Mi Hazánk: állami feladatnak kell lennie a végrehajtásnak


Apáti István (Mi Hazánk) értékelése szerint talán az igazságszolgáltatás az egyetlen utolsó terület, amelyet 2010 óta a Fidesz nem tudott elég hatékonyan átvenni. Az igazságszolgáltatás rendszerében, akár az ügyészségnél, de különösen a bírák körében, még mindig nagy számban vannak a múlt rendszerhez kötődő bírák és nagyon nem mindegy a Fidesz-KDNP-nek, hogy politikailag vagy társadalmilag érzékeny ügyekben kik ítélkeznek - magyarázta.

Kitért arra, hogy Varga Zs. Andrást bírói és bírósági vezetői gyakorlat nélkül választották meg a Kúria elnökének. Problémaként beszélt arról, hogy a Kúria elnöke az Országos Bírói Tanács (OBT) javaslata ellenére nevezett ki bírákat.

Több konkrét ügycsoportra is felhívta a figyelmet. Kezdeményezte, a Kúria tekintse át annak lehetőségét, hogy azokat, akiket azért rúgtak ki munkahelyükről, mert nem olttatták be magukat koronavírus ellen, helyezzék vissza állásukba és a kieső időre kapják meg a juttatásaikat.

Javasolta a devizahiteles ügyek áttekintését is, egyebek között az árfolyamkockázat áthárításával kapcsolatban.

Szorgalmazta a végrehajtói rendszer átalakítását, a jelenlegi profitorientált "népnyúzó, rabló" rendszer megszüntetését és ennek a feladatnak állami hatáskörbe helyezését.

Apáti István az egész bírósági rendszer állatorvosi lovának nevezte Budaházy György és társainak perét, amely több mint egy évtizede tart.

Az elnöklő Dúró Dóra az együttes általános vitát lezárta.



Zárszó


Varga Zs. András, a Kúria elnöke azt mondta, semmilyen baj nincs a Kúrián és semmilyen baj nincs a magyar igazságszolgáltatással. A bírák minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy semmilyen aknamunka ne tudjon az igazságszolgáltatásban bajt okozni - hangoztatta.

Az elnök közölte, őt lehet gyalázni, de ami a nap folyamán a plenáris ülésen történt, az a Kúria, a Kúria bíráinak megsértése volt, ezt pedig vissza kell utasítania.

Rögzítette: a Kúria minden bírája tisztességesen végzi a munkáját.

A megválasztása körülményeit érintő kritikákra reagálva közölte, a Kúria elnökének megválasztása nem tartozik a Kúria elnökére. Hozzátette: mivel saját megválasztása körülményeit nem kommentálhatja, mindenki szabadon gyalázhatja.

Elmondta azt is, hogy egyetlenegy bírót sem nevezett ki sehova, mert erre nincs hatásköre. Azt, hogy egy bíró törvényesen van-e kinevezve, bíróság állapíthatja meg, de egyetlenegy ilyen határozatot sem hoztak, mert egyetlen ilyen eljárás sem indult - mondta.

Kitért arra, hogy az oltatlanok ügyei jelenleg is folyamatban vannak, ezért azokról nem mondhat semmit.

A devizahiteles ügyekkel kapcsolatban van egy jogegységi panaszhatározat, amely átvette azt "a legtávolabbi keretet", amelyet az Európai Unió Bírósága határozott meg.

A Kúria elnöke szólt arról is, hogy a végrehajtásokkal kapcsolatban hamarosan közzéteszik azt a jogegységi határozatot, amely tisztázza azt, hogy ha az árverezés előtt rendezik az adósságot, hogyan zárható le az ügy.



Igazságügyi bizottság: súlyos szereptévesztésben van az ellenzék és az OBT



A Kúria beszámolóját elfogadásra ajánló igazságügyi bizottság elnöke, Vejkey Imre (KDNP) zárszavában élesen kritizálta az ellenzéki pártokat és az OBT-t a Kúria elnökének legitimációjával kapcsolatban megfogalmazott véleményük miatt. Véleménye szerint súlyos szereptévesztésben van az ellenzék, mert joguk volt szavazni a Kúria elnökjelöltjéről és ezután úgy beállítani ezt a kérdést, hogy ez nem így volt, valótlan.

Szerinte az ellenzéki képviselőket senki sem hatalmazta fel arra, hogy a Kúriát és annak elnökét gyalázzák, csak a 2021-es beszámolóval kapcsolatban fogalmazhattak volna meg véleményt.

Az OBT szerinte saját hatáskörét jócskán túllépve lényegében politikai szervezetként lépett fel Varga Zs. András kúrai elnökségével kapcsolatos szakmai álláspontja megfogalmazásakor. Az, hogy az OBT kilépett a hatásköréből, azt jelenti, ebben az ügyben nem lehetett jelentősége a véleményének - hangoztatta.

Vejkey Imre visszautasította azokat a vádakat, hogy Varga Zs. András nem felelt meg a kinevezési kritériumoknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság - amelynek a Kúria elnöke korábban tagja volt - maga is bíróság, 2012 óta tényleges ítélkező tevékenységet folytat.

A kormánypárti képviselő visszautasította azokat a vádakat is, amelyek Varga Zs. András függetlenségét vonták kétségbe. Szerinte az elnök az elmúlt negyedszázadban mindvégig független alkotmányos intézményekben dolgozott.

Szerinte az ellenzéknek az a problémája a Kúria elnökével, hogy "a nemzetközi Soros-hálózat" nem bír rá befolyással. A Kúria elnökének igazgatási feladatai vannak, konkrét ügyekbe nem szól bele - jegyezte meg.