DK: csak a válságot növeli a kormány az egészségügyben


Komáromi Zoltán (DK) az egészségügy átalakításáról szóló társadalmi egyeztetést hiányolva azt mondta: 2010-ben az Orbán-kormány működő egészségügyet vett át, és noha tizenkét évük volt annak rendbetételére, de csak a válságot növelték.

Szerinte a kormány átalakítási terve még a jelenleginél is nagyobb káoszt okoz: erős kockázatokat hordoz az alapellátási ügyeleti rendszer átalakítása, a háziorvosi praxisok összevonásával nem lesz teljes a lefedettség, a szakrendelők államosítása pedig felszámolja a rendkívül fontos lakóhelyközeli orvos-beteg kapcsolatokat, és tovább csökkenti az önkormányzatok mozgásterét.

Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: a baloldali irányítás alatt 600 milliárd forintos forráskivonás történt az egészségügyben, és a baloldal idején vettek el egyhavi bért az orvosoktól.

Hangsúlyozta: míg 2010-ben 33 943 működési engedéllyel rendelkező orvos volt Magyarországon, számuk mostanra 38 ezer fölé emelkedett.

Rétvári Bence szerint kórházbezárás, fizetős egészségügy és privatizáció jellemezte a baloldali időszakot. Tételesen felsorolta, mely szakmai szervezetekkel egyeztettek a módosításról.


KDNP: háború helyett békére van szükség


Simicskó István (KDNP) kiemelte: az orosz-ukrán háború és az arra adott rossz uniós válaszok mély nyomot hagynak a világgazdaságon és a magyar gazdaságon is. Háború helyett békére van szükség, a magyar álláspont egyértelmű - emelte ki. Hozzátette: el kell kerülni az eszkalálódást és azt, hogy egyre több áldozatot követelő csapások legyenek.

A kormány mindent megtesz a gazdaság megerősítése és a családok védelme érdekében - mondta. Úgy fogalmazott: a gazdasági növekedést fenn kell tartani úgy, hogy stabil maradjon az ország költségvetése.

A kormány a szankciós infláció ellen tizenegy intézkedésből álló akciótervet dolgozott ki - hangsúlyozta.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára úgy fogalmazott: egyre súlyosabb recesszió felé rohan az európai gazdaság. A kormány alapvető feladata, hogy ebben a kritikus helyzetben segítséget nyújtson a magyarországi vállalatoknak, amelyek elsőszámú ellensége az energiaárak megugrása.

A kormányzati intézkedések közül kiemelte, hogy november 15-től a kis- és közepes vállalkozások hiteleire is kiterjesztik a kamatstopot, és a Széchenyi Kártya-program hiteltermékei is kedvező kamatozással érhetők el. Az energiaintenzív feldolgozóipari kkv-k számára 200 milliárd forintot különítettek el, a gyármentő program pedig a nagyvállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit támogatja - ismertette.


Fidesz: Magyarország a béke pártján áll


Zsigó Róbert (Fidesz) úgy fogalmazott: Európa és benne Magyarország is a veszélyek korát éli, az évtized egy világjárvánnyal kezdődött, és egy háborúval folytatódott.

Megerősítette a magyar álláspontot: az orosz támadás elítélését, az Ukrajna területi integritása melletti kiállást és a béketárgyalások sürgetését. A háború elől menekülők már csaknem egymillióan érkeztek Magyarországra - tette hozzá.

Hangsúlyozta: Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és legalább ilyen fontos, hogy a NATO se sodródjon bele abba. A szankciók nem hozták el a háború végét, a helyzet egyre feszültebb - emelte ki.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: nem csak Magyarország néz szembe nehézségekkel, a harmadik negyedévben már nyolc uniós tagországban esett vissza a GDP, az eurózónában a negyedik negyedévben recesszióval számolnak. Emellett egy év alatt 42 százalékkal nőttek az energiaárak, amelyek az élelmiszerárakat is magukkal húzzák, az európai vállalatok pedig csökkentik vagy áthelyezik termelésüket a versenyképességüket tönkretevő energiaárak miatt.

Dühítőnek nevezte, hogy azok a döntéshozók, akik belehajszolták a szankciókba az uniós országokat, most azt mondják: nem is állították azt, hogy a szankciók majd megállítják a háborút. Változtatni kell azon a politikán, amely recessziós pályára tolta az európai gazdaságot - jelentette ki az államtitkár.


Ukrán nemzetiségi szószóló: az ukránok továbbra is harcolnak függetlenségükért


Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló a kilenc éve kirobbant ukrajnai forradalom mellett a kilencven évvel ezelőtti holodomorra, vagyis a szovjetek által okozott nagy ukrán éhínségre is emlékezett.

Arról is beszélt, hogy a magyar Országgyűlés 2003-ban egy határozatban ítélte el a népirtást, amiért köszönetet mondott minden támogatónak.

Szólt arról is, hogy Ukrajna és a világ gabonaellátása ma is veszélyben van, az ukránok pedig nemcsak a megemlékezéskor gyújtanak gyertyát, hanem a harcokban elhunyt fiaikért, lányaikért is, de továbbra is harcolnak függetlenségükért.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára a 20. század egyik legnagyobb tragédiájának, egyben egyik legnagyobb gaztettének nevezte a holodomort.

A magyar Országgyűlés határozatban ítélte el a holodomort, de mindeddig csupán tizennégy ország parlamentje tette ezt meg - mutatott rá.

Beszélt az ukrajnai háborúról, megismételve a külgazdasági és külügyminiszter szavait, miszerint Magyarország elítéli a katonai agressziót, kiáll Ukrajna szuverenitása mellett és humanitárius akció keretében segíti a menekülteket, valamint Ukrajnát.

Kijelentette azt is, hogy a szankciók nem állították meg az agresszort, de gazdasági káoszt okoznak, így elnehezítik a segítségnyújtást is.