Időjárás
meteoblue
TV műsor

OGY - Krónika 3. rész (minimálbér és garantált bérminimum)

Belföld, 2021.12.01

A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggő javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán.



Minimálbér és garantált bérminimum



Előterjesztő: 600 milliárd forint marad a gazdaság szereplőinél



Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára ismertette: a javaslat a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emeléséhez szükséges intézkedéseket tartalmazza, valamint megduplázza a babakötvény után járó állami támogatást.

A tervezet illeszkedik a kormány adópolitikájába, melynek egyik központi eleme továbbra is az adócsökkentés - mutatott rá.

E folyamat 2016-ban kezdődött, hiszen a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán megkötött megállapodás alapján 2019-et követően összesen négy alkalommal kell csökkenteni a szociális hozzájárulási adó mértékét.

Két csökkentés már megvalósult 2019. július 1-jétől, illetve 2020. július 1-jétől, a harmadik csökkentés pedig a már elfogadott szabályok szerint úgy valósulna meg 2022. július 1-jétől, hogy megszűnne a 1,5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó mértéke 0,5 százalékponttal 15 százalékra csökkenne - közölte az államtitkár.

Kitért arra: a kormány novemberben döntött arról, hogy 2022. január 1-jétől a minimálbér 200 ezer, a garantált bérminimum 260 ezer forintra nő. Azért, hogy az emelt összegű bért a vállalkozók ki tudják gazdálkodni, a megállapodás része egy jelentős, összesen 4 százalékos tehercsökkentés, a kisvállalati adó majd 10 százalékos csökkentése, valamint a kis- és középvállalkozások számára a 2021-ben érvényes helyi iparűzési szabályok fenntartása 2022-es évre.

Az adócsökkentés eredményeként 600 milliárd forint marad a gazdaság szereplőinél - mondta Izer Norbert.

Hozzátette: a javaslat elsősorban a vállalkozásokat segíti, kiemelten a kis- és közepes méretű vállalkozások adóterheit kívánja csökkenteni, de nem feledkezik meg a magánszemélyek terheinek csökkentéséről sem. Ezért 2022-ben is fennmarad az a szabály, hogy az önkormányzatok nem emelhetik a helyi adókat, nem vezethetnek be új adókat és nem szűntethetnek meg kedvezményeket.



Vezérszónoki felszólalások



Fidesz: a kormány kiáll az adócsökkentések politikája mellett



Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka azt hangoztatta: a kormány kiáll az adócsökkentések politikája mellett, mert amióta csökkennek az adók, nő a gazdaság, a foglakoztatás, a bérek és a költségvetés adóbevétele is.

Emlékeztetett: a 2010. évi 73 500 forintról nő a minimálébér a 2022. évi 200 ezerre, és ez átlagosan évi közel 9 százalékos emelkedést jelent, a garantált bérminimum pedig a 2010-es 89 500 forintról 2022-re 260 000 forintra nő, ami 9,3 százalékos évenkénti emelés. Jövőre 2021-hez képest 19,5 százalékkal nő a minimálbér és 18,7 százalékkal a garantált bérminimum.

Mivel pedig a szociális juttatásokat, a GYED-et, a GYES-t és a különböző családtámogatásokat is a minimálbér alapján számítják, így azok szintén emelkedni fognak - hívta fel a figyelmet.

Hadházy Sándor kiemelte: a javaslat elfogadásával januártól több lesz a minimálbér, mint amennyi az átlagbér volt a baloldali kormányok idején.

Hozzátette: míg 2009-ben 33,5 százalék adó terhelte a vállalkozásokat, addig jövőre mindössze 13 százalék fogja.




Jobbik: a kormány az inflációval "roncsolja" a béreket



Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka igazságtalannak nevezte, hogy miközben az adócsökkentésről és a családokat támogató politikáról beszél a kormány, megtűri, hogy a gyermekneveléshez szükséges árucikkek, így a pelenka és a cumisüveg áfája a legmagasabb Európában.

Azt is kifogásolta, hogy az emelések ellenére a jelenlegi minimálbér a harmadik legalacsonyabb a minmálbért megállapító uniós tagállamok sorában. Legalább a régió hasonló gazdasági szinten lévő országaival bérversenyben kéne lennie Magyarországnak, de már a román nettó minimálbér is magasabb, mint a magyar, miközben az ottani árak alacsonyabbak - értékelt.

Z. Kárpát Dániel feltette a kérdést, hogy a Magyarországhoz hasonló fejlettségi szintű vagy fejletlenebb országok miért tudják folyamatosan megelőzni Magyarországot a bérek tekintetében.

Megjegyezte: az infláció mértéke miatt a fizetésnövekedések mellett is csökkent a fizetések értéke az elmúlt időszakban, miközben még a magyar élelmiszerek előállításához szükséges mezőgazdasági gépeket is euróért kell megvenniük a magyar gazdáknak.

A kormány a forint "tudatos gyengítésével" tehát "roncsolja" a magyar emberek bérét - jelentette ki az ellenzéki képviselő.



KDNP: történelmi léptékű, bátor lépések


Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt emelte ki: egy baloldali kormány és pénzügyminiszter soha nem terjesztett volna be ilyen javaslatot, hiszen az nem megszorításokat és adóemeléseket, hanem támogatásokat és köztehercsökkentést tartalmaz.

E "történelmi léptékű, bátor lépések" között említette a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, számos adó és járulék mérséklését, hangsúlyozva, az intézkedések megtételére a magyar gazdaság teljesítménye ad lehetőséget.

A kereszténydemokrata képviselő arról beszélt: a baloldal ismét - megoldást nem jelentő - adóemelésekre készül.

A családtámogatási rendszert érő ellenzéki bírálat szerinte "kellően hiteltelen ahhoz, hogy akár a komédia kategóriába soroljuk", ha felidézzük, mit tettek kormányon ezek az erők.

Nacsa Lőrinc hangsúlyozta: a kormányzat nem elvonja a helyi iparűzési adót, hiszen a csökkentéssel megtakarított összeg helyben marad, a kis- és közepes vállalkozásoknál. Aki ezt az intézkedést támadja, az azt mondja, nem akarja támogatni ezeket az értékteremtő cégeket - értékelt.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!