Fidesz: minőségre kell törekedni


Pósán László, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: az alapítványok a mindenkori kormányzattól szervezeti, vagyoni és működési szempontból egyaránt függetlenek.

Közölte: a modellváltással kapcsolatos javaslatok célja, hogy a felsőoktatásban a hazai tudás és innováció tehetségbázisán a gazdaság igényeire nyitottabb, a vállalatokkal hatékonyabban együttműködő intézményrendszer alakuljon ki. Az egyetemi fenntartói modellváltási program történelmi esélyt kínál arra, hogy Magyarország a jövő nyertesei közé tartozzon - fogalmazott.

A törvénycsomag elfogadásával ősztől több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanulhat az új modellben működő intézményekben - mondta Pósán László. Hozzátette: idén a tavalyinál tízezerrel többen jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, ami azt mutatja, hogy a változások nem elbizonytalanították a fiatalokat, hanem inkább ösztönző hatást váltottak ki.

Frakciótársa, Vinnai Győző felszólalásában a versenyképesség javítására helyezte a hangsúlyt. Kiemelte: minőségre kell törekedni, teljesítményelvű, gyakorlatorientált, a cégekkel, vállalatokkal hatékonyabban együttműködő egyetemi szférára van szükség.

Megjegyezte: az új rendszernek három meghatározó szereplője lesz. Az állam, amely megrendelői szerepben, a társadalmi igényeket, érdekeket jeleníti meg, a kuratóriumok, amelyek a stratégiai gondolkodást és az üzleti szempontokat, a gazdaság igényeit is tükrözni fogják, valamint a szenátus, amely az egyetemeken folyó magas szintű oktatás-kutatást, az oktatás szabadságát jeleníti meg.


Jobbik: a javaslat sem a felsőoktatás, sem az érintett intézmények érdekét nem szolgálja


Szilágyi György (Jobbik) úgy értékelte, hogy a javaslat egy újabb lépés abban a folyamatban, ami az állami tulajdonú felsőoktatási intézmények magánosítását, a "szó pejoratív értelemben vett" privatizálását tűzte ki célul.

A modellváltás eddigi tapasztalatai inkább lehangolóak - jelentette ki a politikus, aki szerint a kormányzat által teremtett diszkriminatív finanszírozási modell már rövid távon is súlyos torzulásokat okozott a felsőoktatásban. Szerinte a javaslat az egyetemi autonómia csorbítására, politikai befolyásolásra törekszik.

A fideszes kormányok három egymást követő cikluson keresztül nem voltak képesek működtetni a felsőoktatás bonyolult és összetett rendszerét, ahogy nem tudták megoldani a problémákat sem - fogalmazott a jobbikos vezérszónok. Hozzátette, az előterjesztés sem a felsőoktatás, sem az érintett intézmények érdekét, sem pedig a nemzeti vagyon hatékony hasznosítását nem szolgálja.

Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta, hogy pártja mind az oktatást, mind az egyetemi világot kiemelt stratégiai ágazatnak tartja, mert a magyar polgárok jólétét és szabadságát csak a tudás biztosíthatja a 21. században.

Úgy fogalmazott: a kormány 11 éves regnálása úgy kezdődött, hogy önellátó felsőoktatást "akartak a magyar egyetemi világra rászabadítani", a kabinet szinte az összes államilag finanszírozott helyet meg akarta szüntetni. A kormányzat a kutatási világot is felforgatta azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatói hálózatát kiszervezte - tette hozzá.

Kérte a képviselőket, támogassák a Jobbik azon javaslatát, hogy az egyetemek választott vezetői hivataluknál fogva kerüljenek be a kuratóriumokba.

Jelezte, a Jobbik nem tudja támogatni a javaslatot.



KDNP: igen a javaslatra


Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt mondta, ha az ellenzék kiállna az egyetemek autonómiája mellett, akkor elfogadnák az egyetemi szenátusok döntését, megszavaznák a törvényjavaslatot, azonban nem ez történik: az ellenzék képviselői meg akarják támadni az egyetemi szenátusok döntését, csorbítani akarják az egyetemek autonómiáját.

"Arcon köpik a szenátusokat, és azt mondják, ez nem jó döntés" - mondta, felhívva a figyelmet, hogy sok helyen egyhangú, sok helyen kétharmados volt a döntés.

Az a cél, hogy hatékony, versenyképes, nemzeti felsőoktatást építsenek ki, ami piacképes, korszerű, és használható tudást ad a diploma mellé - hangoztatta Nacsa Lőrinc.

Felidézte: az elmúlt években több forrás és több figyelem irányult a felsőoktatásra, számos új egyetemi kampusz épült, újult meg; a 2016-os felsőoktatási stratégia révén kiemelten sok fejlesztési támogatásban részesült a terület. Megújult a doktori képzés rendszere, növekvő ösztöndíjakat, hallgatói létszámot biztosítanak - sorolta Nacsa Lőrinc.

Megjegyezte, eddig tíz felsőoktatási intézmény jogai kerültek vagyonkezelő alapítványokhoz, kudarcokról eddig nem tudnak beszámolni. Példaként hozta a Corvinus egyetemet, ahová 26 százalékkal többen jelentkeztek első helyen idén. Összegzése szerint tehát ellenzéki részről alap nélkül kritizálnak egy olyan rendszert, ami most épül ki, és előnyei már látszanak.

Közölte, a mostani javaslattal további 11 egyetem szenátusa által kezdeményezett modellváltásnak tesznek eleget, a változtatások egyértelműen a hallgatók érdekeit szolgálják. Azt szeretnék, ha az egyetemek központi szerepet töltenének be a kutatás-fejlesztésben, innovációban, és Magyarország regionális tudásközponttá váljon.

Hangsúlyozta: az egyetemeknek lesz forrása a fejlesztésre, külföldi, nagy hírű vendégoktatók meghívására. Megérdemlik az egyetemi oktatók a béremelést, az elmúlt években is folyamatos volt a bérfejlesztés - jegyezte meg Nacsa Lőrinc, jelezve, a KDNP támogatja az előterjesztést.