MSZP: számíthatnak-e a szociális dolgozók is 500 ezer forintos plusz juttatásra?



Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy a szociális dolgozók sokszor "láthatatlanok" a társadalom többsége előtt, viszont nélkülük nem működne ma az ország. Ezek az emberek hatalmas árat fizetnek, ennek ellenére siralmasan keveset keresnek - hangsúlyozta. Számíthatnak-e ők is arra az 500 ezer forintos egyszeri juttatásra, amit az egészségügyi dolgozók kapnak, továbbá az egészségügyi bértábla alkalmazására, ingyenes tömegközlekedésre és a koronavírus-fertőzés elleni védőfelszerelésre, valamint tesztelésre? - sorolta kérdéseit a szocialista politikus.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában felidézte, január 1-jétől 14 százalékos béremelést vezettek be a szociális szférában. Nem volt ez mindig így, a 2010 előtti kormány a szociális ágazatban dolgozóktól is elvett egyhavi bért - tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hogy 2010 óta 75 ezerről 92 ezerre nőtt a házi segítségnyújtásban részesülők száma.



Jobbik: támogatná-e a kormány a kötelező maszkviselést?



Lukács László György (Jobbik) azt mondta, a koronavírus-járvány terjedésének lassításához komoly intézkedésekre van szükség. Azt kérdezte, támogatna-e a kormány egy olyan szabályt, amelynek értelmében Magyarországon úgy lenne kötelező közterületen és nyilvános helyeken a maszkviselés, hogy a védőeszközt az állam biztosítja. Erre szerinte azért lenne nagy szükség, mert például Hongkongban és Szingapúrban a kötelező maszkviseléssel sikerült megfékezni a vírus terjedését. Azt is kérte, ne vegyenek el pénzt az önkormányzatoktól.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára úgy reagált: a kormánynak fontos, hogy a védekezéshez szükséges felszerelés rendelkezésre álljon. Ezeket az eszközöket úgy kell beosztani, hogy a várhatóan hosszú védekezés alatt a leginkább veszélyeztetetteknek folyamatos biztosítottak legyenek - mondta. Hozzátette: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint alapvetően a betegeknek szükséges maszkot hordaniuk. Az önkormányzatok ügyében pedig úgy fogalmazott: mindenkinek van feladata a koronavírus legyőzésében.



KDNP: eredményes a külügyminisztérium munkája a járvány idején is



Nacsa Lőrinc (KDNP) helyesnek nevezte az elmúlt évek külpolitikai irányát, amely szerint az első szempont a magyar nemzeti érdek. A mostani koronavírus-helyzetben - mondta - az eddig felépített diplomáciai kapcsolatokból lehet építkezni. Ezzel kapcsolatban méltatta, eredményesnek minősítette a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkáját, a külföldön rekedt magyarok hazaszállítását, valamint a védőeszközök beszerzését, amelyről megjegyezte: ezeket elsősorban Kínából lehet beszerezni, az EU részéről ugyanis segítség helyett eddig csak kettős mérce volt tapasztalható.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagálásában azt közölte: Magyarország történetének legnagyobb hazatérési akciója zajlik, eddig 7995 embert hoztak haza, és a mostani adat szerint még 928 ember hazaszállítását kell megszervezniük. A határátkelőhelyek részbeni újranyitásáról azt mondta: meg kell védeni az emberek egészségét, de biztosítani kell a gazdaság működőképességét is, így a teherforgalom minden szomszédos országgal működik. A védőeszközökről is tájékoztatott, jelezve, hogy Magyarország egy komplett gépsort vásárolt Kínából.



Fidesz: a kormány gyors gazdaságvédelmi döntéseket hozott



Bánki Erik (Fidesz) kiemelte: a koronavírus-járvány gazdasági hatásaival is szembe kell nézni, ugyanis még nálunk jóval nagyobb országok is bajban vannak. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány gyors gazdaságvédelmi döntéseket hozott, a hétfőn bejelentett kormányzati akcióterv pedig minden idők legnagyobb gazdaságfejlesztési programja, amelynek fő célja a munkahelymegőrzés, de ennek részeként visszaállítják a 13. havi nyugdíjat is. Ezekkel a lépésekkel elérhető, hogy a negatív következményeket mérsékelni lehessen, és meg lehessen teremteni a gazdaság-újraindítás feltételeit - mondta.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt felelte: a gazdaság újraindításával kapcsolatban kifejezetten jó alapról tudnak indulni, tavaly ugyanis rekordot döntött a magyarországi beruházások mértéke. Közölte: új vállalati beruházásokra rendkívül komoly összegeket nyitnak meg, indítanak például egy olyan beruházásösztönzési programot, amely már 150 ezer eurónyi beruházástól támogatja - 30 százalékról indulva 50 százalékos készpénztámogatási hányadig - a Magyarországon létrejövő munkahelyteremtő, -megőrző és versenyképesség-növelő beruházásokat - mondta, hozzáfűzve továbbá, hogy az Eximbankon keresztül egy 400 milliárd forintnyi összegű, kedvezményes kamatozású hitel- és egy 50 milliárd forintos garanciaprogramot indítanak meg. Indul egy olyan biztosítási program is, amely a bajba került exportáló cégeket segíti a nemfizetésből fakadó nehézségek áthidalásához.