A kormányzati igazgatásról


A kormányzati igazgatásról szóló törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban Salacz László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság részéről kifejtette: a kezdeményezés a törvény alkalmazhatóságának könnyebbé tételét szolgálja, megszünteti a területi és központi kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozás kettősségét, hatékonyabbá, egyszerűbbé teszi foglalkoztatásukat.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte: a javaslat a kormányzati humánerőforrás-gazdálkodást érinti. Az álláshelyekkel kapcsolatos eljárások során szerzett tapasztalatok indokolttá tették, hogy a gyakorlati kihívásokra jobban reagáljanak.

Közölte: a javaslat kiegészül azzal, hogy az ifjúságügyért felelős helyettes államtitkár kinevezhető akkor is, ha szakképzettséggel nem rendelkezik, de annak megszerzésére irányuló képzésben vesz részt. Ez a kitétel viszont csak az ifjúságügyi területre vonatkozik - hangsúlyozta.


A különleges jogállású szervekről


A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényjavaslatról Salacz László a törvényalkotási bizottság előadójaként elmondta: a cél az egymáshoz hasonló szervek foglalkoztatottjai esetében a jogviszonyok egységesítése. Bevezetik a különleges jogállású szerv kategóriát, megteremtve ezzel a közigazgatási szervek harmadik típusát - mutatott rá. Hozzátette: a javaslat hozzájárul a magyar jogrendszer egységesítéshez, folytatja a megkezdett reformokat.

Soltész Miklós közölte: a javaslattal a kormány újabb lépést tesz a családcentrikus foglalkoztatás megteremtésére, folytatja a megkezdett szabályozást.


Országgyűlési törvény módosítása


Mátrai Márta (Fidesz) kifejtette: a közelmúlt eseményeire, továbbá az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Alkotmánybíróság és a Velencei Bizottság megállapításaira figyelemmel vált indokolttá a fegyelmi szabályok rendszerének módosítása az országgyűlési törvényben.

A törvénymódosítási javaslat célja az Országgyűlés hatékony és zavartalan működésének biztosítása, a tekintély és a méltóság megőrzése - mondta.

Közölte: az indítvány az alkalmazható szankciók mértékét és fokát differenciáltan alkalmazza a jogsértés súlyához igazítva. Bevezetik a kitiltás és a kizárás intézményét.

Keresztes László Lóránt (LMP) kifogásolta, hogy nem vették ki az előterjesztésből a "problémás" rendelkezéseket. A jegyző nem rendfenntartó - kommentálta azt a módosítást, amely alapján a jegyzőnek is részt kellene vennie a parlament rendjének fenntartásában. A kitiltás jogintézményéről pedig azt mondta, az lehetetlenné tenné, hogy a képviselő gyakorolja a jogait.

Vejkey Imre (KNDP) hangsúlyozta: az Országgyűlés zavartalan működését hivatott fenntartani a fegyelmi jog, amely 2012 előtt "alulszabályozott" volt, napjainkra pedig szükségessé vált a felülvizsgálat a parlament méltóságának megóvása érdekében.


Házszabály módosítása


Mátrai Márta (Fidesz) a házszabály tervezett módosításáról azt mondta: a javaslat érinti a törvényalkotási bizottság munkáját, amelynek bővül a feladata a tárgysorozatba vételi viták lefolytatásával.

A kormány képviseletében Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár támogatásáról biztosította az előterjesztést.

Vejkey Imre (KDNP) nemzeti minimumnak nevezte, hogy az Országgyűlésnek megadják a kellő tiszteletet, aki pedig ezt nem teszi meg, az szerinte alkalmatlan arra, hogy magyar országgyűlési képviselő legyen.


Napirend után


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy a Szeged és Budapest közötti InterCity járatok a menetrendváltozás miatt több településen, például Kecskeméten nem fognak megállni.

Hajdu László (DK) arra emlékeztetett, hogy Újpest 70 éve csatlakozott az úgynevezett Nagy-Budapest koncepcióhoz.

Sebián-Petrovszki László (DK) drámaian rossznak nevezte a magyarországi sajtó- és szólásszabadság, a vallásszabadság, az emberi jogok, az oktatási szabadság, a kultúra, a civil szervezetek, a nemek közötti egyenlőség, a romák és "felnőtt meleg férfiként" az LMBTQ-közösség helyzetét.

Fülöp Erik (független) határozottabb kormányzati fellépést kért az állatvédelem területén.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kilakoltatások ellen emelt szót, párttársa, Ander Balázs (Jobbik) Dél-Somogy problémáit sorolta felszólalása során.

Lukács László György (Jobbik) a 2019-es év magyar politikai eseményeit vette számba.

Hoppál Péter (Fidesz) azzal vádolta az ellenzéki többségű pécsi és komlói városvezetéseket, hogy csak a hatalmat akarták megszerezni, kifizetőhellyé változtatták az önkormányzatokat és antidemokratikusak.

Ezt követően Jakab István levezető elnök az ülést bezárta. A parlament várhatóan kedd reggel folytatja a munkáját.