Államtitkár: felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben jelölje ki a minimálbér megállapításával kapcsolatos konzultációs fórumot


Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára expozéjában ismertette: a megfelelő minimálbérekről szóló 2022-es európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogba való átültetésének határideje 2024. november 15., így a jogharmonizációs kötelezettség teljesítésének első lépéseként módosítják a munka törvénykönyvét, valamint egyes munkaügyi tárgyú és más, az irányelv rendelkezéseivel érintett jogszabályokat.

Közölte: a javaslat szerint a munka törvénykönyvében felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben jelölje ki a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításával kapcsolatban konzultációra jogosult fórumot. A kormány arra is felhatalmazást kap, hogy rendeletben rögzítse a minimálbérek konzultációjára vonatkozó részletes szabályokat.

A javaslat az irányelvtől függetlenül is módosítja a munka törvénykönyvét, kiegészítve az üzemi tanácsok véleményezési jogkörét - ismertette. Ennek értelmében, amennyiben egy cégnél a harmadik országbeli munkavállalók száma eléri a foglalkoztatottak létszámának 5 százalékát, valamint minden további 5 százalékos növekedés előtt, a munkáltatónak ki kell kérnie az üzemi tanács véleményét - közölte.

Fónagy János kitért arra is: a javaslat a piaci szereplők számára megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében 2024. július 1-jéről 2025. január 1-jére halasztja el annak a rendelkezésének bevezetését, amely szerint a pénzügyi szektorban kötelező biztosítani az online ügyfélazonosítás lehetőségét a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyi ügyfelek számára.



Fidesz: Magyarország eleget tesz jogharmonizációs kötelezettségének



Szabó Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a javaslat célja, hogy Magyarország eleget tegyen európai uniós tagságából eredő jogharmonizációs kötelezettségeinek. Hozzátette: felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a minimálbérrel kapcsolatos konzultációra kijelölt fórumot, annak összetételét, illetve a konzultációra vonatkozó szabályokat. Jelezte: lehetőség lesz arra, hogy a konzultációba szociális, társadalmi, területi résztvevőket is bevonjanak.

Kiemelte az üzemi tanácsokkal kapcsolatos módosítást, amely véleménye szerint a magyar munkavállalók érdekeit védi. Kitért arra: a jogszabálycsomag a bankok számára kötelező online ügyfélazonosítás lehetőségét a 2024. július 1-ei határidőről 2025. január elsejére módosítja.

Elmondta: a javaslat néhány egyéb technikai és jogszabályhelyességi módosítást is tartalmaz, köztük a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásáról szóló törvényre, valamint a Budapest - Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről szóló jogszabályra vonatkozóan. Ugyanakkor - emelte ki - a módosítás többletforrást a magyar költségvetésből nem igényel.


DK: a javaslat az emberek megalázásáról, az éhbérért dolgoztatásról szól


Dobrev Klára, a DK vezérszónoka értékelése szerint az európai parlamenti és tanácsi irányelv arról szól, hogyan lesznek Magyarországon tisztességes bérek, hogyan nem lehet többé kizsigerelni a dolgozókat.

Azt mondta, hogy az Európai Parlament hatalmas többséggel fogadta el a szabályozást, de nem ilyen "salátatörvényben", mint amilyet most a magyar Országgyűlés elé terjesztettek - fűzte hozzá.

Európa megértette: nem lehet a munkásokat a végtelenségig kizsigerelni, mert nem ez a hatékonyság. Európa kormányai megértették - egy kivételével -, hogy nem az emberek vannak a gazdaságért, hanem éppen fordítva - emelte ki, mindezt személyes sikerének is tekintve.

Az állam- és kormányfők tanácsa is szinte egyhangúlag fogadta el a szabályozást, de volt egy miniszterelnök, akinek nem volt fontos, mennyit keresnek a magyar emberek, aki számára a multik és oligarchák profitja fontosabb volt: Orbán Viktor - jegyezte meg.

Szavai szerint mára a román minimálbér lehagyta a magyarországit, ez a politika pedig nemzettragédiához vezet: soha ennyien nem hagyták el hazánkat. Eközben itt ázsiai vendégmunkásokkal próbálják feltölteni éhbérért a gyárakat - nehezményezte, hozzátéve: ezen a fideszes oligarchák gazdagodtak meg.

A Fidesz törvénye semmi másról nem szól, mint az emberek megalázásáról, az éhbérért dolgoztatásról, ezért a DK nemet mond rá - közölte.


KDNP: a javaslatban egy uniós irányelv átültetéséről van szó


Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején 12 százalékos volt a munkanélküliség, kormányzása alatt mindössze 23 500 forinttal emelték a minimálbért, az ápolóktól, orvosoktól, pedagógusoktól egy havi bért, a nyugdíjasoktól egy havi nyugdíjat vettek el.

Amikor cselekedni lehetett volna, "akkor a magyar emberek béremelés helyett önöktől gumilövedéket és kardlapot kaptak" - fordult a DK képviselőihez, hozzátéve: a Gyurcsány-kormány nem munkát adott, hanem elüldözte a beruházókat Magyarországról.

Hozzátette azonban: 2024 márciusában ellenben olyan adatok jöttek ki, hogy soha ennyien nem dolgoztak még Magyarországon.

Dobrev Klára milliárdosként beszél a minimálbérről, amely 2010 óta a 3,5-szörösére emelkedett, és folyamatosan emelkedik a garantált bérminimum is - jelezte.

"Természetesen nem vagyunk ott, ahol szeretnénk lenni" - ismerte el, hozzáfűzve azonban: a mostani az adócsökkentések kormánya.

A törvényjavaslatban egy uniós irányelv átültetéséről van szó, a KDNP ezt támogatni fogja - közölte.