Megváltozik Csongrád megye neve Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára emlékeztetett, hogy az Országgyűlés 2017-ben döntött arról, hogy Csongrád megye neve 2020. június 4-én Csongrád-Csanád megyére változzon. Az átnevezéssel és a dátummal a parlament minden itthon élő és határon túli magyarnak is azt üzeni, hogy részei a magyar nemzettestnek - fogalmazott. B. Nagy László (Fidesz) hangsúlyozta, hogy Magyarországon a 20. század eseményei és a mögöttünk hagyott ezer esztendő miatt a neveknek, a helységneveknek történelmi üzenetük van. Az átnevezésnek nem lehet negatív hatása a területi közigazgatásra nézve, azonban pozitív hatása van arra a térségre, amely lakóinak nem Csongrád, hanem Csanád megyei identitás van - érvelt. Lukács László György (Jobbik) azt mondta, a javaslatnak van értelme, ha segíteni tud a csanádi részen fekvő településeknek. Megjegyezte, hogy információi szerint a Csongrád megyeiek egy jó része csak egy bürokratikus változtatást lát, ezért el kell érni, hogy megértsék és a magukénak tekintsék az új nevet. Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy a trianoni békediktátum századik évfordulóján Csongrád megye újra viselni fogja a történelmi Csanád nevet is. A névváltozás a megye területét nem érinti, de kommunista diktatúra által megszüntetett név visszaállítása történelmi feladat - szögezte le. Szabó Sándor (MSZP) azt mondta, hogy frakciója támogatni fogja a javaslatot. Megjegyezte, hogy amennyiben gesztuspolitizálásról beszélnek és következetesek lennének, akkor most Csongrád-Csanád-Torontál megyéről beszélnének.

Vita a rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásáról

A kormány nevében a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ismertette a rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslatot.

Orbán Balázs kifejtette, ezen területeken évtizedes lemaradásokat kell pótolni, az előterjesztés ennek érdekében tartalmaz előírásokat.

Példaként említette, hogy ezeken a területeken a jövőben kedvezményes, 5 százalékos forgalmi adó mellett épülhetnek lakások.

Böröcz László, a Fidesz padsoraiból támogatta a javaslatot. Hangsúlyozta, a rozsdaövezetek lakhatási körülményeinek javítása mellett ezen területek közlekedését is fejleszteni kívánják.

Lukács László György (Jobbik) azt mondta, amennyiben a kormány a "lakhatási válságot" kívánja kezelni, akkor létre kellene hoznia egy olyan állami alapot, amely a bajba jutott albérlőknek nyújt támogatást, továbbá egy bérlakásépítési programot is el kellene indítania.

Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy fogalmazott, reméli az ellenzék nem kezdi el a "szokásos hisztit" a javaslatról, amely egyszerre segíti az önkormányzatokat, a gazdaságot és az új otthont kereső családokat.

Szabó Sándor (MSZP) azt mondta, egyetértenek az elhagyatott területek fejlesztésével, ugyanakkor azt nem támogatják, hogy a kormány a javaslatban biankó csekket kér a területek kijelölésére.

Varju László (DK) arról beszélt, a kabinetnek először fel kellene mérnie a lakhatási problémát, és ennek megfelelően kellene lépéseket tennie annak felszámolására.

Csárdi Antal (LMP) szerint bár a rozsdaövezetek rendezése fontos lenne, a javaslat valódi célja valószínűleg a Fidesz mögött álló gazdasági érdekcsoportok kiszolgálása.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően Bencsik János (független) a trianoni békeszerződés századik évfordulójára emlékezett, és ugyanígy tett Steinmetz Ádám (Jobbik) is.

Frakciótársa, Lukács László György a vasúti járatritkításokat bírálta.

Az elnöklő Jakab István lezárta az ülésnapot, a parlament csütörtökön folytatja munkáját.