TV műsor

OGY - Krónika 3. rész (agrártörvények)

Belföld, 2021.04.30

Az Országgyűlés az agráriumot érintő törvénymódosítások tárgyalásával folytatta pénteki munkáját.



Agrártörvények



Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot ismertetve elmondta, a javaslat 23, alapvetően apróbb, technikai jellegű módosítást tartalmaz.

Ezek között szerepel a vetőmagtörvény módosítása, amely a többi között megteremti a jogi hátteret az internetes vetőmagértékesítés ellenőrzéséhez.

A javaslat szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) fogja ellátni Magyarország teljes területen a repülésmeteorológiai tevékenységet, így ők végzik ezt a feladatot a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is a HungaroControl helyett.

A termőföld védelméről szóló törvény módosításáról szólva megjegyezte, hogy az elmúlt 30 éveben több százezer hektár termőterület veszett el az országos kataszterből, mert más célra használták azokat, utak, vasutak, gyárak, üzemek épültek rajtuk.

Az élelmiszerláncról szóló törvény módosítása a parlagfű elleni védekezés hatékonyabbá tételét szolgálja.

A javaslat szerint emelkedne a termelők hozzájárulása az agrár kárenyhítési alaphoz. Farkas Sándor ismertetése szerint erre azért van szükség, mert az elmúlt években tapasztalt egyre szélsőségesebb időjárás miatt a kárenyhítési alap forráshiányossá válhat.

Horváth István, a Fidesz vezérszónoka üdvözölte a vetőmagtörvény módosítását és az internetes vetőmagértékesítés ellenőrzését. Mint mondta, a járvány idején reneszánszát éli a kertészkedés, de a rutintalan gazdáknak sok esetben kell csalódniuk a megrendelt, rossz minőségű vetőmag miatt. Ezért is fontos, hogy a hatóság próbavásárlásokkal ellenőrizhesse az internetes webkertészeteket.

A termőföldek védelméről és a termőföldek csökkenéséről szólva kiemelte, az egyébként környezetbarát napelemfarmok sok esetben szántóföldeken, legelőkön létesülnek, mert olcsóbb zöldmezős beruházásként létrehozni azokat, mint kitakarítani egy felhagyott gyártelepet.

Hozzátette: külföldön számos jó megoldás létezik arra, hogy magasra telepítik a napelemeket, így alatta meg lehet művelni a földet.

Horváth István indokoltnak és időszerűnek nevezte a termelői befizetések összegének megemelését a kárenyhítési alapba hektáronként 1000-1500 forinttal.

Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka szerint a többségében valóban csak technikai módosítások között elrejtettek érdemi javaslatokat is, valamint olyanokat, amelyek nem tartozhatnának egy agrár tárgyú salátatörvénybe.

Meglátása szerint a termelői befizetések emelése a kárenyhítési alapba nem nyújt hosszú távú megoldást a klímaváltozásra. Ehelyett a nyugaton alkalmazott, a klímaváltozás káros hatásait enyhítő technológiákat kellene Magyarországon is széles körben ismertté és elérhetővé tenni.

Ugyancsak kifogásolta, hogy az agrárkamara újabb és újabb jogosítványokat kap, és jogköreinek bővítésével szinte állam lesz az államban.

Kitért arra is, a repülésmeteorológiai feladatok átadása az OMSZ-nak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az érintett szakszervezetek szerint aggályos, mert azt nem előzte meg érdemi egyeztetés.

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka kiemelte, az alapvetően technikai, pontosító törvényjavaslatok a magyar agrárium életére fontos hatással vannak. Mint mondta, a kereszténydemokraták minden élelmiszerbiztonsággal, termőföldvédelemmel kapcsolatos törvényjavaslatot kiemelten fontosnak tartanak.

Szólt arról is, az agráriumnak számos nehézséggel kell szembenéznie, az egyik legkomolyabb kihívás ezek közül a gazdatársadalom elöregedése. A magyar gazdák 58 százaléka 55 év feletti, ezért a generációváltás és a fiatal gazdák támogatása különösen fontos feladat.

Varga László, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a javaslat több mint 20 törvényt módosít, és ebben vannak vitatható, nem támogatható elemek is.

Többek között kifogásolta a kárenyhítési alap "brutális díjemelését" és azt is, hogy az erdőkre vonatkozó szabályok módosításával ma erdőnek minősülő földek kerülhetnek ki a törvény hatálya alól.

Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka "barokkos túlzásnak" nevezte, hogy csak jogharmonizációs vagy technikai módosítások lennének a javaslatban. Ezek sok esetben olyan változások, amelyekhez sokkal több információra és háttérszámításra lenne szükség - tette hozzá, azt firtatva például, hogy mi alapján számították ki a földminősítési eljárások igazgatási szolgáltatási díját.

Úgy értékelt: a javaslat kis részben technikai módosításokat tartalmaz, másrészt a kormány eddigi rossz kodifikációs munkájának következménye. Hozzátette: "nyilván valakinek az érdekeit" akarják kiszolgálni az előterjesztéssel.

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a kormány megint úgy alkotott törvényjavaslatot, hogy nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel.

Úgy vélte: a naperőművek telepítését termőföldre nem szabad segíteni, de a javaslat erre mégis lehetőséget ad az átlagosnál gyengébb minőségű földek esetén. Leszögezte: a napelem a legolcsóbb és a legzöldebb energiaforrás, amit az LMP támogat, de nem termőföldre telepítve.

Kifogásolta, hogy a javaslat szerint a jövőben nem kell írásba foglalni az import alma feldolgozására kötött szerződéseket. Miért nem fontos már, hogy honnan és a milyen áron hozzák be feldolgozásra az almát? - tette fel a kérdést.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!