Zárszó


Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában hangsúlyozta: a közigazgatásban végzett digitalizálással a kormány úgy kíván közigazgatási eljárásokat bevezetni, átalakítani, hogy azok kisebb bürokratikus terhet jelentsenek az emberek számára. Ez a cél a földügyi nyilvántartással is - jegyezte meg.

Elmondása szerint a törvényjavaslat azt célozza, hogy legyen jogi képviselő a földügyi nyilvántartást érintő ügyletekben, ezzel azt akarják elérni, hogy legyenek olyan szakemberek, akik megfelelően tudnak tájékozódni, és el tudják végezni a megnyugtató garanciák felkutatását.

A javaslatnak ez a két eleme - a digitalizálás és a szükséges jogi garanciák biztosítása - megnyugtató új rendszert eredményez - összegzett.


Az elnöklő Dúró Dóra az általános vitát lezárta.


Egyes anyakönyvezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat


Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában rögzítette: a javaslat fókuszában olyan személyek állnak, akikről az elektronikus anyakönyvre történő átállás után derült ki, hogy a papíralapú anyakönyvben őrzött név eltér az okmányaiban szereplőtől.

Emlékeztetett arra, hogy adateltérések az elektronikus anyakönyv bevezetése előtt is léteztek, ám az után sokkal szembetűnőbbek lettek. Ezek megszüntetése társadalmi érdek, melyek során figyelemmel kell lenni az egyéni érdekekre is - figyelmeztetett.

A javaslat ezen helyzetek megoldására jelentős egyszerűsítést vezet be, a névviselés ugyanis névváltoztatási eljárás helyett anyakönyvvezetői hatáskörben, helyben rendezhetővé válik. A módosítás eredményeként a névváltoztatási kérelmet nem kell felterjeszteni, hanem az anyakönyvvezető saját hatáskörben teljesítheti a bejegyzést - közölte.

Hozzátette: a javaslat rendezi az umlautos a betű (ä) elektronikus anyakönyvbe történő bevezetését is, a nemzetiségi névviseléstől függetlenül biztosítva az ä bejegyzésének lehetőségét.

Az elektronikus anyakönyvben továbbra is csak két utónév rögzíthető, de a javaslat szerint ehhez már nem kell azok nyilatkozatát kérni, akinek korábban több utónevét is rögzítették a papíralapú nyilvántartásba - mondta.

Kitért arra is, hogy az adateltérésben érintett esetekre jellemzően haláleset kapcsán derül sor, a javaslat szerint ilyenkor az elhunyt személy által az életében viselt név elismerhetővé válik.

Elmondása szerint a javaslat másik fő célja az anyakönyv kutathatóságára vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata.

A jelenlegi gyakorlat szerint a születési anyakönyvek kutatása 130 év, a házassági anyakönyveké 86 év után lehetséges, a családtörténeti kutatások elősegítése céljából azonban indokolt a jogszabály felülvizsgálata - jelezte.

Az új szabályozás nem az érintett halálozásától, születésétől vagy az anyakönyvi bejegyzés keletkezésétől számítja a védelmi időket, hanem szigorú védelmi idők mellett kizárja, hogy élő ember adatai az érintett vagy utódai beleegyezése nélkül nyilvánosságra kerüljenek - ismertette a javaslatot.

A módosítás eredményeként a levéltárakban kutatók számára teljes anyakönyvek nyílnak meg - közölte.


Fidesz: gyorsabb és méltányosabb ügyintézés a cél


Herczeg Tamás, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki: a törvényjavaslat célja a mainál gyorsabb és méltányosabb ügyintézés megteremtése.

Elmondta, az elektronikus anyakönyvezés egy évtizeddel ezelőtti bevezetésével csökkentek az ügyintézési terhek, ám azóta gyakran derül fény olyan esetekre, amikor eltérnek egymástól valakinek az egyes papíralapú nyilvántartásokban szereplő személyes adatai.

Hozzátette: ezen ügyek megnyugtató rendezése éppúgy célja a javaslatnak, mint a közlevéltárakban őrzött anyakönyvi másodpéldányok kutathatóságának elősegítése a személyes adatokhoz fűződő jogok természetes védelme mellett.

Herczeg Tamás közölte, általános cél a családtörténeti kutatások megkönnyítése, a szakemberek számára legrelevánsabb adatok mind szélesebb körben kutatható volta.

A képviselő elmondta: frakciója támogatja a törvényjavaslatot és ugyanerre kért minden képviselőt.


A KDNP támogatja a javaslatot


Hollik István (KDNP) annyit közölt: képviselőcsoportjuk támogatja a tárgyalt törvényjavaslat elfogadását.


Szószóló: maradt még feladat a nemzetiségi névhasználat terén


Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontjáét tolmácsoló Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló szerint a nemzetiségi nyelvhasználat terén jó, de nem elégséges lépés a tervezett módosítás, mivel maradtak megoldatlan kérdések a nemzetiségi névhasználat területén.

Megemlítette: jelentős bonyodalmat okoz az ügyintézés során, ha eltérőek az egyes nyilvántartásokban szereplő személyi adatok; erre kíván megnyugtató megoldással szolgálni a kezdeményezés.

Megjegyezte: a javaslat anyakönyvezhetőség tekintetében a 44 betűs magyar ábécébe emeli az umlautos a betűt, a német közösség igényeire reagálva, ám nem foglalkozik a többi hazai nemzetiség hasonló kéréseivel.


Államtitkár: teljesíthető a nemzetiségek igénye


Az általános vita lezárását követően Latorcai Csaba megköszönte a kormánypárti felszólalók támogatását és a nemzetiségi szószóló jelzését.

Utóbbira úgy reagált: a nemzetiségek igényei törvénymódosítás nélkül, a végrehajtási rendelet útján teljes mértékben teljesíthetők.