évben "spórkasszaként" használta az oktatást és egészségügyet. Az egészségügyet a szemünk láttára véreztették ki, előkészítve azt folyamatot, hogy a magánellátásba kényszerüljenek az emberek - mondta.

Illés Boglárka (Fidesz) felidézte, hogy a törvényjavaslat célja az egészségügy hatékonyabbá tétele. A javaslat középpontjában a betegségmegelőzés és az egészségügyet igénybe vevők, az emberek állnak - tette hozzá.

Szólt arról, hogy az egészségügyi államtitkár több szakmai konferencián is beszélt a törvényjavaslatról, ami a képviselő szerint a szakma bizalmát tükrözi.

A kismamák visszajelzései és saját tapasztalatai alapján elismerését fejezte ki az orvosoknak, ápolóknak, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a lehető legnagyobb biztonságban születhessenek meg a gyermekek.

Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy a kormány nem néz szembe a valós helyzettel. Ha nem néznek szembe az egészségügyben a realitással, akkor téves következtetéseket vonnak le, így például azt, hogy a háziorvosoknál nem a finanszírozással és azzal van probléma, hogy kevés az orvos - fogalmazott.

Kijelentette, a humán területen nem lehet Excel-táblákkal, a pénzügyi forrásokkal sakkozva, központosítva irányítani a rendszert. Ezt a dolgot kipróbálták az oktatásban és megbukott, a színvonal csökkent, a szakmai munka lehetetlenné vált, létszámhiány van és az utcán tüntetnek a tanárok, diákok és a szülők - mondta.

Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.


Zárszó



Fülöp Attila államtitkár zárszavában közölte, a kormány továbbra is elkötelezett az iránt, hogy az orvosok és az egészségügyi dolgozók béremelése megtörténjen, és hogy a betegellátás minden szintje tovább javuljon.

Hozzátette: az egészségügyre fordított költségvetési kiadások a 2010-es 1200 milliárd forintról 2023-ra 2670 milliárd forintra nőnek, azaz a számok is azt bizonyítják, hogy többletforrások vannak és fejlesztések történnek ezen a területen.

Az államtitkár elmondta, a most javasolt intézkedéseket a koronavírus-járvány alatti tapasztalatok, a betegellátásban felmerült tipikus problémák tették indokolttá.

Kiemelte, hogy a törvényjavaslat fő célja az alapellátás megerősítése, hogy a háziorvosi ellátás az ország minden részén hasonlóan elérhető és színvonalas legyen. Ezt célozza - folytatta - , hogy a települések mellett az állam is nagyobb felelősséget vállal a háziorvosi praxisok szervezésében. Közölte, a háziorvosi ellátást az önkormányzatokkal együttműködve az Országos Kórházi Főigazgatóság szervezi majd.

Fülöp Attila azt mondta, a védőnők - megőrizve szakmai önállóságukat - a helyi kórházak alkalmazottai lesznek; a városi kórházak feladatot kapnak a háziorvosi ügyeleti ellátásban és a népegészségügyi szűrésben is.

Hozzátette: a hatékony feladatszervezést szolgálja, hogy a kórházakban működő ápolási osztályok átkerülnek a szociális ellátórendszerbe, ahol ezentúl szakápolási központok keretein belül gondoskodnak a betegekről.

Latorcai János közölte, az Országgyűlés következő ülése december 5-én lesz.