Európai ügyek bizottsága: sérti a szubszidiaritás elvét az uniós tervezet


Sérti a szubszidiaritás elvét, mivel a belső piaci szabályozás hatáskörén messze túlterjeszkedő az Európai Unió azon rendelettervezete, amelynek célja a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozása - ismertette az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának értékelését a testület fideszes alelnöke.

Az Országgyűlés a rendelettervezetet előzetesen, kivételes eljárásban értékeli.

Tessely Zoltán azt mondta: a rendelettervezet újabb bizonyítéka a bizottság lopakodó hatáskörbővítési szándékának.

Ismertette: a szubszidiaritás elvének vizsgálatakor azt tekintik át, hogy az uniós szintű fellépés vagy a tagállami intézkedés az eredményesebb. A politikus elmondta, a tervezetet számos uniós parlament értékeli, és többektől elmarasztaló álláspont várható.

Kiemelte: támogathatók a média sokszínűségére, a véleménynyilvánítás szabadságára, az újságírók védelmére, a sokszínű tájékoztatásra irányuló általános célkitűzések.

A parlamenti eljárást megalapozó legfőbb kifogás ugyanakkor az uniós rendelettervezet jogalapja: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke, ami mintegy 30 éve a közös piac létrehozásának eszköze volt, elsősorban az áruk szabad áramlása érdekében született. A szerződés ezen része azonban nem ruház általános hatáskört az uniós jogalkotóra, vannak korlátai - emelte ki.

Rámutatott: az Európai Bizottság ugyanakkor a médiaszektorban is a belső piaci logikát akarja alkalmazni, mintha a médiaszolgáltatás minden eleme határon átnyúló tevékenység volna. De a médiapiac belső piaci tagoltsága nyelvi, kulturális, történeti sajátosságokra vezethető vissza - mondta.

A politikus kijelentette azt is, hogy a média ügye nem tartozik sem kizárólagos, sem megosztott uniós hatáskörbe. "Az uniós szerződések nem adnak biankócsekket az unió intézményeinek, hogy kényük-kedvükre azt tegyenek, amit akarnak" - fogalmazott, mondván: a bizottságnak csak akkor volna értelme eljárni az ügyben, ha a tagállami szabályozás nem lenne elégséges.

Kijelentette: a média sokszínűsége abban is megnyilvánul, hogy a tagállami szabályozások is eltérőek, tükrözve az egyes nemzetek sokszínű hagyományait.

Tessely Zoltán különösen aggályosnak nevezte, hogy a tervezetbe több olyan tárgykör is bekerült, amely szerinte közvetlenül a tagállami médiarendszer kialakításába való durva beavatkozást eredményez, ilyen a piacra lépés, az állami források elosztása, a közszolgálati média működése és az állami hirdetések szabályozása.

Kijelentette: kifogásolhatók a tagállami hatóságok döntéshozatalára vonatkozó előírások is.

A közszolgálati médiával kapcsolatos szabályokról elmondta, azok még a szerkesztési elveket és a vezetők kinevezését is érintik.

A jogszabály formája nem biztosít megfelelő mozgásteret a nemzeti döntéshozatal számára, a rendeleti forma ugyanis kizárja a tagállami szabályozás lehetőségét, így irányelvre vagy ajánlásra lenne szükség - értékelt a bizottsági alelnök.


A kormány egyetért az állásfoglalással


Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kormány egyetért a határozati javaslatban foglalt kritikával és támogatja annak elfogadását.


Fidesz: formai és tartalmi szempontból is sérül a szubszidiaritás elve



Illés Boglárka, aki mind a törvényalkotási bizottság, mind a Fidesz álláspontját ismertette, úgy fogalmazott: a szubszidiaritás elve formai és tartalmi szempontból is sérül az uniós rendelettervezetben, és annak jogalapja sem megfelelő.

Szerinte Brüsszel a háború és az elhibázott szankciók miatti energiakrízis megoldása helyett újabb lépést kíván tenni a nemzetállamok hatásköreinek felszámolása és az európai egyesült államok kialakítása felé.

Úgy fogalmazott: már az sem számít, ha a tervezettel már a megszületése pillanatában is problémák vannak. Az illetékes biztos is elismerte a jogalap bizonytalanságát - hívta fel a figyelmet.

Közölte, a Fidesz nem támogatja a lopakodó hatáskörelvonást.

Leszögezte: a döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni.

Szerinte a rendelettervezet olyan tárgyat érint, amelyet az amszterdami jegyzőkönyv kizárólagos tagállami hatáskörbe sorol, így a hatáskörtúllépés egyértelműen megállapítható.

Rámutatott: a médiapiac gyakran lokális vagy regionális, köszönhetően a nyelvi sokszínűségnek, így nem egységes.

Illés Boglárka az új uniós testület létrehozása szempontjából is aggályosnak ítélte a tervezetet, és hangot adott azon véleményének is, hogy a tagállami sajátosságokat figyelembe vevő ajánlás megfelelőbb forma lenne. Sorolta azon parlamenteket, amelyek várhatóan szintén aggályokat fogalmaznak majd meg.

Végül kijelentette: a szubszidiaritás védelme nem pártpolitikai kérdés, hanem nemzeti érdek.