OGY - Krónika 3. rész (magyar-román gyorsforgalmi útkapcsolat, magyar-kirgiz közúti megállapodás)

Belföld, 2021.04.28

A magyar és román kormány között a Mátészalka-Csenger és Oar (Óvári)-Satu Mare (Szatmárnémeti) közötti gyorsforgalmi útkapcsolat létesítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről folytattak vitát a képviselők az Országgyűlés szerdai ülésén, majd áttértek a magyar és kirgiz kormány között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodásra.



Magyar-román gyorsforgalmi útkapcsolat


Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára kiemelte: a tervezet célja a Magyarország és Románia közötti harmadik gyorsforgalmi útkapcsolatról kötött megállapodás kihirdetése. Jelenleg két autópályakapcsolat van a két ország között, és mindkét kormány úgy döntött, hogy lépéseket tesznek a harmadik kapcsolat megvalósítására - mutatott rá.

Közölte: a projekt hozzájárulhat a gazdasági, kereskedelmi és turisztikai kapcsolatok fellendítéséhez, valamint újabb munkahelyek teremtéséhez. Emellett korszerű keretek között teszi lehetővé a gyorsforgalmi úthálózat bővítését Magyarország és Románia között - mondta.

Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy kiemelt jelentőséggel bír a szomszédos országokkal és az EU-tagállamokkal ápolt kapcsolatok fejlesztése. A projekt a kormánynak abba a törekvésébe is illeszkedik, hogy a kárpát-medencei népeket közelebb hozzák egymáshoz - mondta. Hozzátette: a gyorsforgalmi kapcsolat a határon túli magyarok és Magyarország között is hidat képez.

Gyüre Csaba (Jobbik) is a határon túli magyarokhoz fűződő kapcsolatok ápolását emelte ki, és arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent a nagy forgalom a térség településeinek. Végre van egy konkrét terv arra, hogy a településeket elkerülje az átmenő forgalom, nagy szükség van erre az útra - mondta. Hozzátette: sajnálatos módon azonban Romániában nem épülnek kellő ütemben a közlekedési kapcsolatok.

Juhász Hajnalka (KDNP) hangsúlyozta: fontos megállapodásról van szó, amelynek az üzenete is nagyon lényeges, így pártja támogatja a javaslatot.

Molnár Gyula (MSZP) szerint ez a gyorsforgalmi kapcsolat mindenképp közelebb hoz minket azokhoz, akik a történelem viharai miatt távolabb kerültek. Ráadásul az érintett térségben minden infrastruktúra-fejlesztés kiemelten fontos - jelentette ki.

Keresztes László Lóránt (LMP) közölte: súlyos adósság törlesztésének fontos lépése a projekt, amely a helyi közlekedési nehézségeken is segíthet. Emellett a gazdaságilag nehéz helyzetű és infrastrukturális szempontból elmaradottabb térségben különösen fontos egy ilyen kezdeményezés - vélekedett. Hozzáfűzte: óriási lemaradások vannak az alsórendű úthálózat fejlesztése tekintetében is.

Varga-Damm Andrea (független) kifogásolta, hogy még mindig csak a megállapodásról van szó, és kérdéses, mikor készül el valóban az út. A projekt valóban nagyszerű lehetőség és könnyebbé teszi a határon túli magyarok kapcsolattartását Magyarországgal - közölte.

Ezt követően az általános vitát lezárták.

Zárszavában Schanda Tamás megköszönte a képviselők támogató hozzászólásait. Közölte: a fejlesztés valóban nagyon jó lesz az érintett térség lakóinak. Nem volt egyszerű a tárgyalási folyamat Romániával, de folyamatos az egyeztetés az országgal többek között infrastrukturális projektekről - mondta.

Megjegyezte: a kormány valóban a vidékkel van, azért dolgozik, hogy ott jó életet lehessen élni, és ebből a szempontból fontos az infrastruktúra fejlesztése, rengeteget fordítottak a közutak fejlesztésére is.


Magyar-kirgiz nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodás


Schanda Tamás kifejtette: a tervezet célja a magyar-kirgiz fuvarozási, szállítási együttműködés erősítése a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok bővítése érdekében. A megállapodás segíti Magyarország keleti irányú kapcsolatainak erősítését - tette hozzá.

Úgy vélte, a közúti kapcsolatok egyezményes szabályozása mindkét fél érdeke, és a megállapodás segíti a két ország együttműködését, kapcsolatai további fejlesztését.

Kovács Sándor (Fidesz) elmondta: több mint egy éve folyik a védekezés a koronavírus-járvány ellen, ennek fontos eleme volt védőeszközök beszerzése a keleti országokból, most pedig a keleti vakcinák behozatala. Magyarország már évekkel ezelőtt letette a voksát a keleti nyitás mellett, amelyet sokan támadtak, de ma vitathatatlan, hogy a sikeres keleti vakcinabeszerzés ennek a kapcsolatépítésnek köszönhető - magyarázta.

Ander Balázs (Jobbik) közölte: a hivatalos adatok alapján nem alakultak olyan jól a magyar-kirgiz gazdasági kapcsolatok. Támogatják a magyar-kirgiz kapcsolatépítést, fontos a keleti nyitás, de nem Kínával kellene szorosabbra fűzni a kapcsolatokat - vélekedett.

Juhász Hajnalka (KDNP) kiemelten fontosnak nevezte az egyezmény megkötését, amely segíti Magyarország keleti irányú kapcsolatainak és a magyar-kirgiz együttműködésnek az erősítését.

Molnár Gyula (MSZP) közölte: nagyon gyorsan a Ház elé került a javaslat. Pártolja, hogy Kelet felé nyissanak, de van egy félelem, hogy ez ne valami helyett történjen, ne távolodjanak el a Nyugattól emiatt - fogalmazott.

Keresztes László Lóránt (LMP) úgy látja, fontos Kelet felé is nyitottnak lenni, de nem a partneri kapcsolatot keresi a kormány Kínával, hanem "behódolnak" neki és kiszolgáltatják Magyarországot Kína törekvéseinek.

Varga-Damm Andrea (független) szerint célszerű a megállapodás megkötése, és Magyarország célja, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatot ápoljon minden országgal, de soha senkinek nem szolgáltathatja ki magát.

Ezt követően az általános vitát lezárták.

Schanda Tamás zárszavában kiemelte: a kormány a magyar nemzeti érdekeket képviseli. A keleti nyitás sikert hozott, ezt a legjobban az elmúlt egy év mutatja - vélte.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!