Az OBH 2020-as beszámolója



DK: szólni kell a jogállamiságról


Varga László (MSZP) - kiemelve, hogy nagyon részletes és korrekt a beszámoló - megjegyezte, az előző napirendi ponthoz hasonlóan itt is beszélni kell az Európai Parlament jogállamiság-jelentéséről, amely sok tekintetben arra jut, hogy változatlanul fennállnak a korábban beazonosított problémák és folytatódnak az aggályos gyakorlatok.

Arról beszélt: az Országos Bírói Tanácsot számos rendszerszintű korlát akadályozza funkcióinak betöltésében, például az, hogy nem jogi személy, így nem kezdeményezhet jogszabály-módosítást.

A DK-s politikus szerint az Országos Bírósági Hivatal új elnöke is folytatja elődje gyakorlatát, aki a vezető-kiválasztások során gyakran élt az indoklás nélküli pályázat-érvénytelenítés eszközével.

Kifogásai között említette, hogy a kormány 3-4 havonta nyújt be nagy jogi törvénycsomagokat, amelyekben rendszeresen módosítják a bírókra vonatkozó szabályokat is, holott ezen a területen alapvető szempont volna a kiszámíthatóság, a politikai vagy gazdasági nyomástól való mentesség.


OBH-elnök: a szakmaiság a gyorsaság előtt jár


A vita lezárása után elmondott reakciójában Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kiemelte: eminens társadalmi igény az ügyek gyors befejezése, de az csak szakmai alapon történhet, nem lehet azonnali, kapkodó; szavai szerint egyensúlyt kell tartani a megalapozottság és az időszerűség között.

Megjegyezte: az ügyek jelentős hányadát sokszoros összetettség jellemzi, legyen szó az érintettek nagy számáról, a tényállás bonyolultságáról, arról, hogy több szakértői véleményt kell beszerezni, majd a köztük mutatkozó ellenéteket feloldani.

Senyei György Barna megemlítette: az elsőfokú eljárásokban nem jelentős mértékben, de nőtt az ügyhátralék, míg másodfokon, a jogorvoslatok során csökkent.

A létszámgazdálkodásról szólva lényegi pontnak nevezte, hogy évtizedes léptékben kell gondolkodni e téren, hangsúlyozva, "senki nem akar létszámstopot és senki nem akar létszámleépítést", hanem felelős gazdálkodásra van szükség, és a leterheltség és az ügynehézség ismeretében alakítható ki az aktuális bírói létszám.

Kiemelte: a koronavírus-járvány felértékelte az informatika terén korábban megtett lépéseket, de a járványtól függetlenül a digitalizáció térnyerésének folytatódnia kell.

Hangsúlyozta: politikai, gazdasági nyomásnak nem engednek Magyarországon, a bíróságok pártatlansága és függetlensége biztosított, majd megemlítette, csekély az eredménytelenné nyilvánított pályázatok aránya, de azokat minden alkalommal indokolással látta el.


Igazságügyi bizottság: hagyják békén a magyar jogállamiságot!


Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke megköszönte az OBH elnökének, hogy kiáll a bírói függetlenség és a jogállamiság mellett, akkor is, ha a támadások, Brüsszelből, Strasbourgból, vagy különböző ngo-któl érkeznek.



Az ügyészség 2020-as beszámolója



Legfőbb ügyész: az ügyészség szilárdan védelmezi a jogállami elveket



Magyarország ügyészsége szilárdan védelmezi a jogállami elveket - jelentette ki a legfőbb ügyész az általa vezetett szervezet 2020-as tevékenységéről és annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában.

Polt Péter véleménye szerint az ügyészség teljesítette az alaptörvény és más törvények által rá rótt feladatokat. A szakma dönti el, milyen színvonalon - jegyezte meg.

A legfőbb ügyész szerint nincs okuk szégyenkezni akár az EU államait, akár más országokat nézve.

Elmondta, a koronavírus-járvány alapvetően érintette az ügyészség munkáját is 2020-ban, aktívan kellett segíteniük az eljárások gyors és járványügyi szempontból kevesebb kockázatot jelentő befejezését.

Polt Péter közölte, a korábbi évek tendenciájához hasonlóan a regisztrált bűncselekmények száma 2020-ban is csökkent.

Tavaly 162 ezer bűncselekményt regisztráltak, ez 2019-hez képest háromezerrel kevesebb - ismertette.

"A jelentős közérdeklődés" miatt kitért a korrupciós bűncselekményekre és azt mondta, az ügyészség elkötelezettsége a korrupció elleni küzdelemben töretlen.

Hozzátette: 2020-ban 2049 korrupciós bűncselekményt regisztráltak, míg 2019-ben 466-ot. Megjegyezte, a regisztrált bűncselekményének számának növekedése késéssel követi az iktatott bűncselekmények számát, így a 2020-as növekedés mögött a 2019-ben iktatott eljárások nagyobb száma érzékelhető.

A legfőbb ügyész véleménye szerint "a valós száma a korrupciós bűncselekményeknek nem azonos a percepciós számokkal". Az Eurobarometer 2020-as jelentésére hivatkozva azt mondta, a válaszadók 87 százaléka jelentősnek ítélte a korrupciót Magyarországon, de amikor a tapasztalatairól kérdezték, lényegesen kisebb arányú korrupciót "detektáltak".

Az ügyészség kiemelt céljának nevezte a gazdaság kifehérítését; tavaly csökkent a hűtlen kezelések, a költségvetési csalások, nőtt viszont a versenykorlátozó megállapodások száma.

Polt Péter rendkívül szorosnak nevezte az ügyészség kapcsolatát az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), amely az uniós költségvetés védelmére hivatott. Az OLAF jelzése alapján tavaly 17 nyomozás volt folyamatban - közölte. Szerinte évről évre egyre kevesebb esetben kell igazságügyi vizsgálatot folytatni az uniós pénzekkel összefüggésben.