TV műsor

OGY - Krónika 2. rész (otthonteremtési feladatok)

Belföld, 2021.04.29

Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló törvényjavaslattal folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön.



Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár emlékeztetett: a 2007-2008-as gazdasági válság idején az akkori kormány nem fordított kellő figyelmet a devizacsapdába került adósokra, ezért sokan elvesztették a lakhatásukat biztosító ingatlanjaikat.

Azonban 2011-ben a kormány otthonvédelmi intézkedéseivel létrehozta a Nemzeti Eszközkezelőt - mondta. Ismertetése szerint a program indulásától 2019. december 31-éig több mint 143 milliárd forint költségvetési forrás felhasználásával 37 635 ingatlant vásárolt meg a társaság, mintegy 155 ezer embert menekítve meg úgy a több milliós banki tartozásától, hogy továbbra is otthonukban maradhattak.

Hangsúlyozta: a kormány célja, hogy lehetőleg minden család saját otthonban élhessen. A munkaerő-piaci helyzet javulásával a bérlők rendkívül kedvező feltételek mellett visszavásárolhatják korábbi lakásukat. Közülük 29 ezer család élt is a lehetősséggel - mondta.

Kitért rá: a karitatív szervezetek nagy tapasztalattal rendelkeznek a nehéz helyzetbe jutott emberekért végzett szociális szolgáltató tevékenységben, ezért támogatja a kormány, hogy a program egyes állami feladatait a Máltai Református Közösségi Lakásalap vállalja át 2022 január elsejétől közszolgáltatási szerződéssel. Hozzátette: az ingatlanok a fennálló lakásbérleti és egyéb jogviszonyokkal terhelten kerülnének tulajdonukba.


Vezérszónokok


Szabó Zsolt (Fidesz) szerint a civil szervezet megjelenése jó megoldást jelent a feladat ellátására, a Máltaiak pedig garanciát jelentenek a javaslat működőképességére. A karitatív szervezet szociálisan erős védőhálót jelent a hátrányos helyzetű családok számára, és továbbra is biztosítja lakhatásukat - hangsúlyozta.

Hozzátette: a feltételek nem változnak a Nemzeti Eszközkezelő program eddigi szolgáltatásaihoz képest, de a civil szervezet kedvezőbbé teheti ezeket, sőt akár új lakásokat is biztosíthat a rászorulóknak. A kormánypárti képviselő ezért a javaslat támogatását kérte.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) az állami vagyon kiszervezését bírálva úgy fogalmazott: eddig az állam szavatolta a lakhatási biztonságot, a javaslat szerint azonban egy, az államinál gyengébb védőhálóval rendelkező nonprofit, külső cég látná el.

Azt mondta: folyamatos a kormányzati szándék a korábbi eszközkezelős lakások "dobra verésére", hárommilliárd forint bevételre számítanak a korábbi devizahitelesek lakásainak kiárusításából idén és még 500 millióra a lakbérből. Véleménye szerint a mintegy 30 ezer ingatlannal indult eszközkezelő kiváló bázisát képezte volna egy országos bérlakásprogramnak.

Nacsa Lőrinc (KDNP) emlékeztetett: a 2010 előtti baloldali kormányok szabadjára engedték a devizahitelezést és felszámolták a családtámogatási rendszert, ami a családokat devizahitelekbe sodorta.

Kitért a 2010 utáni kormányzati intézkedésekre - forintosítás, árfolyamgát, végtörlesztés, banki elszámoltatás - melyek közül kiemelte: a forintosítással 2015-ben a lakossági devizahitelek a korábbi 70 százalékkal szemben szinte teljesen eltűntek a magyar piacról. Hozzátette: az intézkedéssorozattal több mint egymillió család otthonát mentette meg a kormány.

A javaslat támogatását kérve hangsúlyozta a civil szervezet szociális területen végzett eddigi munkáját.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) felszólalásában a civil szervezet bemutatását kérte. Rámutatott: a magyar szociális ellátórendszer rossz állapotban van. Bár az MSZP a szakmával egyeztetve több módosító javaslatot nyújtott be a szociális ellátások fejlesztésére, de a kormány lesöpörte azokat az asztalról - tette hozzá.

Érdeklődött, hogy több civil szervezet is bekapcsolódhat-e az ellátásba, illetve mivel az átadott feladat a működtetés miatt állami költségtérítéssel is jár, mekkora lesz annak mértéke.

Varga Zoltán (DK) is jelezte, hogy nincsenek információi sem a civil szervezet tulajdonosi köréről, sem annak törzstőkéjéről, és az sem derül ki, hogy hány lakást és milyen értékben adnak át az állami vagyonból ennek a "titokzatos cégnek".

Az ellenzéki képviselő számításai szerint mintegy 200 milliárd forintos vagyontömeg tűnik el, ami illeszkedik az állami vagyon magánkézbe átjátszásának gyakorlatába - mondta.

Csárdi Antal (LMP) szerinte az előterjesztés egy közfeladat kiszervezéséről szól. Emlékeztetett: a devizahitelezést az első Orbán-kormány tette lehetővé.

Szerinte a korány társadalompolitikájának eredményeként egzisztenciális szakadék van a társadalomban. A jómódúaknak többet adtak, a rosszabbul élőktől többet vettek el.

Kijelentette: az előterjesztést legfeljebb azután lehetne a Ház elé hozni, hogy részt vettek az adósok kártalanításában, a károsultak megsegítésében.

Fónagy János megerősítette, hogy az intézményt a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hozza létre, ehhez kell jogi alap.

Segíti őket több évtizedes tapasztalatuk a karitatív tevékenységben. Valóban bizonyos mértékig állami feladatot vállal át - ismerte el -, hogy az átadásra kerülő lakásalap felújítása, lakhatóvá tétele, további működtetése biztosítva legyen.

Szerinte a bérlakásos rendszer az elmúlt ötven évben kétszer is kudarcot vallott, ma az emberek túlnyomó többsége akkor érzi magát biztonságban, ha saját tulajdonú lakása van.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!