Államtitkár: nem segélyeket, hanem esélyeket kell teremteni!



Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára azt mondta: a koronavírus-járvány elleni küzdelemben még inkább kikristályosodik, hogy a szociális gondoskodás mindenkinek közös ügye. Nagy teher és felelősség hárul a szociális ágazatra, a cél a hatékonyabb szolgáltatásnyújtás kialakítása ebben a helyzetben is - tette hozzá.

Elmondta: az előterjesztésben foglalt módosítások célja a szociális és gyermekvédelmi területen a magas szintű szolgáltatások, a hatékony feladatellátás és a családközpontú gyermekvédelem biztosítása, valamint a fogyatékossággal élők rehabilitációra és társadalmi beilleszkedésre irányuló törekvéseinek támogatása.

Hangsúlyozta: a kormány szakított azzal a gyakorlattal, hogy a szociális terület csak a sajnálat kifejezéséről szóljon, ehelyett esélyekre kell építeni, nem segélyeket, hanem esélyeket kell teremteni.

Ismertette: a javaslat szerint módosul az ápolási célra adható települési támogatás szabályozása, így az önkormányzatok által nyújtható juttatás maximális összege a nyugdíjminimum helyett az ápolási díj alapösszegére emelkedik.

Módosulnak az otthonteremtési támogatás felhasználási céljai is - folytatta - amivel megteremtik a lehetőségét annak, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatalok az otthonteremtési támogatásból kifizethessék a kisebb, családiasabb támogatott lakhatásba való a belépési hozzájárulást.

Az államtitkár közlése szerint pontosítják a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályozást is, így a speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermekek ellátását végző nevelőszülőknek járó többletdíj havi mértéke a minimálbér 5 százalékáról, annak 7 százalékára emelkedik.

Közölte azt is: a járvány miatt meghosszabbítják a határidejét a nevelőszülői központi oktatási programnak, ebben a nevelőszülők térítésmentesen vehetnek részt.

Emellett - mondta - a javaslat értelmében már nemcsak a felsőfokú tanulmányokat folytató, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek esetében lesz lehetőség 30 éves korukig az utógondozói ellátás meghosszabbítására, hanem a középfokú tanulmányokat folytató, illetve szakképző intézményben tanuló fiatal felnőttek esetében is.

Az államtitkár a módosítások közül kiemelte azt is: megteremtik a fogyatékosságügyi tanácsadásra vonatkozó szolgáltatás jogszabályi alapjait. A család- és gyermekjóléti központokban elérhető fogyatékoságügyi tanácsadó speciális szaktudással és több szakterületre kiterjedő, széleskörű kapcsolati hálóval rendelkezik - tette hozzá.

Elmondta: a javaslat emellett elősegíti a bejegyzés nélkül működő szociális szolgáltatások felszámolását, azzal, hogy a Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság számára hatósági jogkört ad az ilyen ügyekben történő eljárásra.



Fidesz: fontos a fogyatékossággal élő emberek, a gyermekek, családok segítése



Tapolczai Gergely (Fidesz) a szociális ellátó rendszerek elmúlt években történt fejlesztéséről beszélt, és hangsúlyozta: a járványhelyzettől függetlenül fontos a fogyatékossággal élő emberek, a gyermekek, családok segítése.

A módosítások kiemelte, hogy a települések a jövőben magasabb összeggel támogathatják az ápolást, így bővülnek a helyi önkormányzatok lehetőségei. Üdvözölte az otthonteremtési támogatás felhasználásának kiterjesztését is, és úgy vélte, a módosítás az megkönnyíti, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok kisebb létszámú otthonokba költözhessenek.


Jobbik: hiányzik a szociális szféra megbecsülése


Dudás Róbert (Jobbik) azt kérdezte, egyeztettek-e szakmai szervezetekkel a törvényjavaslatról.

Arról is beszélt, hogy szerinte mind az anyagi, mind az erkölcsi megbecsülés hiányzik a szociális szférában, ahol például egy 40-42 éves munkaviszonnyal rendelkező szociálpedagógiai asszisztens 159 ezer forint fizetést visz haza.

Kifogásolta továbbá, hogy 2008 óta nem emelkedett sem a családi pótlék, sem a minimálnyugdíj összege.


KDNP: nagy elismerést érdemelnek a szociális ágazatban dolgozók


Harrach Péter (KDNP) kiemelte: különösen most, a koronavírus-járvány idején nagy elismerést érdemelnek, akik a szociális ágazatban dolgoznak.

A mostani törvénymódosításokról azt mondta: nem csak a "karbantartás" volt szempont az előterjesztésnél, az ugyanis az emberről szóló, humánus változtatásokat is tartalmaz. Kiemelte a nevelőszülői jogviszonyt érintő pontosítást, valamint az utógondozói ellátás meghosszabbítását, az ápolási díj ügyében pedig a komoly emelésre hívta fel a figyelmet.

Azt is közölte, a liberális oldalról felvetett alapjövedelemmel nem ért egyet, mert az egy olyan segélyezési forma, amely nem szolgálja a munkavállalási kedvet.


Az MSZP támogatja a javaslatot


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, mert a családokat segítő összes előterjesztéssel egyetért.

A szociális ellátásokról szóló törvény módosításából egyebek mellett azt emelte ki, hogy 2022-től beépül a fogyatékossági tanácsadás a család- és gyermekjóléti tanácsadás kereteibe. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy miért kell ezzel 2022-ig várni. Hozzátette, hogy szintén nagyon fontos lenne a társadalom érzékenyítése a fogyatékossággal kapcsolatban.

Sürgette továbbá az örökbefogadás megkönnyítését, hogy minél több gyermek családban nőhessen fel.