Időjárás
meteoblue
TV műsor

OGY - Krónika 3 rész (kérdések)

Belföld, 2021.12.06

A gazdaságpolitikáról, egyes önkormányzatok "kivéreztetéséről", a fogyatékossággal élők támogatásáról, a munkanélküliség kezeléséről, és északkelet-magyarországi beruházásokról tudakozódtak a kérdést feltevő képviselők a kormányzattól az Országgyűlés hétfői ülésén.  



Jobbik: van-e köze a jegybankelnöknek a gazdaságpolitikához?


Balczó Zoltán (Jobbik) azt kérdezte a pénzügyminisztertől, még mindig úgy gondolja-e a kormány, hogy - a monetáris politikát meghatározó, az irányadó kamatot megadó, az euró árfolyamát befolyásoló - jegybank elnökének semmi köze a gazdaságpolitikához.

Tállai András, a tárca politikai államtitkára arra emlékeztetett: a jegybank feladatait önálló törvény szabályozza, amely az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg az intézmény elsődleges teendőjeként.

Hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és annak vezetői függetlenek feladataik végrehajtása során, így nem kérhetnek, nem fogadhatnak el utasítást sem a kormánytól, sem - néhány kivétellel - uniós szervektől. Hozzátette: a kormány is független az MNB-től, így nem kötelessége a jegybankelnök megállapításait értékelni, ez se jog-, se célszerű nem lenne.



MSZP: miért bünteti a kormány a fővárost?


Hiszékeny Dezső (MSZP) azt tudakolta az innovációért és technológiáért felelős minisztertől, szándékosan diszkriminálja-e Budapestet a kormány azzal, hogy a hullaékszállítás díját beszedő, majd a szolgáltatóknak továbbadó "állami tulajdonú vízfej" forrás-újraelosztásából egyetlen várost zártak ki, amivel 2,9 milliárd forinttal rövidítik meg Budapestet és annak lakosságát.

Schanda Tamás, a tárca parlamenti államtitkára megjegyezte: a főváros baloldali vezetése ingatlanmutyik helyett végre tehetné a dolgát, hozzátéve, "Budapest egyre koszosabb és egyre büdösebb, sodródik az élhetetlenség felé". Példaként említette, hogy a közterületi kukák harmadát-negyedét leszereltették, ami maradt, abból ömlik ki a szemét.

Szerinte a baloldali városvezetés rövidíti meg Budapestet, miközben a kormány élhető, fejlődő, az országhoz méltó fővárost akar, amit mutat, hogy Budapest a támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője. Jelezte: egy évközepi módosítás és biztosítja a zavartalan feladatellátást a területen.


A DK a kenderesi önkormányzat "kivéreztetéséről" kérdezett


Varju László (DK) arról érdeklődött a belügyminisztertől, miért akarják kivéreztetni a kenderesi önkormányzatot, amely szerinte a kormánypárti vezetés ellenzékire cserélése után "kisstílű bosszúpolitika" áldozata lett. Példaként hozta fel, hogy - szerinte mondvacsinált okokkal - megszüntetik a helyi közmunkaprogramot, miközben másfél éve nem fizették ki egy útfelújítás 44 milliós költségét.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a kormány nem akart, nem akar kivéreztetni egyetlen települést sem, hiszen az önkormányzatok legjobb szövetségese, amit mutat, hogy csaknem 1400 milliárdnyi adósságot vállalt át tőlük.

Hozzátette, idén 17 százalékkal nagyobb összeggel támogatják a településeket, mint egy évvel korábban, majd közölte, hamis a közfoglalkoztatás megszüntetésével kapcsolatos felvetés.


LMP: mi lesz a fogyatékossággal élő fiatalokkal?


Ungár Péter (LMP) arra várt választ az emberi erőforrások miniszterétől, mi lesz a fogyatékossággal élő fiatalok jövője, hiszen sokuk családjában az a kérdés merül fel, mi lesz, ha a gyermek felnőtté válásával kikerül az eddigi intézményrendszerből.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára arra emlékeztetett: 2010 után áttörésszerű változások zajlanak ezen a területen, így mindaddig fizetik az ápolási díjat és beszámítják a szülő ledolgozott idejébe ezeket az éveket, amíg ők ápolják fogyatékossággal élő gyermeküket.

Hangsúlyozta: közel négyszeresére, 58 milliárd forintra emelkedett az e területre fordított összeg, eközben 18-ról 44 százalékra ugrott azon érintetek aránya, akik munkát tudnak vállalni.


Párbeszéd: hogyan kezelik a baranyai munkanélküliséget?


Az innovációért és technológiáért felelős minisztertől arról érdeklődött Mellár Tamás (Párbeszéd): milyen konkrét tervei vannak a kormánynak a Baranya megyei munkanélküliség csökkentésére, jelezve, az országosnál jóval magasabb az állástalanok aránya a térségben.

Schanda Tamás - közgazdászhoz és egyetemi tanárhoz méltatlannak nevezve a képviselő állításait - azt hangsúlyozta: a 2010-es kormányváltáskor mért 12 százalékról az unió egyik legalacsonyabbjává mérséklődött a hazai munkanélküliség; a mutató Baranyában 14-ről 5,1 százalékra esett. Hangsúlyozta: 2010 óta egymillió munkahely jött létre, a rendszerváltás óta soha ennyien nem dolgoztak Magyarországon, mint napjainkban.


Fidesz: milyen befektetések érkezhetnek Miskolc környékére?


Csöbör Katalin (Fidesz) két északkelet-magyarországi beruházást ismertetett, majd rámutatott: a kínai vállalatok számára Közép-Európában Magyarország az első számú beruházási célpont.

Északkelet-Magyarország mára a magyar gazdasági növekedés egyik motorjává vált, a kormány 2014 óta 49 vállalat közel ezermilliárd forint értékű, és 5500 új munkahelyet teremtő beruházását támogatott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - mondta, majd a további beruházásokról érdeklődött.

Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára válaszában a kormány keleti nyitás politikáját a gazdaságfejlesztés egyik pillérének nevezte. Közölte: Kína Magyarország ötödik legjelentősebb kereskedelmi partnere, és második legfontosabb importforrása volt 2020-ban, projektjeik összesen 660 millió euró befektetési volument képviseltek 2200 új munkahelyet létrehozva.

Tájékoztatása szerint a befektetés-ösztönzési rendszerben 17 aktív borsod megyei telephelyet vizsgáló projekt szerepel 1,5 milliárd euró volumenben.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!