DK: mennyire vehető komolyan a kormány zöldpolitikája?


Barkóczi Balázs (DK) egy budapesti veszélyeshulladék-lerakóra hívta fel a figyelmet. Azt mondta: 2017 óta mintegy félmillió köbméternyi sitt szennyezi a XV. kerület egy részét. Közölte: képviselőként elődje, Hajdu László az ügyben féltucatnyi alkalommal kereste meg az illetékes minisztériumokat, a szemét azonban még mindig ugyanott van.

Azt kérdezte: mennyire lehet komolyan venni a kormány zöldpolitikáját? Kapnak-e ígéretet a helyi lakosok arra, hogy elszállítják a veszélyes hulladékot?

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt: az említett lerakat kapcsán a hatósági eljárás közigazgatási bíróság előtt folyik és rendőrségi nyomozás is folyamatban van, vagyis az illetékes hatóságok teszik a dolgukat.

Hozzátette: nem szennyeződött a felszín alatti víz és a környező patakok sem veszélyeztettek.

Felhívta a képviselő figyelmét, hogy az ügyben éppen a DK által vezetett kerületi önkormányzatnak lett volna lehetősége és kötelessége is fellépni.

Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor azért, mert a képviselő korábban nem támogatta azt a javaslatot, amely szigorította a szankciókat ilyen esetekben.

A képviselő a választ nem fogadta el.


Jobbik: lesz-e pénz a kórházi adósságrendezésre?


Lukács László György (Jobbik) arra kérdezett rá, lesz-e pénz a kórházi adósságrendezésre? Rámutatott: az intézmények adóssága évről évre nő, évente 40-70 milliárd forint értékben, ezért azt minden érvben rendezni kell.

Olyan vállalkozások felé tartoznak az intézmények, amelyek az egészségügy zavartalan működését biztosítják, április végére már megközelítette a 20 milliárdot a tartozás. Kijelentette: a beszállítóknak is biztonságban kell működniük.

Azt kérdezte: változik-e az állami kórházak és rendelők finanszírozása? Megkapják-e a szükséges összeget és milyen terhet jelent számukra az infláció, lesz-e év közbeni nagyobb adósságrendezés?

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt: a baloldal a kórházak 45 százalékát bezárta volna és vizitdíjat vezetett volna be.

Kijelentette: a kormány minden évet úgy zárt, hogy a kórházaknak nem maradt adósságuk. A koronavírus-járvány is többletköltséget jelentett, de a kormány sosem mondta, hogy bármelyik kórháznak bármelyik tételét nem fizeti ki.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a világ minden országában emelkednek az energiaárak, ez a kórházaknak is többletköltséget okoz.

Közölte: a jövő évi költségvetés százmilliárdos nagyságrendű többletkiadással számol az egészségügyben, 2010 óta pedig mintegy 1500 milliárd forinttal nőtt a szektor éves büdzséje. A béremelések fedezetét is biztosítja a kabinet.

A képviselő nem fogadta el a választ.


Momentum: mikor részesül kárenyhítésben a Budavári Önkormányzat?


Gelencsér Ferenc (Momentum) felidézte: a Budavári Önkormányzat 500 millió forintot kötött le a Széchenyi Bankban, amelyben az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium 2013 júliusában 49 százalékos tulajdonrészt szerzett és amely 2014-ben "összeomlott".

Egy kormányhatározat szerint a felelősséget a bankot ténylegesen irányító többségi tulajdonosnak kell viselnie, az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanítása pedig nem terjed ki az önkormányzatokra, így nyolc éve várja az önkormányzat a pénzét.

Ezért az ellenzéki politikus azt kérdezte: mikor és mekkora mértékű kárenyhítésre számíthat a Budavári Önkormányzat?

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár válaszában jelezte: a kormány törvényi kötelezettségein felül messzemenőkig gondoskodott a jogosult betétek kárenyhítéséről.

A betéttulajdonosoknak a kormány az OBA által biztosított kártalanításon felül fennálló követeléseik tulajdonarányos, 49 százalékos részét is kifizette. Ezzel a cél a fogyasztók bizalmának erősítése volt, a kártalanításban részesültek háromnegyede egyébként magánszemély volt - mondta.

Az interpelláló nem fogadta el a választ.


MSZP: visszaadják-e a helyi közösségi közlekedés támogatását 2023-ban az önkormányzatoknak?


Szabó Sándor (MSZP) úgy fogalmazott: 2010 óta az önkormányzati jogok csorbítása zajlik és egyre nehezebb helyzetbe hozza a kormány a hazai településeket.

Emlékeztetett: a 2020-as központi költségvetés még tartalmazta azt a kétmilliárd forintot, mely a települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatására szolgált, azonban ez azóta már nem szerepelt a parlament elé terjesztett költségvetésekben. Szegedi választókerületében ezzel 328 millió forinttól esett el a megyeszékhely és a többi településen is "komoly érvágást" jelent - mondta.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az önkormányzatok anyagi helyzetéről elmondta: az iparűzési adóbevételek tíz év alatt mintegy 80 százalékkal növekedtek, ez az összeg évente mintegy 755 milliárd forintot tesz ki. A tavalyihoz képest 52,4 milliárd forint növekedés mutatható ki az iparűzési adóban - tette hozzá.

Szegedről elmondta: a város 25,1 milliárd forint állami támogatást kapott az adósságkonszolidáció részeként és az elmúlt három évben is stabil volt a város gazdálkodása. Megjegyezte azt is: Szeged tavaly 1,95 milliárd forint kormányzati támogatást kapott és számos beruházás valósult meg a városban.

Az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadta el.