DK: Orbán Viktor ki akarja vezetni az EU-ból az országot



Brutális infláció, gyatra forint, megszorítások, a lakosságra továbbterhelt különadók - írta le Sebián-Petrovszki László (DK), hogy szerinte milyen az ország jelenlegi gazdasági helyzete. Szerinte eközben az Orbán-kormány elkezdte újabb "ördögi tervét", hogy kivezesse Magyarországot az EU-ból. Ezt azzal magyarázta, hogy fideszes és KDNP-s képviselők benyújtottak egy országgyűlési határozati javaslatnak "csúfolt pamfletet", amely a képviselő szerint évtizeddel vetné vissza az EU fejlődését.

Közölte, Orbán Viktornak mostanra tehertétellé és nem előnnyé vált az uniós tagság. A miniszterelnök akkor érezte jól magát az EU-ban, amikor barátai, harcostársai és néha családtagjai cégei vaskosan lefölözték az unióból jövő pénzeket - tette hozzá. Jelezte, a DK szerint most erős Európára van szükség, amely nem hagyja magára a magyarokat.

Miután az ellenzéki politikus felszólalása vége felé törvénytelennek nevezte a kormányt, Kövér László házelnök elvette tőle a szót, mondván a képviselő átlépte a parlamenti házszabály írott és íratlan kereteit, és ennek megfelelő elbánásban fog részesülni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt kérdezte, hogy ha a képviselő törvénytelennek tartja a parlamentet, a kormányt, akkor mit keres a parlamentben a DK, miért indult el a választáson.

Az államtitkár nemzeti érdeknek nevezte Magyarország uniós tagságát, majd emlékeztetett arra, hogy korábban egyetlen párt, a DK szövetségese, a Jobbik volt az uniós tagság ellen. Jelezte ugyanakkor, a kormánynak az uniós tagság mellett kiállása nem jelenti azt, hogy nem emeli fel a szavát olyan jelenségek ellen, amely nem felel meg az ország érdekeinek.

A gazdasági helyzetről azt mondta, a kormány árstopokat vezetett be, a háborús infláció miatt évközi nyugdíjemelésről döntött, valamint arról is határozott, hogy 100 ezer kisvállalkozásnak marad a rezsicsökkentés.

Bírálta a baloldalt, mert szerinte rácsatlakozott a globális minimumadóról szóló nemzetközi kampányra. A baloldal mindig külföldi elvárásokhoz igazodik - jegyezte meg.


KDNP: a rezsivédelemről, a haderőfejlesztésről, a családok védelméről szól a költségvetés


Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a baloldal elvesztette a kapcsolatát a valósággal, amikor azt állítja, hogy a 2023-as költségvetés megszorításokat tartalmaz, miközben minden területre több pénz jut. Szerinte a baloldal kezelte megszorításokkal a válságot: megszüntette a 13. havi nyugdíjat, minden adót megemelt, újakat vezetett be, 16 ezer aktív kórházi ágyat megszüntetett, hatszázmilliárd forintot vont ki az egészségügyből, és 12 százalékos volt a munkanélküliség. Az volt "a gyurcsányi, tőről metszett megszorítás", hogy majdnem minden támogatást elvettek a családoktól - tette hozzá.

Közölte, a 2023-as költségvetésben ilyen tételek nincsenek, mert nem a baloldal kormányoz. A büdzsé a rezsivédelemről, a haderőfejlesztésről, a családok támogatásáról, a foglalkoztatottság megőrzéséről szól - mondta, ismertetve, hogy emelkedik a családtámogatásra fordított összeg, nőnek az oktatási kiadások, folytatódnak a béremelési programok.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára szerint a háború és a brüsszeli szankciók miatt Európa nagyon nehéz helyzetben van. Április 3-án azonban a magyarok világos döntést hoztak és a béke mellett döntöttek - jelentette ki.

Elmondta, az ország szomszédságában háború van, a kormány pedig mindent megtesz az energiaellátás biztonságért és rezsicsökkentés megvédéséért.

Szólt arról is, hogy a belga miniszterelnök és több miniszter is arról beszélt: nagyon súlyos gazdasági válságra, illetve gázválságra kell készülni.



Fidesz: a cél, hogy Magyarországon továbbra is ellátási gondok nélkül legyen megfizethető az energia ára



Németh Szilárd István (Fidesz) közölte, Európában már évek óta a magyar rezsiárak legalacsonyabbak. Elmondta, Magyarország ugyan kimarad a háborúból, de nem tudja kivonni magát az elhibázott brüsszeli szankciós politika inflációt gerjesztő, gazdasági válságot teremtő hatásai alól. A kormány célja, hogy Magyarországon továbbra is ellátási gondok nélkül legyen megfizethető az energia ára, és a jövő évi költségvetés is arról szól, hogy a rezsiköltségeket az elmúlt 10 év árszínvonalán tudják tartani - tette hozzá.

Szólt arról, hogy a rezsicsökkentés fenntarthatósága miatt hozzák létre a rezsivédelmi alapot, amelybe 670 milliárd forint befizetését várják az extraprofitot bezsebelő ágazatoktól. Közölte, az extraprofitadó nem hárítandó át a fogyasztókra, ezt a Ryanair légitársaságnak is tudomásul kell vennie.

Kijelentette: a rezsicsökkentés fenntartása nemzeti érdek, ezért minden baloldali és brüsszeli támadással megküzdenek, hogy megvédjék a magyar családokat.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta 2021 augusztusáig 2600 milliárd forint maradt az embereknél. Emlékeztetett arra, hogy a lakosságnak és a mikrovállalkozásoknak továbbra is marad a rezsicsökkentés.

Ha megszűnnének a hatóságilag rögzített árak, akkor az áram ára háromszorosára, a földgáz ára 5,5-szeresére emelkedne. Egy havi 22 ezer forintos rezsiszámla 101 ezer forintra emelkedne, ami éves szinten 948 ezer forint többletköltséget jelentene egy átlagos magyar háztartásnak - részletezte.