Kompenzációt kaphatnak a rokkantsági ellátásban részesülők, ha juttatásuk csökkent 2012-től



Az Országgyűlés 163 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztést.

A változtatásra az Alkotmánybíróság 2018-as határozata miatt volt szükség, amelyben a testület az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó mulasztását mondta ki és a törvénnyel kapcsolatos alkotmányos követelményt állapított meg. A jogszabály eredetileg azt tartalmazta, hogy az ellátás összege - az állapotjavulás kivételével - nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőzően járó juttatásnál. Az Alkotmánybíróság határozata szerint ugyanakkor alkotmányos követelmény, hogy "az állapotjavulás kivételével" szövegrészt kizárólag azokra alkalmazzák, akiknek nemcsak a jogszabályok szerinti kategóriák és értékek alapján meghatározott állapota, hanem az élethelyzetét érdemben meghatározó, tényleges fizikai állapota is kedvezően változott.

A most elfogadott módosítás szerint azok a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő emberek, akiknek - a rokkantnyugdíjak rendszerének átalakításával összefüggő, 2012-től új alapokra helyezett - felülvizsgálatot követően alacsonyabb lett a juttatásuk, mint 2011 decemberében volt, 500 ezer forintos egyösszegű kompenzációt kaphatnak, ha 2022. február 28-áig nyilatkoznak arról, hogy az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben további igényük nincs.

Az emberi erőforrások minisztere által benyújtott előterjesztés indoklása szerint az intézkedés kiterjed azokra is, akiknek az ellátásra való jogosultsága időközben megszűnt, és azokra is, akik a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósítását követően öregségi nyugdíjat kapnak.

Ha valaki a kompenzációt nem fogadja el, akkor 2022. június 30-áig kérelmet nyújthat be, hogy a rehabilitációs hatóság állapotvizsgálatot végezzen nála. Ez legkésőbb 2023. június 30-ig megtörténik. Ha az állapotjavulás nem bizonyítható, akkor az ellátás összegét újra megállapítják, illetve egy összegben kifizetik a különbözetet legfeljebb 2012. január 1-jéig visszamenőleg.

A törvénymódosítás 2021. július 1-jén lép hatályba.



Slachta Margitról neveznék el a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet



Az Országgyűlés határozatban kérte fel a kormányt, hogy a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet Slachta Margitról, az első magyar női országgyűlési képviselőről nevezze el. Az LMP-s Ungár Péter javaslatát - amelyhez Nacsa Lőrinc (KDNP) és Selmeczi Gabriella (Fidesz) is csatlakozott - 155 igen szavazattal és tíz tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.



Új pszichotróp anyagot minősítettek kábítószernek


Európai uniós szinten elvégzett kockázatértékelés eredményeként egy új pszichoaktív anyag került bele a gyógyszertörvény mellékletébe, így a jövőben büntetőjogi megítélés szempontjából kábítószernek minősül az izotonitazén nevű anyag. Az erről szóló előterjesztést 163 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés.