ENSZ-egyezmény



Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára - a frakciók támogatását kérve az előterjesztéshez - elmondta: az Egyesült Nemzetek szakosított intézményeinek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban 1947. november 21-én kelt egyezményt korábban törvényerejű rendeletben hirdették ki, de az nem tartalmazott minden kötelezettségvállalást. Hozzátette, a most tárgyalt javaslat minden eddig fennállt problémára megoldást nyújt.

A vezérszónokok sorát nyitó Zsigmond Barna Pál (Fidesz) jelezte, a törvényjavaslattal a hazai joganyagba emelkednek a szerződés függelékei is, valamint a megállapodásban foglalt kiváltságok és mentességek valamennyi szakosított szervre kiterjednek. Hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett az ENSZ és szakosított szerveinek hatékony működése mellett.

Dudás Róbert (Jobbik) arról beszélt: Magyarországnak rendkívül fontos a nemzetközi szervezetekben való részvétel, az ott végzett hatékony és konstruktív munka, hiszen vannak olyan szakterületek, amelyeket egy ország magában nem tud ellátni, hatékony összefogásban viszont igen.

Juhász Hajnalka (KDNP) arra hívta fel a figyelmet: elfogadása esetén a törvény a több ponton eltérő szövegváltozatok között is rendet tesz, csak a hatályos változatokat emelve a magyar jogba.

Molnár Gyula (MSZP) frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést.


Hatósági eljárások egyszerűsítése


Az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló kormányzati törvényjavaslat általános vitájában Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki: a változtatás célja a hatékony állam, az ügyfélközpontú szolgáltatás megvalósítása.

Ennek elemeként említette, hogy megújulnak a nyilvántartások, digitálisan tárolják az adatokat, jövő januártól bővül az automatikus döntéshozatal keretében intézhető ügyek köre. Kitért arra is: a módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy magánútlevélben is feltüntessék a nemzetiségi nevet.

Hozzátette, a módosítás révén a világjárvány közepén csökkenhet a személyes megjelenések száma az ügyintézés során.

Héjj Dávid, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: az ügyfélközpontú szolgáltató állam megvalósulását szolgálja az előterjesztés, amelynek célja az adminisztrációs terhek csökkentése, az ügyintézés gyorsítása, az államigazgatás hatékonyabb működése.

Kiemelte: a módostással úgy tágulnak a videoalapú ügyintézés lehetőségei, hogy a létrejövő jogszabályi környezet az adatvédelmi elveknek és a GDPR-rendeletnek is megfelel.

Gyüre Csaba (Jobbik) azt hangoztatta: a törvénycsomag célja fontos és nemes, majd az ügyintézés ma is meglévő akadályait és az azokból fakadó költségeket sorolva a bürokráciacsökkentés lényeges voltát hangsúlyozta.

Juhász Hajnalka (KDNP) az elektronikus okmánytár intézményét kiemelve arról beszélt: az ügyfélközpontú, szolgáltató állam hatékonyság működéséhez hiteles, pontos nyilvántartásokra és megfelelő színvonalú adatcserére van szükség. A kereszténydemokrata képviselő szintén kiemelte a nemzetiségi nevek feltüntethetőségét a magánútlevélben.

Varga László (MSZP) arról beszélt: az előterjesztésnek sok támogatható célja van, legyen az az ügyintézés gyorsítása, a nemzetiségi név magánútlevelekben feltüntetése, az automatikus döntéshozatal kiterjesztése vagy a videotechnológia bevezetése. Hozzátette: pártja minden olyan törekvést támogat, amely az emberek életét egyszerűsíti.

Varga Zoltán, (DK) azt mondta: Magyarországnak van hová fejlődnie a közszolgáltatások hatékonysága tekintetében, de a javaslat nem nyújt erre megoldást. Szerinte az előterjesztés arra összpontosít, hogy minél több adatot megtudjon az állampolgárokról, és ehhez minél több hatóság tudjon hozzáférni. "Az Orbán-rendszer egy Kínához hasonló totális ellenőrzés megvalósításán munkálkodik, és ez a meló szisztematikusan zajlik évek óta" - fogalmazott. Ugyanakkor pozitívnak nevezte az elektronikus és a videokapcsolaton keresztüli ügyintézést és az adminisztratív terhek csökkentését.

Keresztes László Lóránt (LMP) inkoherensnek nevezte a javaslatot, szerinte indokolatlan, hogy az előterjesztésbe foglalt ügyeket egy salátatörvénybe "szuszakolták" bele. Elmondta: sok olyan elem van a javaslatban, ami előremutató és pozitív, így például a nemzetiségi név feltüntetésének lehetősége az útlevélben. De - folytatta - összességében sok aggályuk van az előterjesztéssel kapcsolatban, ezért nem tudják azt elfogadni.

Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló arról beszélt: a közfoglalkoztatás szabályainak módosítása a roma közösségekhez tartozók miatt fontos, és a módosítás irányával - hogy a törvényalkotó tegye lehetővé a Start szociális szövetkezetek lehetőségeinek bővülését - egyetértenek. Üdvözölte, hogy a javaslat lehetőséget ad a nemzetiségi név megjelenítésére az útlevélben.

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár zárszavában úgy értékelt, az ellenzék általános kormánykritikájától eltekintve érdemi bírálat nem érkezett a javaslattal kapcsolatban. Hangsúlyozta: amikor azt bírálja valaki, hogy "miért vannak adatok", akkor azt akarja megakadályozni, hogy az elektronikus ügyintézés működhessen. A javaslat semmilyen új adat begyűjtéséről, csoportosításáról nem rendelkezik - szögezte le.

Kiemelte: a cél, hogy olyan adatbázis legyen, amelyben megfelelő hozzáférési jogokkal igényelhetnek adatokat az adott szakterületek, megkímélve az állampolgárt attól, hogy sok helyen, többféle nyomatatványon adjon meg adatokat.