Képviselői felszólalások


Zsigmond Barna Pál (Fidesz) elmondta, a külügyi hivatás speciális jogállás, nem lehet általános munkaügyi szabályokat alkotni rá, így a klasszikus munkajogon kívüli eszközökre van szükség. A törvény szerinte kiállta az idő próbáját, de az élet által indokolt apró módostásokat át kell azon vezetni.

A vendégoktatók esetében az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét szabályozza az előterjesztés, ami számukra fontos kérdés, ezért került az törvénybe és nem rendeletbe - mondta.

Mesterházy Attila (MSZP) fontosnak nevezte, hogy olyan nagykövetségei legyenek az országnak, amelyek valóban képesek a nemzeti, gazdasági érdekeket képviselni. Megjegyezte: korábban a most tárgyalt kérdéseket rendeletben szabályozták, és akkor is működött.

Vitatta, hogy ne látszódna a kormány külpolitikája, de szerinte olyanokat tesz a kabinet, amely rombolja az ország külkapcsolatait.

A tárca által képviselt folyamatos harc nem éri el a kívánt hatást - fogalmazott.

Elmondta: pártja nemmel szavaz majd a javaslatra, mert szerinte azzal nagy mértékben sérülnek a munkavállalók jogai.

Dudás Róbert (Jobbik) azt a kérdést tette fel: mi szükség a szakkonzulokra? Szerinte a tisztséggel összemossák a konzul és a szakdiplomata pozícióját. Leszögezte: a hatékonyságot kell célnak tekinteni, ami nem feltétlenül függ össze a diplomaták számával.

Demeter Márta (LMP) arra volt kíváncsi: a Thyssenkrupp, amely a hírek szerint ötezer fős leépítést hajt végre, hány embert fog elküldeni a magyarországi leányvállalatnál?


KKM: jelentősen növekedett a külügyi hálózat, ezért kell változtatni


Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára a vitára úgy reagált: a kormány idén a járvány okozta gazdasági nehézségek ellensúlyozásaként 355 milliárd forintot mozgósított, ebből csaknem ezer magyar kis- és közepes vállalkozás kapott segítséget.

Kijelentette: a Thyssenkrupp komoly beruházásokat hajtott végre az országban, és újak előkészítése is zajlik.

Logikátlannak ítélte, hogy az ellenzékiek féltik a külügyi munkavállalókat a szigorú szabályoktól, majd azt állítják, a fideszes pártkatonákat küldik diplomatának.

Kijelentette: a megelőző szocialista kormányok és az MSZMP korszaka alatt nem volt önálló külpolitikája az országnak, most azonban aktív külpolitikája van. Ha pedig totalitárius diktatúrához hasonlítják az országot, arra szerinte a külügyminiszternek reagálnia kell.

Az indoklás nélküli áthelyezésről szólva közölte: a külügyi hálózat jelentős növekedésen ment át 2014 óta. A tárca büdzséje csaknem megnégyszereződött, jelentős hatáskörtöbblet is keletkezett. Megállapította: kétszer annyi külképviselet szolgálja az ország érdekét, mint hat éve, és 2014 óta a tárca személyi állománya mintegy háromnegyed részben kicserélődött. Ezek együttesen indokolják, hogy hozzá kell nyúlni a ki- és hazarendelés eddig megengedő szabályaihoz, azokon szigorítani kell.

Reményét fejezte ki, hogy a jogszabályt a 2022-es választásig már nem kell módosítani.


Az ülésen elnöklő Jakab István a vitát lezárta.


A brit állampolgárok és családtagjaik magyarországi tartózkodási joga


Magyar Levente, a KKM államtitkára a brit uniós kilépésre (Brexit) tekintettel a brit állampolgárok és családtagjaik tartózkodási jogáról szóló javaslat expozéjában kifejtette: a magyar kormány a Brexit-tárgyalásokon kiemelt figyelmet fordított arra, hogy sem a Nagy-Britanniában élő magyarok, sem a magyarországi britek jogai nem sérülhetnek.

Elmondta, Magyarországon az érintett brit közösség nagyságrendileg ötezres lélekszámú.

A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az érintett britek kedvező feltételekkel letelepedési engedélyt szerezzenek Magyarországon, amellyel továbbra is itt tartózkodhatnak.

A kérelmezési lehetőség időtartama egy év, 2021. december 31-ig tart, ami megfelel a viszonosság elvének - közölte Magyar Levente, hozzátéve, hogy az új jogállás megszerzéséig a korábban kiadott okmányok megőrzik érvényességüket.

Arról is beszélt, hogy a családtagok csatlakozhatnak a brit állampolgárokhoz a letelepedési engedély szerzésekor.

Az államtitkár szerint a Brexittel kapcsolatban sikerült elérni a Nagy-Britanniában élő magyarok szerzett jogainak megvédésére irányuló magyar célt. A mostani törvényjavaslat pedig megerősíti, hogy az itteni britekre kiemelt hozzáadott értékként tekint a magyar kormány - mondta.


Fidesz: ez a lépés is elősegíti a jó magyar-brit viszony megmaradását


Simon Miklós (Fidesz) kifejtette: idén december 31-én lejár az Egyesült Királyság és az EU közötti kilépési megállapodás átmeneti időszaka, amíg a britek és családtagjaik még az uniós jog szerinti tartózkodási jogot szerezhetnek. A javaslat fő célja ezért az, hogy a határidő lejárta utáni egy évig, 2021 végéig lehetőséget biztosítson a jelenleg még EU-s jog alapján itt tartózkodó brit álampolgároknak a kedvezményes letelepedési engedély igénylésére.

Közölte: az eljárásban nem vizsgálják majd sem a korábbi tartózkodásuk hosszát, sem a lakhatásra, egészségügyi biztosításra, Magyarország érdekére vonatkozó feltételek fennállását, hiszen nagyrészt régóta itt élő, kellően integrálódott emberekről van szó.

Simon Miklós biztos benne, hogy ez a lépés is elősegíti a két ország közötti jó viszony megmaradását.