Napirend



Kövér László házelnök bejelentette, hogy Hadházy Ákos független képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére két indítvány is érkezett az Országgyűléshez. Közölte: a mentelmi jog felfüggesztéséről az egyik ügyben még a hétfői ülésnapon szavaz a Ház, a másik ügyet pedig a mentelmi bizottság vizsgálja.

A DK képviselőcsoportja kezdeményezte, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény módosításáról szóló javaslat bizottsági jelentéseinek vitáját és zárószavazását ne tartsák meg, de az Országgyűlés többsége nem támogatta a javaslatot.


Jobbik: mi lesz a marcali kórházzal?


Steinmetz Ádám (Jobbik) interpellációjában arról beszélt: egy augusztusi határozat szerint a kormány döntött a marcali kórház kastélyának és környezetének felújításáról, funkcióváltásáról, több milliárd forintos fejlesztéséről, valamint arról, hogy a kórház 2022-től gazdasági szervezet nélkül működő önálló költségvetési intézménnyé válik.

Azt kérdezte: a kórház miben tud önálló lenni, ki lesz a vezetője, milyen döntési jogkörrel, fog-e javulni az ellátás színvonala, lesz-e újra szülészet-nőgyógyászat és gyermekosztály? Érdeklődött a kastélyépület funkcióváltásáról, valamint arról is, hogy az ott ellátott betegeket hol helyezik majd el.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: akkor fenyegetné veszély a kórházat, ha a baloldal hatalomra kerülne és megvalósítanák Gyurcsány Ferenc politikusa, László Imre javaslatát, aki a korábban a kórházak 45 százalékát bezárásáról beszélt.

Azt mondta: beruházás előkészítésére az augusztusi határozat már 45 millió forintot irányzott elő, eszközbeszerzésre, informatikai fejlesztésre pedig több mint 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre - ismertette a részleteket.

Rétvári Bence hozzátette: a marcali kórház pont annyira lesz önálló döntéshozó és pont annyira lesz a megyei kórház szakmai irányítása alatt, mint bármelyik más városi kórház Magyarországon.

Az ellenzéki politikus nem fogadta el az interpellációra adott választ.


MSZP: mit tesz a kormány az infláció ellen?


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) interpellációjában úgy fogalmazott: a kormány a veszélyhelyzet alatt is többet költött a járvánnyal összefüggésbe nem hozható célokra - egyebek között stadionépítésre és -fenntartásra, a kormányzati presztízsberuházásokra, az egyházak támogatására - mint a járvány elleni valóságos lépésekre.

A szocialista politikus szerint sokak fizetését, nyugdíját, szociális juttatásait elviszik a "brutális mértékű" áremelkedések. Ráadásul a munkanélküliek alig egynegyede kap álláskeresési támogatást, azt is maximum három hónapig - tette hozzá.

Ezért azt kérdezte: mit tesz a kormány annak érdekben, hogy az infláció ne eméssze fel a béreket, a nyugdíjakat, a szociális támogatásokat és ne romoljon az életszínvonal az országban?

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában a Moody's hitelminősítő Magyarország felminősítéséről szóló döntését ismertetve azt mondta, hogy Magyarországon jó irányba haladnak a dolgok és jók a kilátások. Hozzátette: egy független szervezet romló életszínvonal esetén nem sorolna befektetésre ajánlott kategóriába egy országot.

Kiemelte: az infláció nem rontja az életszínvonalat, mert amióta a Fidesz kormányoz, a nyugdíjak és jövedelmek is növekednek. A baloldali kormányzás alatt azonban nyugdíjak és a jövedelmek értéke is csökkent - hívta fel a figyelmet.

Az interpelláló nem fogadta el az államtitkári választ.


DK: miért nem teremtett elegendő bölcsődei és óvodai férőhelyet a kormány?


Bősz Anett (DK) interpellációjában azt mondta: a kormány 2017 és 2020 között alig 3400 bölcsődei férőhelyet teremtett és tavaly a 3 éven aluli gyermekek közül mindössze minden hatodik jutott bölcsődei ellátáshoz. Közölte: a teljes gyereklétszám töredéke élhet az állami szolgáltatásokkal a lakóhelyéhez közel.

Az ellenzéki politikus szerint a bölcsődehiány főképp a fiatal édesanyákat sújtja és nem pusztán nemzetgazdasági, de társadalmi értelemben is visszaveti Magyarországot. Hozzátette: a gyermekvállalás egy nő számára az élete több területén is méltósága sérülésével járhat, ezeknek csak egyik vetülete a munkaerőpiac.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár válaszában rámutatott arra, hogy a bölcsődei és óvodai ellátás biztosítása az önkormányzatok feladata, az állam ugyanakkor pályázatokkal támogatja az óvoda- és bölcsődeépítést. Bölcsődefejlesztésre az elmúlt években hazai és uniós forrásokból mintegy 170 milliárd forint jutott, jelenleg több mint két és félszer annyi településen biztosított a bölcsődei ellátás, mint 2010-ben, a bölcsődei férőhelyek száma pedig 67 százalékkal emelkedett ezalatt - ismertette a részleteket.

Hangsúlyozta: a kormány kiemelt célja, hogy a nők megkapják a nekik járó tiszteletet és megbecsülést a munkaerőpiacon is. A kormányzati intézkedéseket sorolva azt mondta: 2010-hez képest harmadára csökkent a női munkanélküliség.

Az interpellációra adott választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el.