MSZP: kormányváltás kell az önkormányzatokban is



Szabó Sándor (MSZP) értékelése szerint 2010 óta zajlik az önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenítése. Kijelentette: az önkormányzati szektorban is megérett a kormányváltás. Hozzátette: a 2022-es parlamenti választás után az önkormányzati törvény megváltoztatását fogják kezdeményezni, mivel a 2010 utáni túlzott centralizáció teljes egészében kiszolgáltatottá tette a falvakat, a városokat, a megyéket.

Közölte, az átalakított helyi iparűzési adó az önkormányzatok saját bevétele kell, hogy legyen, vissza kell adni a gépjármű- és a jövedéki adó jelentős részét is, hogy az önkormányzatok meg tudják javítani az útjaikat. Meg kell szüntetni a rendkívül igazságtalan közműadót és a szolidaritási hozzájárulást - sorolta javaslataikat, jelezve azt is: a települések az indokolatlanul államosított feladatokat vissza fogják kapni.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára fenyegetésként értékelte a képviselő szavait, hiszen a baloldal már volt kormányon és akkor az önkormányzatok a fizetésképtelenség határára jutottak.

Emlékeztetett arra, hogy 2010 után a kormány átvállalta az önkormányzatok adósságát. Szerinte nem vonták el az iparűzési adót az önkormányzatoktól, hanem 150 milliárd forintot a vállalkozásoknál hagytak és a kormány az önkormányzatok döntő többségénél biztosított a szükséges forrásokat, hogy az önkormányzatok átvészeljék "az adóeltérítést".

Beszélt arról is, hogy az elmúlt hat évben az iparűzésiadó-bevétel több mint 50 százalékkal nőtt. Nem romlott az önkormányzatok pénzügyi helyzete - összegzett.


Jobbik: egyedül maradtak a kisebb magánszálláshelyek



Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) a koronavírus-járvány miatt bajba került turizmusról azt mondta, a kormány a nagyobb szálláshely-szolgáltatókat megmentette, de a kisebbek egyedül maradtak, ők semmilyen támogatást nem kaptak működésre.

Véleménye szerint a Kisfaludy-programban is kormányközeli nyertesek tömkelegét lehetett látni. Közölte, jövő tavasszal az új nemzeti egységkormány egyik első feladata a pályázati rendszer áttekintése lesz.

Bírálta, hogy a magánszállásadóknak olyan adminisztratív terhei vannak, mint a szállodáknak.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vitatta, hogy a kormány nem adott volna támogatást a turizmusnak. Elmondta, 800 milliárd forint támogatást adtak a többi között adó- és járulékkedvezmény, ágazati bértámogatás, lemondott foglalások utáni 80 százalékos kompenzáció, kedvezményes hitelkonstrukciók, hitelmoratórium formájában.

Az új minősítési rendszer céljaként azt jelölte meg, hogy megszüntessék a fogyasztók megtévesztésére alkalmas gyakorlatokat. Jelezte, a minősítési rendszert fokozatosan vezetik be.

Kitért arra, hogy a magánszálláshelyek szobánként egymillió forint támogatást kaptak, mintegy 14 ezren jutottak ilyen támogatáshoz. Hozzátette: a Balaton partján 45, országosan pedig 150 szabadstrand újult meg.

Közölte, egyre inkább eléri a korábbi szinteket a hazai turizmus, a belföldi turizmus minden idők legsikeresebb nyarát zárta vidéken. A szálláshelyek árbevétele a három nyári hónapban 183 milliárd forint volt, ami 41 százalékkal több mint 2020 nyarán - ismertette az adatokat.


KDNP: szabadságunk és függetlenségünk óriási érték


Simicskó István (KDNP) arra emlékeztetett, hogy 1956-ban a szovjet érdekzónán belül a magyarok elsőként mondták ki, hogy elég volt az elnyomó rendszerből, ám a forradalmat véresen leverték. Majd Hérodotoszt idézve azt fogalmazta meg, hogy a történelem egy körforgás, a múlt visszatérhet, ezért kell emlékeztetni a 65 évvel, valamint a 15 évvel ezelőtti eseményekre, a rendőri brutalitásra.

Óriási értéknek nevezte a szabadságunkat és a nemzeti függetlenségünket, amelyet szerinte elveszteni könnyű, visszaszerezni azonban nehéz. Ne hagyjuk most sem, hogy a szabadságunkat és függetlenségünket elvegyék, hogy Brüsszelből bürokraták irányítsák az országot! - szólított fel, és egy nemzeti keresztény értékrendre épülő erős Magyarország fontosságát hangsúlyozta.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arra emlékeztetett, hogy 1956-ban az akkori kommunisták egy része megpróbált abban a két hétben jobb lenni, a nemzet mellé állni, majd az ország vezetői mégis behívták az oroszokat.

Úgy folytatta: harmincegy éve is azt hittük, hogy elindul a rendszerváltozás, és a pártvezetők megértik a demokratikus változásokat, de mégsem így történt, a forradalom 50. évfordulóján "gyurcsányi terrort" élt meg az ország.

Azt mondta: a gazdaság és a demokrácia szempontjából ugyanúgy katasztrofális volt ami a Rákosi-korszakban és ami tizenöt éve történt. Utalva a szombati eseményekre, úgy folytatta: bocsánatot most sem kértek azért a terrorért. Csak folytatták a hazudozást - jelentette ki, kifogásolva, hogy az ellenzéki rendezvényen senki nem vitt magával nemzeti zászlót a nemzeti ünnepre.