TV műsor

OGY - Krónika 3. rész (kormányzati igazgatás)

Belföld, 2019.11.21

A kormányzati igazgatásról szóló törvények módosításának vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön.



Miniszterelnökség: gyakorlati tapasztalatok indokolják a változtatást


Paradigmaváltásnak ítélte a kormányzati humánerőforrás-gazdálkodásban az álláshely-alapú létszámgazdálkodás bevezetését a Miniszterelnökség államtitkára. Orbán Balázs elmondta: a bürokráciacsökkentést célzó változtatás átmeneti időszaka idén márciusban zárult, a mostani módosítás az ennek tapasztalatai nyomán szükséges változtatásokat tartalmazza.

A kormány a jövőben mellőzheti a hat hónapon át betöltetlen álláshelyek központosított állományba helyezését, ha ez a feladatellátáshoz szükséges - ismertette.

Bevezetnék a kormányzati igazgatási szervek között az álláshelycsere lehetőségét és csökkentenék ezen szervek adminisztrációs terheit. A szakdiplomatákat a kiküldetés előtt a jövőben nem kell kinevezni valamely kormányzati szervhez, ők közvetlenül a Külgazdasági és Külügyminisztérium állományába kerülnek - tette hozzá.

A javaslat pontosítja a kinevezési okiratok tartalmi elemeit és az ösztöndíjasok foglalkoztatásának szabályait, az illetmény, a szabadság vagy más juttatásokra vonatkozóan.

A felmentéssel kapcsolatban a munkavállalónak kedvező változtatásokat tartalmaz a javaslat - mutatott rá -, aki a felmentési idő egészére jogosult majd illetményre akkor is, ha munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül. A végkielégítések köre is két új esettel bővül.

A nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetéséhez kapcsolódóan a törvénymódosítás teremti meg annak lehetőségét, hogy a kormánytisztviselő az unokája gondozása érdekében fizetés nélküli szabadságot vehessen ki.

Egyszerűsödik a tartósan távol lévő kormánytisztviselők helyetti foglalkoztatás.

Hatályon kívül helyezi a módosítás azt a szabályt, amelynek értelmében a szolgálati elismerésre a kormánytisztviselő nem minden esetben volt jogosult.

Módosulnak a különleges jogállású szervek közjogi tisztségviselőire vonatkozó illetmény-megállapítási szabályok is.

A változtatás emellett lehetővé teszi, hogy a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztériumok közös hivatali szervezetet hozhassanak létre.

A Független Rendészeti Panasztestület helyett az alapvető jogok biztosa végzi majd a jövőben a rendőrségi panaszok vizsgálatát. Megszűntetik a központi és a területi kormányzati igazgatás tisztviselőinek jogviszonya közötti szabályozási különbségeket, ezzel egységes jogviszony jön létre.


Fidesz: optimalizálja a rendszert a javaslat


Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki: megfelel a közigazgatás-szervezés ésszerűsítésének, minden foglalkoztatottra kiterjedő koherens és komplex rendszert hoz létre a javaslat.

Példaként említette az álláshely-gazdálkodás dinamikusabbá tételét, a minisztériumok közötti átjárhatóság elősegítését, bevezeti az álláshelycsere lehetőségét, egyszerűsíti és támogatja az adminisztrációt.

Kiemelte a javaslat családbarátság szempontját is, megemlítve, hogy a módosítás átvezeti a rendszeren a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetéséhez szükséges módosításokat.

A Fidesz-frakció nevében támogatásukról biztosította a törvénymódosítást.


Jobbik: a gyakorlatban derül ki, milyen a rendszer


Minden kormánynak joga van ahhoz, hogy saját kormányzati rendszert hozzon létre - kezdte felszólalását Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka, aki szerint a költséghatékonyságon és a nyújtott szolgáltatások minőségén lehet majd mérni az új rendszer milyenségét.

Kifogásolta, hogy 11 hónappal az alapjogszabály elfogadása után kerül a törvényhozás elé annak működési modellje, megtoldva ezt azzal, hogy szerinte lassú a rendszer kiépülése, hiszen azt már az első Orbán-kormány létre akarta hozni.

Szólt arról is: a koherens, átlátható modellre törekvő szisztémában helyet kapott a két világháború közötti kormányzati rendszer számos eleme is, modernebb kivitelben.


A KDNP támogatja a javaslatot


Aradszki András (KDNP) fontos és előremutató lépésnek nevezte a kormányzati igazgatásról szóló törvény tavaly decemberi bevezetését, amelynek finomítására, változtatására kerül most sor.

Hangsúlyozta: az egységes kormányzati igazgatás a törvények betartása, az ügyfélközpontú, hatékony működés alapja.

A javaslatról szólva megemlítette, hogy pontosítja, dinamizálja az álláshelyekre vonatkozó előírásokat, segítve az egyes szervek együttműködését, lehetővé téve közös szervezetek létrehozását és az átszervezések gördülékenyebb lebonyolítását támogató álláshelycserét is.



MSZP: miért 11 hónap után módosítják a törvényt?


Az egyetlen képviselői felszólalást elmondó Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte: miért kell alig egy évvel a jogszabály elfogadása után máris módosítani azt.

Ellentétbe állította egymással az új szabályozás biztosította jelentős bérnövekedést és azt, hogy november elejétől a kormány létszámstopot vezetett be a teljes közigazgatásra.

Hangsúlyozta: kiszolgáltatottabbá válnak a kormánytisztviselők azzal, hogy jogviszonyukat az általuk ellátott feladattal együtt lehet megszüntetni.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!